Szemészet, 1891 (28. évfolyam, 1-6. szám)

1891-06-21 / 3. szám

okozójául szerepelni. Még ezen egy esetben is kétség merül fel, hogy vájjon ez volt-e az okozó V vagy egyébként történt valami, de mit nem tudunk, és az esetleg szükségessé vált bosszú súrolást tesszük felelőssé. Sok maradék a szemben igen gyakran izgalmat okoz, mely különféle mérvet ölthet a szerint, a mint több vagy keve­sebb az, vagy nagyobb duzzadási hajlama van vagy kevesebb. Az ily kéregmaradékok a mondottak szerint főképen éretlen hályogok operatiója után található, mely az irisre, esetleg a corpus eiliarera idegen testként ható direct, izgató hatással bir, mi még fokozódik azok duzzadása által. így tehát lobfolyamatokat, vagy legalább is hosszú izgalmat indítanak, illetve tartanak fel, mik a végleges gyógyulást hátráltatják. Ezen kellemetlen­ségtől eltekintve, még azon rossz következményei is megvannak az ily izgató maradékoknak, hogy az általuk létrehozott lobok alkalmával az irissel igen erős fokban összekapaszkodnak, mi azután az utó műtétet felette megnehezíti és veszélyessé teszi. Az ilyen esetekben alkalmazni szokott extractio linearis simplex nehézségeit, ha megfontoljuk, úgy gondolkodóba kell hogy essünk, ha éretlen hályog operálása vagy nem operálása felett kell döntenünk. Kerülendő az, a mennyire csak lehet, mert kiszámítbatlanok a következményei, körülményes a vele való bánásmód, és a végeredmény a többi bályogalakokéhoz képest kevésbé kecsegtető. A hályogoknak alakjuk szerinti feltünte­tésében (táblázat) az igaz. hogy a veszteség nem mutat nagyobb percentet, legfeljebb a hosszú izgalom fordul aránytalanul több­ször elő. így tehát az előbb mondottak indokolatlannak tűn­hetnének fel. Megszűnik azonban ezen kétkedés akkor, ha az extr. linealis simplex táblázatára és ennek a Cataracta secun­daria rovatára tekintünk, hol sok gyuladásos szem mellett igen nagy veszteséget (4'5°/0) találunk. Ezen operatióra szoruló esetek pedig jó részt, már az első (Graefe-féle) műtét alkal­mával is‘ sok hályogmaradékkal végződött hályogalakok közül kerül ki, mely megint főképen a non matur cataracta, Az operabilitás és végeredmény megítélésében tehát összegesítés szükséges, mert csak így kaphatunk tiszta képet, mely elhatá­rozásunkban -szerepet játszani van hivatva. A végeredményekről, illetve az elért látás fokáról rész­letesebben nem kiváltok szólani, mivel azokról részben már megemlékeztem, de meg az utolsó táblázat ezen rovatának meg­tekintése bő felvilágosítást ad, a nélkül, hogy részletesebb magyarázatra szükség volna. Az 1 ső osztályba soroztuk azon látású szemeket, melyeknek visusa %-től 5/;i0-ig terjed, a Tl-dik sorozatba jöttek az 5/#0-tól egész a jó fényérzés és projectióval biró operáltak ; míg a III. osztályzatba a veszteségek, tehát semmiképen sem javítható esetek. Belátom, hogy ez igen tág­körű felosztás és az alapos elbírálás szűkebb korlátú osztá­lyozást kívánt volna, de ez rendkívüli nagy munkát vett volna igénybe, mibe belefogni annál is inkább nem tartottam okvet­len szükségesnek, mert a Förster-csipő szakaszában egy nagyon is részletes táblázatot nyújtottam, mely arányt az összes hályog­­operáltakra lehet alkalmazni és igy ez úton az egész summáról részletesebb tájékozást kaphatunk. A veszteségek eseteit részletesen és egyenként felsorolni nincs szándékom, mivel semmi különöset sem tüntetnek fel, de meg az úgy is hosszúvá vált jelentésemmel unalmassá vál­nék. Egy esetet kiváltok felemlíteni csak, mely tulajdonképen nem is e szakaszhoz tartozna, de alkalmasabb helyet nem bír­tam választani. P. P. 46 éves rosszul táplált munkást szürke hályogjá­nak műtevése miatt vettünk fel. Műtét előtt az illető feltűnő félelmet tanúsított, igen sápadt volt, reszketett, a szív műkö­dése fel volt magasztalva. Az operatio simán folyt le, miután teljesen megnyugodottnak látszott. Az operatio délelőtt í01/2 óra­kor történt és a beteg éjjel 12 óra után teljes nyugalomban hátán feküdt, magát jól érezte, a hozzá intézett kérdésekre értelmes feleletet adott. Reggel 5 órakor az ápolónő az operált betegeket végig nézvén, feltűnt, hogy a szóban levő beteg mily csendes, holott éjfél után aludt és horkolt. Rögtön hivott, midőn az illetőnél 1—2 óra előtt bekövetkezett halált lehetett oonstatálni. Szom­szédai, kik szintén operáltak voltak, elmondják, hogy folyton egyenletesen horkolt, midőn hirtelen csendes lett, de fontos­ságot nem tulajdonítottak neki, mert azt hitték, felébredt és azért szűnt meg horkolni. A tüzetesen megejtett bonczolás alkalmával a halál okát absolute nem sikerült kimutatni, a bal szívben kissé több vér­­alvadék volt. A jobb tüdőcsúcsot kis terjedelemben intiltrálva találtuk, de nagyobb elváltozások, mi a bekövetkezett halált meg­magyarázták volna, itt sem voltak felfedezhetők. Az edény­rendszer korának megfelelően jó karban volt. A bonczolás negativ eredménye alapján „syncope £í-nak kell tartanunk az okot, mely az illető halálát okozta, melynek oka talán azon rendkívüli nagy félelemben keresendő, melylyel a műtét elébe ment. Igaz ugyan, hogy a halál az operatio után 13—14 órára következett be, de mégis elképzelhető, hogy a műtét előtt szintén majdnem ennyi ideig tartó rend­kívüli félelem az idegrendszer lassú kifáradására vezetett. Ehhez még hozzájárult az is, hogy a műtét után sem szűnt meg teljesen az aggódás, mivel akkor a szem mikéuli gyógyulása feletti töprenkedés lépett előtérbe. :}: Complicált cataractát 262 és 3 diabetes került operálás alá, melyben a veszteség elég nagy summát tesz ki, t. i. 6‘7%-bau vált a szem műtét után teljesen, javíthatlauul vakká. A hályog mellett előforduló egyéb bajok miatt az esetet csak akkor soroltuk a complicáltak közzé, ha a diagnosist a műtét előtt megtehettük. így például a féuyérzés és projectio által el nem árult esetleges szemfenéki bajok mellett a hályog az egyszerűek sorozatába jutott, és a bajt csakis a műtét utáni szemtiikri vizsgálattal fedezhettük fel. Ezen elvet pedig követtük azért, mivel így a statistika jóakarata javításának elejét vehetjük, ugyanis egyes elveszett eseteket könnyen át­származtathatni a complicáltak sorába és például, ha egyéb baj nincs, az erősebb conjunctivitis catarrhalis, szintén compli­­eatiót képező, rovatába sorolni. Ha azonban mégis a következő táblázatban,, mely a complicáló bajokat van hivatva előtüntetui, a szemlélő szemfenéki megbetegedést is talál, melynél fény­érzés és projectio jó volt, úgy ezt ne önkényes és fenti elvünk meg nem tartásának tekintse, hanem ezen esetekben még a hályog teljes megélése előtt, szóval midőn még a tükrözés lehető volt, constat áltuk a bajt. Complicatio Ci 3 í'l If i i-s-i? r-t a c * £ S' 2 -Ki.a s ■ GO II r. | Ü si Ektropium... ... ... ... 4 — 1 1 Blepharophimosis ... ... 4 — — — — — — Conjunctivitis catarrhalis.. 15 — — 1 — ,. „ trachomatosa 14 2 — — — — — Blennorrhoea sacci lacrym. 22 — 1 i 2 — Pterygium.......................... 3 1 — — — — — Nubecula corneae ... ... 28 — — — — — — Cicatrix adhaerens ... ... 0 1 1 — — — — Synechiae posteriores 35 — 4 3 1 1 — Occlusio pupillae 0 — 2 1 — — Iridcktomia praeparativa... 9 — | — 1 — — — Myopia.......... ................. 30 — 1-- _ 1 — Strabismus convergens ... 8 — —-- -­— — Strabismus divergens. ... 0 1 —-- -­— — Nystagmus... ... ........... 4-- — — — liossz fényérzés-- ........... 17 — —-- --1 — Szűkült projectio ... ... 6 1 — 1 — — Glaucoma . ... ... ... 10 — 2-- -­— — Chorioidealis betegség ... 3 — —-- ! _ — — Atrophia nervi optici 4 — —-- -­— — Diabetes mel....................... 3 — —--- -­— 1 Cataracta luxata . ........... 5 — 2- 1 — — Cataracta calcarea ... ... 3 — 1 1 — — Cataracta acreta . ... ... 3 1 — 1 1 — — Trichiasis et distichiasis... 0 — i —-- 1 -­— — Blepharadenitis.................. 3 — 1-- -­— — Cat. amaurotica... ... ... 2 — —-- -­— — Összesen ... 265 7 10 7 5 0 1

Next

/
Thumbnails
Contents