Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1890-12-21 / 6. szám
58 S Z E M E S Z E T 1890. 6. sz. a lobos folyamat által megszaporodott főleg az érhártyából bevándorolt, részben pedig az üvegtest saját sejtjeinek bomlása alkalmával a sejtmagvakból kicsapódott. Poncet Weckerrel egyértelműleg szintén olyformán magyarázza a hyalitis scintillans keletkezését, midőn azt mondja, hogy a hyalitis scintillans az üvegtest zsíros elfajulásából keletkezik, hasonlóan az artériák atheromatosus elfajulásához. Azonban van más lehetőség is, mely a cholestearin-jegeczeknek az üvegtestben való jelenlétét magyarázná. A cholestearin-jegeczeket tartalmazó szemekben az esetek majdnem mindenikében teljes vagy legalább részleges chorioiditis illetőleg chorioretinitis volt jelen; e chorioiditis izzadmányt eredményezett, mely az üvegtest felszínére rakódik, sőt Iwanoffnak vizsgálatai szerint tágulásos szemekben az üvegtestet a lamina hyaloideáról leválasztja. De tudjuk, hogy cholestearin-jegeczek képződnek oly exudatumban, mely zsírosán elfajult. Közel áll tehát azon gondolat, hogy a cholestearin-jegeczek talán az üvegtest felszínén lévő izzadmányban képződtek, s azután a chorioiditis következtében elhigult üvegtestbe jutottak. Valószínű, hogy e lehetőség, melyre némely szerző is utalni látszik, bizonyos esetekben szintén befoly a cholestearin-jegeczek kiválására, de hogy a cholestearin-jegeczek az esetek legnagyobb részében az üvegtestbeu képződtek, ezt bizonyítja Hyvernath' esete. Hyvernath esetében egy 63 éves férfi egyik szemében oly hyalitis scintillans volt jelen, melynél az üvegtestben különösen annak kerületi részében lévő cholestearin-kristályok csupán rezgő mozgásokat végeztek, jeléül annak, hogy azok az üvegtestbeu rögzítve voltak. Ezen szembaj egyoldalú volt, a szem amauroticus volt, s a szemfenékben kiterjedt lefolyt chorioiditisnek tüneteit lehetett látni. Minthogy az üvegtestelhigulás ez esetben igen kisfoké volt, fel kell tennünk, hogy a cholestearin-jegeczek magában az üvegtestbeu képződtek. Choletearin-jegeczeket találunk ezenkívül a retinában, choroideábau és ezen hártyákban végbemenő lobfolyamatok után. Egy idevágó esetet közölt Issekutz dr. a Szemészet 1889. évi 5-ik számában. Végül vannak esetek, melyekben a cholestearin-jegeczek a szem mellső csarnokában fordulnak elő. Mielőtt ezen esetekről szólanék, egy igen érdekes idevágó esetet akarok közleni. Cf. .József kereskedő folyó évi augusztus havában azon panaszszal jött kórházunkba, hogy a bal szeme egy hét óta fáj és benne valami fehérség látszik. A beteggyermekkora óta rövidlátó volt; látása azonban csak 10 év óta kezdett erősebben romlani, előbb concav 10, majd concav 14 Dioptriás* pápaszemet viselt. Jobb szeme látása az utóbbi időben nem romlott. Bal szemével 20 év óta nem lát. Ez utóbbi szem egy hét óta állítólag kissé fáj. Hogy bal szemét megütötte volna, arra egyáltalán nem emlékszik, valamint arra sem, hogy mióta vau bal szemében az említett fehér idegen anyag. Látása jobb szemén M. 200 D. V = 3/70, bal szemén tárgylátás nincs, csupán gyenge fénysejtés. A vizsgálatnál kiderült, hogy a jobb szemhéjak, a könyszervek, valamint a kötőhártya is ép, a cornea felső és alsó részén gerontoxon, közepén pedig régi kölesnyi fehér fénylő folt. A csarnok mély, a pupilla középtág; a lencsében kívül vesszőalakú homály; az üvegtest tiszta, benne sem izzadmány-czafatokat, sem cholestearin-jegeczeket látni nem lehet. A jobb papillát igen széles atrophiás udvar veszi körül, míg a szemfenékben szétszórtan önálló fehér kerekded foltok is láthatók, melyek szélein és szomszédságukban festenyfelhalmozódás is található. A retinalis erek ezen foltok felett elhúzódnak. A bal szem kissé fénykerülő, a conjunctiva kissé duzzadt, mérsékelten belövőit; a corneát kisfoké ciliaris injectio veszi körül, corneán gerontoxon látható. A csarnok mély, alsó kétharmadát fehér, ezüstösen fénylő lemezes jegeczek foglalják el, mely jegeczek fehér tömeget alkotva a corneának sajátszerü fehér tükör kinézést kölcsönöznek. A szemteke legcsekélyebb mozgásánál a kristálylemézkék a csarnokvízben ide s tova mozognak, némelyek az iris szövetéhez tapadnak, míg mások a hátsó csarnok felé mozogni látszanak. Az iris bágyadt, kissé duzzadt, helyenkint felszínére tapadt 1 Hyvernat J., Sur un cas de sphinthéropie. Nagel, Jahresbericht d. Ophth 1880. kristályok miatt csillogó; a pupilla szükes, több szálas synechia által a lencséhez vau tapasztva. A lencse.szürkéssárgás, elzavarosodott, átlátszatlan. A lencse felső kerületi része valamivel hátrább helyezettnek látszik. Augusztus 30-án punctio corneát végeztünk. A fehér jegeczes tömeg gyorsan kiürült, de a csarnok csakhamar hasonló fénylő jegeczekben dús folyadékkal telŐdött meg. A punctio alkalmával feltűnt, hogy a csarnokvíz oly gyorsan képződött és folyton jegeczczel telt meg. A csarnokból kibocsátott folyadék felszíne sajátszerű zsíros fényt mutatott, mely a lemezes kristályok által volt okozva s melyek górcső alatt a cholestearinra jellegző töredezett szélű rliornbalakot mutattak. A jegeczek hígított kénsavra és jodtincturára vöröses-kékesre festődtek. Műtét után a szem békés maradt, a cornealis seb gyorsan gyógyult, de a csarnok alján még mindig volt körülbelül 2 mm. magas cholestearin-tömeg. A szem békés lévén, a beteget szeptember 14-én megfelelő diétával hazabocsátottuk. Ugyanez év október 10-én a beteg újból felkereste kórházunkat, előadva, hogy bal szeme itt-ott kissé fáj, s hogy bal szemében a fehér folt ismét nagyobbodott. A jobb szem változatlan volt a vizsgálatnál, mint első alkalommal. Bal szemen kis cil. injectio, a csarnok alján annak alsó harmadát kitöltő cholestearin-tömeg volt látható. Október 11-én a bal csarnokot ismét pungáltuk. A műtét valamint az utókezelés teljesen hasonló lefolyást mutatott, mint az előbbi alkalommal. Feltűnő volt itt is a csarnokvíznek aránylag sűrű volta s igen gyors képződése. Október 15-én a bal szem fehér lévén, a csarnokban kevés cholestearin, a beteget elbocsátottuk. Rendelkezésemre álló irodalomban alig találtam 8—10 esetet leírva, melyekben a mellső csarnokban cholesteariujegeczet találtak volna. Arit1 közöl egy esetet, melyben a cholestearin-tömeg az elülső lencsetok megrepedése után az elszürkült lencséből jutott a csarnokba. Schöler2 esetében az elülső csarnok tele volt vöröses fénylő jegeczekkel, melyek a szem mozgásainál az üveg-testbe, majd viszont a pupillán keresztül ide s tova úszkáltak, míg a lencse teljesen hiányzott. Ehhez hasonló Wecker3 esete is. Straw bridge3 egy sérülés folytán tönkre ment szemet vizsgálva, benne cholestearin jegeczhalmazokat talált az elülső csarnokban, a zsugorodott lencsében, az üvegtestben és a sclera és chorioidea között. A mi esetünk magyarázatára azonban legfontosabb Hirschberg1 és van Moll5 esete annál is inkább, mert mindkét szerző a szemtekét kórboneztanilag is megvizsgálta. H. esetében a kérdéses szem látása hosszú idő óta igen gyönge volt, utóbbi időben a szem teljesen vak volt, 1/i év óta vették észre, hogy a szem elülső csarnokában fénylő jegeczek képződtek. Az enucleált bulbuson látható volt, hogy az ideghártya és a corpus ciliare teljesen levált, a lencse luxalódott, az elülső csarnokban és az üregtestben cholestearin-jegeczekből álló tömegek voltak; van Moll esetében a szem 24 év előtt sérült, majd teljesen megvakult, a csarnok nagy részében cholestearinjegeczek voltak; a cornea punctiója után a jegeczek kiürültek, de a csarnok csakhamar újra cholestearin-jegeczekkel telődött. A szerző az enucleált bulbusban ideghártya-leválást, azonkívül a corpus ciliare a lencse aequatora és az üvegtest elülső része között egy szürkés kásás tömeget talált, mely cholestearinjegeczekből állott. A lencse állítólag teljesen ép volt. Ha ezek után a mi esetünkre visszatérünk, úgy legelőször azon kérdés merül fel, hogy honnan jutottak a cholestearin-jegeczek a mellső csarnokba ? Az első cornealis punctio alkalmával feltűnt, hogy a mint a cholestearin-tömeg a csarnokból kiürült, a csarnok igen gyorsan újra megtelt cholestearin kristályokkal, sőt ha a csarnokot gyorsan egymásután megnyitottuk, mindig bő cholestearin-jegeczekben dús folyadék ürült ki, úgy hogy a mellső csarnok mélysége alig változott. A kiürült folyadék már azért sem lehetett csarnokvíz, mert nem tehetjük fel, hogy a csarnokvíz elválasztása oly gyorsan 1 Arit, Spontane Beratung d. vorderen Kapsel einer cataractösen Linse. Kiin. Monatsbl., XIX. k. 2 Schöler, Nagel Jahresbericht, 1880. 3 Strawdbridge, Jahresb. f. Ophthalmologie. Nagel, 1875,. * Hirschberg, Nagel Jahresbericht f. Ophthalmologie, 1874. 5 van Moll, Nagel Jahresbericht, 1886.
