Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)

1890-11-16 / 5. szám

1890. 5. sz. SZEMÉSZE T 55 Egy kis leányka jobboldali szemhéjai égés által annyira elroncsolódtak, hogy a szemhéj szélek a felső, illetve alsó or­bitalis szélhez hozattak a rövidült hegedések által. 0 a hegbe metszve felszabadította a két szemhéjszélt, s ezeket tarsoraphiá­­val egyesítette; a felhámfosztott területet pedig a béka ha­sáról vett 3—4 mm2-nyi bőrdarabkákkal fedte be, továbbá azon szövetdarabkákkal; melyeket a tarsoraphiánál felseb­­zendő szemhéj szélekről levágott. Mindez nagyon szépen meg­tapadt, kivéve a könyek által áztatott belső zúgnál. Midőn egy év után felszabadította a szemhéjakat, ezek nem zsugo­rodtak s bőrfelülettik rendes színű. Bespagnet még nagy hegedőseknél is szép eredményt ért el, ha a lebenyt ezek környékéből vette. Valude hasonlókép az autoplastica barátja, miután sze­rinte a békabőr nyújtotta felület félig heges szövet s nem oly mozgatható és puha, mint a rendes bőr. Barter nem talál különbséget e két eljárás által elért eredmény közt és így helyesnek tartja a béka bőrének átül­tetését. (Rec. d’ophth. 1890. Nr. 7.) Baumgarten Pál dr. — Ophthalmia sympathica s annak egy újabb kezelés­módja. Galezowski. Vitás még a kérdés, mely utakon halad a Sympathikus bántalom a sértett szemről az addig teljesen épre. Rackenau a nervus optikust okozta; Snellen és Deutsch­mann szerint a sértés helyén behatolt mikrobák a kitágult nyirkutakon keresztül jutnának a másik szemhez. De a bú­várok legnagyobb része, mint Claude Bemard, Vulpian, Char­cot, Reclus, azt tartja, hogy a beteg szem ciliaris idegeinek izgalma a centrumokon keresztül kúszik a másik szem ciliar idegeihez. Galezowski is ezen nézeten van, s ebből tartja meg­­magyarázhatóknak azon ideges tüneteket, melyek ily Sym­pathikus megbetegedést megelőzőleg az ép szem oldalán fel­lépnek ; mint a periorbitalis neuralgiák, szédülés, káprázás, sőt ájulás is. A ciliaris idegek izgalma ugyanis a trigeminusra is átterjed s a beidegző centrum helyén egy nemét a körülírt encephalitisnek okozza, a honnan az a másik oldali trigemi­nusra s ciliar idegekre terjed. Egyedüli mentőszer eddig a mielőbbi enucleatio volt; de mert a műszem hordása sokszor nagy alkalmatlanságokat okoz: könyezés, kötőhártya-gyu­­ladás stb. Galezowski új eljárást ajánl, melylyel az elsőd­legesen megbetegedett és atrophiált szem megtartható, úgy, hogy a másikkal való anatómiai és physioíogiai összeköttetését meg­szakítjuk. Az eljárás a következő: A 4 egyenes szemizom tapadási helyének megfelelőleg bevágja a conjunctivát, majd a belső egyenes izomnak megfelelőleg a Tenon-tokot; ekkor horoggal, a mennyire lehet, előre húzza az izmot s görbe ollóval átvág mindent, mi a Tenon-tok és a szemteke közt van. Majd horog­gal előre húzza a nervus optimist, egy darabját kivágja, úgy hogy előbb hátrább, aztán közvetlen a scleroticánál átmetszi. Hasonlókép jár el a többi izmoknál is, lefejtve a szemtekéről mindent, az izmokat kivéve. A szemet megtisztítva egy-egy varratot alkalmaz a belső és külső izom tapadási helyének megfelelőleg, a szemet erős nyomókötés alá helyezi s jégboro­gatásokat rendel. 7—8 napra a duzzanat s tok alatti vérzések eltűntek s a szem minden irányban jól mozog. A’ sympathiku­­san megbetegedett szem pedig megjavult. Egy ilyképeu operált ' beteget be is mutat. Különösen azon esetekben ajánlaná ezen műtétet, hol az ép szemen fellépő ideges prodromalis tünetek a Sympathikus megbetegedést csak gyanítani engedik, de a biztos diagnosisra nem elég alapot adnak. (Rec. d’ophth. 1890. Nr. 7.) Baumgarten Pál dr. — Salvator Angelo Leddanak a cataracta operáltak deliriumáról írt értekezését ismerteti Málgat a Rec. d’Oplith. 1890. 7. számában. Ledda két esetet közöl. Az egyik egy 67 éves iszákos, veszekedő földmíves, ki az operatio utáni máso­dik nap nagyon nyugtalan lett, de lecsendesült; harmadik napon atropint kapott'szemébe s aznap este felugrott ágyából, a köteléket szeméről letépte és az utczára szaladt; ott is lelték meg a földön fekve ; visszavitték a kórházba, hol rögtön le­csendesült s elég szépen meggyógyult. A másik egyénnél a delirium operatio előtt három órával azután tört ki, miután l°/o-os atropin, sulf. neutr.-t cseppentettek szemébe; ezen in­toxicatiós tünet erős kávéfőzetre elmúlt. Három nappal később '/27o'08 atropint jól tűrt s az operatio s gyógyulás kitünően sikerült. M. említ egy uőnél fellépő atropinintoxicatiót, kinek heveny keratitis ellen Ve °/<ros atrop. sulf. 5—6 cseppjét csep­pentette szemébe, holott ugyanezen nő 2 év előtt hasonló beteg­ségben az atropint jól tűrte. Az operált hályogosok deliriumának okára nézve a véle­mények nagyon különbözők. Valószínű, hogy sokféle körül­mény működik közre; így: a hosszas bekötése mind a két szemnek, az ételhiány, a félelem a megvakulástól, az alkoho­lizmus ; sokszor kétségtelen az atropin hatása, bizonyos agyi praedispositio, ideges befolyások. E miatt ajánlja Ledda az operálandók ez irányú hajla­mosságát kipróbálandó, őket operálás előtt előkészítő el­járásnak alávetni, vagy pedig cldoralt vagy bromkálit nyúj­tani nekik. Malgat nagyon jó praeventiv módszernek dicséri az operatiót megelőző nap l/2 gramm bromchinint adni a há­­lyogosnak. Baumgarten Pál dr. — A látás élességét kifejező' közönséges törtek helyett tizedes törtek használatát ajánlja dr. Carl Frank­furtból. A most használatban levő Snellen-féle táblákon a 6/io, 6/38, 6/a4 ..............e/e értékek között egyenlőtlen distantiák vannak, míg az általa ajánlott tizedes törtek között egyenlő közök lennének. A távolság, melyből a látásvizsgálat történik, 6 méter helyett 5 méter lenne, s erre a távolságra lenne a próbabetűk nagysága számítva, s így 6/ti0 helyett 5/50, 6I6 helyett 5/5 értékek fejeznék ki a látás élességét, de ezen utóbbi érté­keket is tizedes tört alakban jeleznénk. 5/50 = 0'1; V25 — 0'2 .........5/5 = l'O. A legelső sor lenne tehát O'l, az utolsó­előtti 0'9, s az utolsó 10. Lenne tehát 10 sor, s így a sorok száma adná mindjárt a látás élességét kifejező tizedes tört számjegyét; példáid: az ötödik sor értéke 0'5; a 8-ik soré 0'8 stb. Ezen tizedes tört értékekből ki lehet számítani, hogy az általuk jelzett betűk minő távolságról adják az alapul szolgáló 0° 5’ szöget; v = 0'6, ebből tudhatjuk, hogy 8'33 méterben látszanak az általa jelzett betűk 0° 51 szög alatt (6 5 50 V — = —: x = — — 8'33 . s a 0'6 tizedes tört értéke az 10 x o ) 5 5 méter távolság mellett kifejezi az , értékét. A látásvizs­gálat eredményének felírását egyszerűsítené ez a tizedes rend­ß szer használata. V — — + 37) helyett írnánk v = 0'5 + 3. A méterrendszer alkalmazása az ophthalmologiábau is el vau fogadva, azért kívánatos, hogy a látás élességének kifejezése is egyöntetűvé legyen a tizedes törtek használata által. (Kiin. Monatsbl. 1889. nov.) Kocsis dr. — A nagyfokú myopia sebészi gyógykezelése lencse­hiány által. Fukála dr.-tól. A szerző a nagyfokú myopiát 23 esetben a lencsének eltávolítása által javította. 0 csakis arány­lag jó látással és ép szemfenékkel biró fiatal (egész 24 éves) egyéneken operált, miért is a lencse eltávolítására a lencse-tok discissióját alkalmazza. Egyik esetében egy 23 éves 20 dioptria myopiával biró kisasszonynál a látás volt az operatio előtt 72.-,, operatio után 5 hónappal 'j2. Egy másik esetében egy 16 éves 13 dioptria myopiával biró fiúnál volt a látás operatio előtt 7,0, operatio után 5 hónappal 2/;,. A myopia ezen sebészi gyógykezelésének hátránya, hogy a szem alkalmazkodása elvész. Ennek ellenében azonban sok előnye is van, ú. m.: 1. Távolba való tiszta látás, előállítása, a mit a myopiá­­nak erős üvegekkel való javítása által nem érhetünk el. 2. A retinális képek nagyobbítása, mely az által jön létre, hogy 18—22 dioptriás myopiáuál eoncav üvegek szük­ségtelenné válnak, míg 12—18 dioptriás myopiánál gyönge convex üvegek szükségesek, melyek által a látás még inkább javul. A lencsehiány a szerző eseteiben állítólag 16 dioptria hypennetropiának felelt meg. 3. Többszörös javulása a távol-látásnak. A szerző esetei­nek mindenikében legalább 7—8-szoros, egy esetében 11—12- szeres javulást észlelt.

Next

/
Thumbnails
Contents