Szemészet, 1891 (28. évfolyam, 1-6. szám)
1891-04-26 / 2. szám
1891. 2. sz. SZEMESZET 17 zt , ' ’—a = Hályog~ alak 3 02 :U SÍ ! 02 Ti j| M ti tét le f 0 1 y s a G y ó g ás m e n e t e Eredmény , Abnormis mii Sebtágítás ollóval Iris többszöri kivágása Üvegtest-előesés II. III. IV. V. m. m. m. m. 02 N SS Behatolás tokért Magluxálás Hosszú súrolás Utólagos iris kimetszés Canthus extr. behasítás Spontan vérzés Sebrepedés Hosszú izgalom Iritis 02 m ^ -rf ö .2 >> S O ' -g c ó —• Tt (veszteség) Panophthalmitis Corneaelgenyedés Punctio corneae Meghalt 1 Cataracta Inon matúra 369 54 i 6 4 2 3 4 6 6 7 1 13 1 2 5 — 15 10 3 3 1 3 13 201 161 7 — Cataracta matúra <567 105 13 11 4 4 13 17 20 i 3 16 2 1 3 — 11 13 2 3 2 4 29 333 326 8 -Cataracta hypermatura 783 160 12 14 2 14 21 18 35 15 7 17 4 1 8 — 18 24 i 3 4 4 41 502 273 11 | 2 Cataracta Morgagniana 00 19|| — 1 1 2 1 3 2 6 — 2 — 1 1 — 1 3 i 2 — — 4 52 36 2 |JÖsszesen ... 1914 338! 31 30 8 22 40 42 64 25 17 46 9 4 17 — 4-r> 50 7 11 7 11 87 1088 798 28 2 A táblázatra egy tekintetet vetve, kitűnik, hogy a műtéti eomplicatiók elég csekély számban fordulnak elő, mire a magyarázatot, a klinikán igen nagy óvatossággal végrehajtani szokott operálásoktól eltekintve, az ezen táblázatba összegesített egyszerű, tehát sima meneteli! operálást igérő, hályogalakok vannak. Hogy a műtétnél mégis valami ok folytán előjött szövődmények a gyógyulás illetve végkimenetelre mennyiben folytak be, azt egy később következő táblázatban fogom bemutatni. Az utólagos sebtágítás és iris többszöri vagy utólagos kimetszése jó részben a még gyakorlott operate űrnél is előjövő csalóka magon alapszik, mit sokszor tisztán kivenni nem lehet, kisebbnek Ítéljük, a minő az tényleg. Ide járul még azon körülmény is, hogy egyes túlérett hályogalakoknál a kéregannyira tömörülve van a magra, hogy azzal együtt a megítélésnél mintegy nagyobb magot képezni látszik, mi csakis az expulsio alkalmával mutatkozó sebfeszülés alkalmával válik nyilvánvalóvá és sebtágítást tesz szükségessé. Mindezekhez járul még azon nagyon is figyelmet érdemlő körülmény, hogy az operálások nem mindig gyakorlott műtők által történtek, hanem kezdők által is készíttetett extractio, Ez utóbbi körülmény a sebkészítésnél, de még inkább az iriskimetszésnél, mint a műtéti részlet talán legnagyobb gyakorlatot igénylő részénél, nagyon is számba veendő. A gyakorlathiánynak aztán az iris többszöri megfogása, majd a lencse kihajlása után a colobomaszárak utólagos kijavítása a következménye. A magluxálás előjövetele szintén nincs nagy szám által képviselve, de ba összehasonlítást teszünk az egyes hályogalakoknál előjövő esetek száma között, úgy kétségtelenül feltűnik, hogy aránylag legtöbbször a Morgagniana-alaknál szövődött az operatio ezeu complicatióval. Ha, az említett hályog összeállását, szerkezetét tekintjük, úgy nem is csodálkozhatunk, hogy a luxálódás igen gyakran előjön, különösen ha a mag igen elköszörülődött, igen kicsivé vált. Ezen számadatok iímét bizonyítékai értekezésem egy előbbeni szakaszában a Morgagnianás cataracták tokmeghasításáról elmondottak helyességének és a vigyázat szükséges voltának. Sok számú műtét pontos összegezésében a legnagyobb hasznot az egyes esetek lefolyása milyenségének pontos észlelése képezi, mert ezután lehet valamely gyakorolt operatio jóságát megítélni és képezi az alapot a hasonló czélra ajánlott egyéb eljárásokkal való összehasonlításra. Még maguk a „sima“, tehát lobos reactio nélküli lefolyások is megfigyelést érdemelnek, mert akadhat műtéti eljárás, mely csupán csak a lefolyás illetve gyógyulás menetét tekintve itt, hasonló végeredményt adva, gyorsabban történik. Nem igényel úgy az orvos részéről oly nagy pontosságú kezelést, de meg másrészről a beteg helyzetét is az absolut nyugalom, sok ideig sötétben való tartózkodással járó kellemetlenségek tekintetében, megkönnyíti. E tekintetben összehasonlítást tenni nincs szándékom, mert ez ismét főképen a sebkészítés milyenségének birálgatására vezetne, de meg másrészről az általunk kivétel nélkül foganatosított műtét a Graefe-féle extractio volt, melynek jóságát minden tekintetben a többi fölé helyeztük. (Folytatás következik.) Tanulmány a trachomas szemgyuladásról. Irta dr. Ottava I., egyetemi magántanár. (Folytatás.) Hl. A trachomás conjunctiva klinikai képe. A gyakorló, de kiválóan a vidéki orvost ez érdekli legjobban : fel kell ismerni a betegséget, ha azt gyógyítani akarja. Láttuk, hogy a trachomás conjunctiva pathologiai képe sok varietást mutat; ilyen a klinikai képe is. Azért egységes és minden egyes esetre teljesen ráillő leírást adni alig lehet. A fő útmutató, hogy a trachoma-csomókat megtaláljuk. A trachoma-csomókat közönségesen az átmeneti redőben találjuk, néha csak egyesével, máskor csoportokban ; néha sorrendben belyezendők el, más esetben minden rend nélkül szétszórva állanak. Már ritkábban találunk trachoma-csomót a szemhéji conjunctivában, még ritkábban a félholdalakú redőben és legritkábban a bulbaris conjunctivában, a hol az esetek legnagyobb számánál csak az átmeneti redőből folytatás alakjában húzódik a betegség a szemgolyó területére. Az átmeneti és a félholdakká redőben a friss trachomacsomók, mint jól körülirt gömbölyű, vagy horizontális irányban kissé megnyúló ovális göbök láthatók; színük áttetsző szürke, a conjunctiva mélyebb rétegeiből emelkednek ki annak felszíne fölé. A szemhéji conjunctiva friss trachomacsomói mint sárgás pettyek látszanak, ezek nem emelkednek ki a conjunctivából. Minél öregebb a trachomacsomó, színe annál sárgálóbb és veszíti áttetszőségét. Kötőszöveti burokkal körülvett, de kiválóan az, a melynek már belsejét is finom kötőszövet há lózza át, olyan színű, mint a kiáztatott hús, vagy mint a piszkos-sárga kocsonya. Ezeket találjuk a chronikus trachománál s ha igen sok csomó van egymás mellett, például ha az egész átmeneti redő tele van ilyen csomókkal, úgy az egész úgy néz ki, mint a halikra-tömeg. Nem tudom, hogy az erre vonatkozó német elnevezés „Froschlaich“ mennyire helyén való. Szóról szóra fordítva magyarul békanyál vagy jobban mondva békatojást akar jelelni. A békák tojása fekete vagy barna, hosszú sorrendben vannak lerakva vastag nyálburokban; ha a nyálat megfogjuk, 30—40 centiméter hosszú nyálkötelet emelhetünk ki a mocsárból : a nyálkötélben vannak rózsafüzér alakban a tojások elhelyezve. Csak eg-y-két békafaj rakja rakásra tojásait. Sem ezek, sem azok a trachomacsomóhoz nem hasonlók. A magyar értekezésekben és a német betűszerinti fordítás után az vai,i mondva, a trachomacsomók olyanok mint a békapete. Részemről az elnevezést nem tartom találónak, a trachomacsomók semmihez sem hasonlítanak annyira mint a halikrához. Az öregebb csomók már a szemhéji conjunctivában és ennek felszíne tőié emelkednek. Ha a csomók szomszédságában a conjunctiva duzzadt, úgy látszik, mintha a csomó a conjunctiva mélyéből emelkednék fel. s azt áttörve, csak a csomó teteje emelkedik ki belőle, míg a többi rész abban mintegy el van temetve. A conjunctiva a csomók körül közönségesen hyperaemiás, egyik esetben nagyobb, másik esetben
