Szemészet, 1891 (28. évfolyam, 1-6. szám)

1891-06-21 / 3. szám

IJellé kiéi az »Orvosi Hetilap* 25. számához.

Budapest, 1891. évi június 21'

3. SZ.

SZEMÉSZET.

Szerkeszti SCHÜLEK VILMOS egyet, tanár.

Schulek tnr. klinikájából.

A hályogoperatiók körül szerzett tapasztalatok 1880 -1890-ig.

Issekutz László dr.-tól.

(Folytatás és vége.)

Nagyobb súlyt kívántain fektetni a gyógyulási lefolyás másik fajtájára, az úgynevezett nem „sima lefolyású“ esetekre, miket a következő táblázattal kívánok szemlélhetővé tenni. A táblázatba az egyes gyuladásos processusokat, valamely a műtét lefolyása alatt történt complicatiókkal, vagy a gyógyulási menet alatt előjövő rendellenességgel kívántam összefüggőleg kimutatni, hogy így az egyes a műtét és lefolyás simaságát zavaró momentumok értékét, azok káros voltát jobban megbírálhassuk.

( ' o in p 1 i c a t i o

Hosszú

izgalom

Iritis

Iridocyclitis

(gyógyulás)

Irido-ehoroiditii

(vsrzteség)

Panophthalmitis

Corneaelgenyedés

Sebtágítás - ... ... ... ... ...

1

2

—

i

—

—

Többsz. és utólagos iriskimetszös

4

ß

1

—

—

—

Katiíilazás - ........... ... -.........

(i

2

3

2

2

1

i’vegtest.-előesés az V. ni.-ban ... Tokért csípővel bemenés ... ...

—

5

1

1

—

2

5

3

1

—

1

2

Hosszú súrolás. ... .... ...

2

1

—

—

—

1

Sok bályogmaradék ... ...

í)

1

—

1

—

—

Sebrepedés és delirium.. ...........

4

3

—

—

—

—

Punctio corneae ................... ...

6

8

—

—

—

—

Helytelen viselkedés (világosság)

3

—

—

2

—

—

Kimutatható ok nélkül. ...

5

19

1

4

4

5

Összesén ... ...

45

51)

7

11

7

ii

A gyulahúsok okainak ezen kimutatásában feltűnő, hogy a kimutatható ok nélkül előállott különböző nemű és természetű lobos folyamatok a legnagyobb szám által vannak képviselve. Ezen rovatba sorozott esetek engednek legtöbbet a gondolkozásra, mivel a fertőzés minden eshetőségei a tudomány jelenlegi álláspontja szerint előjöhetnek. Képviselve vannak ezen rovatban nemcsak az egyszerű lobos folyamatok, hanem a szemet tönkre juttatható, különböző lefolyást mutató gyuladások, melyek szöveti elhalás, genyes beszűrődéssel járnak.

Fel kell tételeznünk ezen utóbbi esetekben a fertőzést, mely valószínűleg a műtét lefolyása alatt jött létre és pedig az egyes momentumoknak megfelelő egyik vagy másik szövetben, midőn aztán a szemet tönkre tevő folyamot is másmás képet mutat. Hogy azonban ezen fertőzés mi úton-módon kerül a szembe, annak eldöntése csakis theoretikus okoskodásokra szolgáltathat alkalmat, de a biztosságról még csak némileg megközelítőleg is alig szólhatunk.

A nálunk szokásban levő két műtevési napon az operálandó esetek annyira felhalmozódnak, hogy, mint már értekezésem elején említettem, sokszor 30 ra is felrúg azok száma. Ezek között kivétel nélkül a hályogos esetek képezik a tekintélyes számot, mint ez ismét az első táblázat percentes kimutatásából látható.

Ily rendkívüli anyag mellett, midőn az operálások elvégeztével előadás is tartatik, könnyen belátható, ha szemészeti

operálások még oly gyorsan mennek is, hogy nagy gyorsaság szükségeltetik, mihez ha még hozzá tesszük azon körülményt, hogy minden egyes esetet a műtét előtt a tanár demonstrative mutatja be a jelenlevő hallgatóknak.

A betegek előkészítése és az eszközök teljes megtisztítása a műtét előtti, tehát egészen nyugodalmas időben, nagy ügyelettel történik. A következő műtétek alatt, melyeket ugyanazon eszközökkel végezünk, ezek kellő megtisztogatására már sokkal kevesebb idő jut. És mégis daczára mindezen körülményeknek, lobos folyamatok indulnak meg minden rendszer nélkül, majd az első, majd a 10-dik vagy a közbe eső extraháltaknál, melyek esetleg egy és ugyanazon műtő által végeztettek, az operatio lehető simán folyt le, segéd, instrumentatio egy és ugyanaz volt.

Hogy az ezen esetek különböző fokú genyes lobfolyamatai, genyes beszűrődésen alapuló szöveti szétesései fertőzés által jönnek létre, tagadni nem lehet, ennek nem hívese indokolatlan tagadás lenne, mely az orvosi tudomány jelenlegi állásával homlokegyenest ellenkeznék, és így az ez alapon deducáltakat komolyan számba venni nem lehetne.

Hol van azonban a fent jelzett esetekben a fertőzés forrása ? Ez az a pont, melyre felelni pontos megfigyelés daczára nem lehet, legfeljebb csak gyanusítgatásokkal élhetnénk egyik-másik irányban. Meg kell elégednünk azzal, hogy fertőzés történt, minek ellensége a tisztaság-, mit akár aseptikus, akár antíseptikus, de legtöbbször a kettő egyesülése által érünk el, a mit tehát minutiöses pontossággal kell végrehajtanunk.

Szóba jöhetne ily eseteknél azon körülmény, hogy a fertőzést talán nem a műtevésnél, hanem az utáni időben történik a seben át, annyival is inkább, mivel a lobos folyama tok sokszor később állauak be. A műtevés alkalmával ejtett traumás beavatkozás izgalmat is okoz a szemen, mihez még a kötés és a váladék általi izgatás is járulva, bővebb secretio keletkezik, mely pang, mind oly körülmények, melyek fertőző bacteriumok megtelepedésére, azok fejlődésére kedvező alkalom.

Mindezen körülmények, daczára hogy a látszat még egyéb okok folytán is, mint ezt később látni fogjuk, megvan, ez útoni keletkezett erősebb fertőzések komolyan nem vehetők. Extractiók után elég gyakran előjön, hogy a seb aránylag sok ideig nem záródik, a csarnok igen sekély, midőn is igen bő alkalom kínálkoznék az említett útoni fertőzésre és mégis a tapasztalat szerint legtöbb esetben békés gyógyulás van. ha a szem kellő tisztogatásáról gondoskodunk nemcsak, de a gyorsan nem záródó sebet és keskeny csarnokot a lefolyásra kedvező jelnek állítják. A sebrepedés, mely igen gyakori complicatióját képezi a gyógyulási menetnek, szintén megadja az alkalmat a fertőzésre, mitől régente féltek is nagyon (maga Arit is gyakran irodocyclitist és panophthalmitist okozónak tartotta) és a tapasztalat ismét az ilyen úton való fertőzések ritkasága mellett szól. inkább csak izgalmak vagy kisebhnag-yobb fokú iritisekre vezet az, a nélkül, hogy a szemet tönkretevő gyulahúsig fokozódnék. Igazolja ezen állításom helyességét a jelen értekezésem tárgyát képező nagy anyag- e tekintetbeni átnézető is, midőn a fentebbi táblázatból kitűnik, hogy a sebrepedések aránytalanul nagy száma következmények nélkül volt, legfeljebb a lefolyás menetét lassította. Csak kis rész okozott hosszabb izgalmat vagy kis fokú következmények nélkül eltűnő iritist, míg a szemet veszé’yeztető gyuladások | rovatában a sebrepedést, mint olyat, szerepelni nem látjuk.

Az iivegtest-előesés és a szükségessé vált kanalazást a | múltak tapasztalataival egyhangzóan a legkellemetlenebb