Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)

1890-02-23 / 1. szám

10

SZEMESZET

1890. 1. sz.

beteg is megnyugodott A műtétet végrehajtva, a kivett szemen feltűnt, hogy hátul a nervus opticus mellett, attól kifelé, belapulást mutat a sclera. A bulbus kétfelé metszésekor azután meglepetésünkre bent találtuk a vasdarabot, mely tönkrejuttatta a szemet. A vasdarab plastikus izzadmányuyal volt körülvéve közel a papillához, az említett scleralis behúzódásnak megfelelőleg. Az izzadmány a seb és az egész iris hátsó felületétől húzódott végig számos kötegben a papilla szomszédságához, a chorioideában végződve s pár szállal a papillához is erősítve. A vasdarab 13 mm. hosszú, 4 mm. vastag, 2 mm. széles, mintegy fél gramm súlyú.

Azon nagyfokú sérülést követő gyuladás elég enyhe lefolyása közben magunk is hittük, hogy a vasdarab csakugyan nincs a szemben s gondoltuk, hogy majd a szem a zsugorodás után megbékül. De most, mikor a jókora vasdarab jelenlétéről meggyőződtünk, érdekesnek tűnik fel, hogy ilyen nagy sérülés nem okozott semmi genyes infectiót, hanem plastikus gyuladás folyt le az üvegtestben, a chorioideában, melynek izzadmánya körülzárta a sértő vasdarabot.

II. V. Gyula 16 éves géplakatosnak múlt év márcziusában tüzes vas összeforrasztása közben, a kalapácsütéskor röpködő szikra bal szemébe csapódott s ekkor szemének dörzsölgetése, majd kimosása után dolgozott tovább minden kellemetlen érzés nélkül. Jól látott egész nyáron át, csak augusztus vége felé, tehát az 5-dik hónapban vette észre, hogy bal szemén homályosodik látása s nem sokára már tárgyakat sem ismer fel, csak a világosságot tudja észrevenni. Ez alatt szeme semmit sem fájt s így orvoshoz is csak akkor fordult, mikor látása már elfogyott, a ki aztán figyelmeztette, hogy hályog van a bal szemén, melyet operálni lehet. S e miatt jelentkezett klinikánkon múlt év novemberében a következő állapottal bal szemén. A szem segédszervei épek, a conjunctivák egészen halványak. A cornea rendes görbülésü, jól fénylő s diffus fénynél nem is észlelhető rajta semmi, azonban focalis világításnál a cornea közepe felett ki- és aláfelé haladó 2—3 milliméternyi tinóm vonalszerű homály vehető ki. A csarnok rendes mélységű, a csarnokvíz tiszta, a pupilla atropinra ad maximum kitágult, de a cseppezés előtt is jól reagált, s teljesen egyenlő volt a jobb szem pupillájával. Az iris zöldes sárga színű, elütőleg a másik kék színétől s e zöldes sárga szín főként az iris alsó részén intensivebb, fent jóval gyengébb. A lencse tokján a cornealis homálynak megfelelőleg egy kis fehérebb vonás látszik, mintha tokvastagodás lenne. A lencse alsó része felé a tok alatt, a tág pupilla alsó széle közelében 3—4 barnasárga, rozsdaszínű, kölesnyi és nagyobb foltok vannak. A lencse különben egész fehéren elzavarodott s mellső kérgén kttllős rajzolat látszik. A szem tensiója normalis. A látás a jobb szemen teljes, a balon kézmozgást vesz észre, fényérzése és projectiója jó. A hályogot egyszerű vonalas kivonással távolítottuk el, s elbocsátáskor a lencse helyén egyenlőtlen vastag secundaria maradt, melyen még a lencsetok alatt észlelt barnás sárga foltok jórészt megvoltak. Tükörrel a vékonyabb helyeken be lehetett látni, a szemfenék egészen épnek mutatkozott, az idegen testnek benne nyomát sem találtuk. Látása volt a balszemen -f- ÍO'O D.-val 5/so ?

A sérülést s így a lencsetok megrepesztését okozta tehát azon szikra, mely az izzó vasról pattogzik a kalapácsolás alatt, ez a szikra pedig vasoxydból (Fe2 Os) áll. Egy ilyen kis vasoxyd-darabka, mely igen vékony rétegben válik le a vasról, elég éles széllel bírt arra, hogy átüsse a corneát, aztán a lencsetokra csapódva azt berepesztette s abba befúródott s akadályozta a csarnokvíznek bejuthatását a lencse állományába addig, míg a vasoxyd is a csarnokvíz hatása alatt meg nem változott. A csarnokvíz, mely minimális szódát is tartalmaz, a vasoxydot átváltoztatta vasoxydhydráttá (Fe.t Hü Oti), (mely szénsavas alkali mellett csakugyan lehetséges), ez mint rozsdaszínű csapadék lesülyedt a meglazult, duzzadó lencserostok közt a tok alá s itt okozta azon sárgabarna foltot, melyet a hályog leírásánál említettem.

De az irisnek sajátságos zöldes sárga színe is gondolkodóba ejt. Iritis után megváltozhatik a szín, igaz, de itt ez esetben alig vehető fel szivárványhártya-gyuladás, mert sem az

illető azt észre nem vette, már pedig okozott volna valami subjectiv tünetet is, sem nyoma annak nem maradt egyéb, mint ezen elszínesedés, mely a sérülés után lassan keletkezett. Ezen elszínesedést is a vasnak vagyok hajlandó betudni, mely mint vasoxydhydrat finom szemcsék alakjában bevándorolt az iris szövetébe, s okozta annak zöldes sárga színét. S ha csakugyan a vas okozta ezen elszínesedést, akkor fel kell venni, hogy a csarnokban is maradt valami kis vasoxyd darab, melyből aztán az irisbe jutott vasoxydhydrat keletkezett. Az iris pedig a csarnokból is vehet fel festenyszemcséket, a mit kísérletek igazolnak, melyekről a „Szemészet“ ez évi 5 dik számának „Szemelvényei“ között is kivonatosan szó van. Azon körülmény, hogy az irisnek alsó része van főképen elszínesedve, megint a mellett szól, hogy azon rozsdaszemcsék súlyoknál fogva aláfelé sülyedtek a csarnokban s az iris alsó részébe inkább bevándorolhattak s miután alig vagy éppen nem oldódnak vízben, nem vitettek el oly könnyen a csarnokvíz áramlása által.

SZEMELVÉNYEK.

— Adatok a szemteke-daganatok tanához. Bárrenechea II.-tói. — Egy 13 éves fiú jobb szemtekéjének külső részén volt egy kékes szürke tömött daganat, mely a szemtekét előre és lefelé nyomta. A daganat felett tágult scleralis edények húzódtak, s az egész daganatot az erősen túltengett könyrnirigy fedte. A próba-punctio teljesen sikertelen maradt. A daganat mindinkább növekedett, már csekély nyomásra hevesen fájt, miért is a szemtekével együtt eltávolították. Az eltávolított rész vizsgálatánál láthatóvá vált, hogy a daganat a szeműr alsó, külső és felső részét foglalta el. Górcső alatt fibrosarcomának bizonyult, mely főleg nagy szabálytalan, ittott orsóalakú sejtekből állott, és ezek között rostos kötőszövet húzódott. Ezen daganat a szerző nézete szerint valószínűleg a Tenon-tokból indult ki. Nevezetes ezen esetben, hogy az eltávolítás után körülbelül egy évre a másik addig ép szem ugyanazon helyén hasonló daganat fejlődött ki.

Egy 52 éves férfiú egyik szem alsó héját szalmaszállal megsértette. Fél év múlva a sérülés helyén borsónyi csomó keletkezett, mely nagyobbodva a szemrésbe emelkedett, majd orvos által eltávolíttatott, 1% év múlva a daganat kiújult, gyorsan nőtt. Vizsgálatnál a szemteke belső-felső részén egy porczkemény sima felületű daganatot találtak, mely felett a bőr szabadon volt mozgatható. Ezen daganat összefüggött egy hasonnemű, de kisebb daganattal, mely a szemrés alsó-belső részén volt. A szemteke ki- és lefelé volt tolva. A daganatot a szemtekével együtt eltávolították. A górcsövi vizsgálat szerint a daganat kötőhártyából kiindult sarcoma jellegét mutatta. (Centralbl. f. Augenheilk. 1889. 4. f.) Neupauer dr.

— Phlebectasia retinae, retinitis haemorrhagica esetében. Michaelsen tr.-tól. — Egy 52 éves férfin egyik szemén retinitis haemorrhagica állott elő, míg a másik szem teljesen ép volt, A megbetegedett szemen a papilla határai elmosódottak voltak, szomszédságában pedig számos retinális vérzés látszott. A látás 1l$-re szállott le. Három hónap múlva a retinális vérzések számosabbak, a vénák teltebbek voltak. A papillán pedig egy élesen körülírt vesealakú vörös képlet mutatkozott, melynek két végétől igen vékony véredény húzódott. A szemtekére gyakorolt gyönge nyomásnál a vénák szűkültek, a vesealakú képlet pedig fonalvékonyságra apadt le, míg a nyomás szüntével előbbi alakját ismét visszanyerte. Ezen esetben tehát a retinalis véna részleges kitágulása volt jelen. A beteg szervezete kisfokit endoarteritisen kivül rendellenességet nem mutatott. (Centralblatt f. Augenheilkunde 1889. 4. f.)

Neupauer dr.

Az atropinnak egy sajátszerű hatása. Reich Áltól. — Egy 17 éves vérszegény fiú mindkét szemén a látás haladó myopia miatt romlani kezdett. A szerző szemdietát és az alkalmazkodás bénítása czéljából atropinbecsepegtetést ren-