Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)

1890-11-16 / 5. szám

46 S Z E M rost, görcsös túltengésénél — ez a legbelsőbb réteg lévén — az qdények fedve vannak, a zsíros elfajulásnál az edények sza­badon futnak. A vérzések az idegrostrétegben vagy a mag­­csásban is vannak. E vérzésekre Virchow, Müller a szem yér­­edényfalzatának változását veszik fel. Johnson mondja, hogy nephritisnél a szív hypertrophiája mellett a test véredényfál­­zatának izomzata is túlteng, s így az könnyen megrepedhet, melyre ok is van az erősebi) szívműködés mellett. Poncet pedig a retina edényein endarteriitis jeleit találta. Michel Írja, bogy a kisebb 'edényeken hyalindegeneratio áll be a véredényfalak­­nak megvastagodásával. Károly bajor herczeg tüzetesebben foglalkozott nephritis mellett megbetegedett szemek patologi­kus anatómiájával, s véleménye szerint a chorioideában és re­tinában beálló degeneratio az ott levő véredények elváltozásá­ból — endarteriitis desquammativából — származik. Ezt az endarteriitist a ncphritisnél beálló circulatiós és táplálkozási zavar okozza. A retinában nagyobb az elváltozás mint a cho­rioideában, mert ott ritkábbak az edények s vékonyfalú vég­­üterek vannak benne, melyek a lassúbb vérkeringés közben jobban ki vannak téve a vérben levő kóros anyagok hatásának. Az endarteriitis kiindulását Köster véleményével összhangban nem az intimában, hanem a véredények külső részében keresi. A chorioidea és retina edényei adventitia helyett nyirkedény­­hálóval vannak burkolva, az ebben — sejtbesztirődés, aztán szövetburjánzás után — létrejött gyuladás átterjed a véredény­­falakra, mely azoknak elzáródására, s ebből folyólag az ideg­elemek kóros elváltozására vezet. Az eddig leirt szembajokban megvoltak a tárgyilagos tünetek szemtükörrel és boneztani alapon, melyek teljesen ma­gyarázzák a vesebajos amblyopiát; addig vannak esetek, hol heves uraemikus tünetek mellett a látás egészen a minimumra száll, csaknem teljes amaurosis áll be, de a nélkül, hogy tü­körrel valami változás lenne észlelhető a szemfenékben: Ez az amaurosis uraemica hirtelen következik be, rendesen mindkét szemen eltűnik a fényérzés is, vagy csak quantitative van meg; erős agytünetek sem hiányoznak, s a roham elmúlta után 12—24 óra múlva meglehetős gyorsan visszatér a látás, hogy megint a következő rohammal az egész lefolyás ismétlődjék. Az uraemikus amblyopia előjő scarlatina után fellépő heveny nephritisnél, vesezsugorodásnál. A terheseknél ecclampsia kí­séretében hirtelen beállott vakság, midőn a vizeletben fehérnye van, szintén uraemikus amaurosis. Az uraemikus vakság sok­kal ritkább mint a retinitis nephritica; Graefe 32 eset közül 2 uraemikus vakságot észlelt, de elismeri, hogy míg a fehérnye­­vizelésnél az amblyopiát mindig kiséri retina-elváltozás, addig kétségtelen, hogy van tisztán uraemikus amblyopia is. Az összefüggés a vese és az ideghártya betegsége között, még eddig igen homályos; s eldöntésre vár, hogy a vesebaj­nál fellépő retinitis albuminuricat micsoda physikai vagy vegyi behatásoknak tulajdonítsák, a mi annyival nehezebb, mert az elváltozások egész sora mutatkozik a vesebajnál. A szív, a vér­­edényrendszer, a vér maga lényeges változásokat szenVed. Traube és Schweigger physikai alapon akarták megmagyarázni a retina betegségét, midőn a vesebajjal járó balszív hyper­­trophiájának tulajdonították azt, A véredényrendszerben be­állott nyomásnövekedés magyarázza ugyan a vérzéseket, de a többi tüneteket absolute nem. Aztán pedig igaz ugyan, hogy többnyire van balszívtultengéá, de Cobnheim, Wagner, Albutt után ismeretes néhány eset, midőn a jól kifejezett retinitis albuminurica mellett a szív hypertrophiája teljesen hiányzott. De másfelől másforma szívtúltengésnél nem találunk a retiná­ban elváltozásokat. így ez a theoria megdől. Mauthner s vele Magnus abban a véleményben vaunak, hogy a nagy fehérnye­­veszteség az oka a retinitis allpiminuricanak. Ezt a fehérnye­­vesztóséget megérzi a test, általános gyöngeség, kachexia fej­lődik, megérzik a szervek, tehát a szem is. Már az a jelenség, mondja Magnus, hogy egyideig fennálló fehérnyevizelés után látható kifejezetten a retinitis nephritica körképe, e mellett a feltevés mellett' szól. Mikor pedig példáid a scarlatina után a tünetek gyorsan fellépnek, már akkor a test el van gyen­gülve a hosszas láz alatt, s a szem is mintegy előkészítve van. Ép így a terhességnél, hol a test ellentálló képessége nagyon ÍS S z E T ____1890. 5. sz. csökkent, a praeparatio már megvan. Heveny albuminuriánál soha sem észlelhetők a szem hártyáinak elváltozásai, csak ha chronikussá lesz az, mikor már aztán kifejlődött az általános kachexia, akkor mutatkozik a typikus retinitis nephri­tica. De azért nem épen olyan időhöz kötötten, mint Freytag mondja, hogy 6 hóval a nephritis után lép föl a retina dege­­neratiója, hanem egészen individuálisán, az ellenállási képes­ség szerint. Stellwag a vér vegyi elváltozását tekinti a baj okának, s maga Graefe azon hypothesishez csatlakozik, hogy a retinitis nephriticat a vérben visszamaradó ártalmas anyagok okozzák, s hogy a retinitis nephr. nem egyéb, mint chronikus uraemia következménye. A valódi ok azonban mégis, mint Leber mondja, eddig ismeretlen. Az uraemikus amaurosis okát sokan az agyban keresik, kiindulva abból a néha észlelt tünetből, hogy teljes amaurosis mellett is pupilla reactio maradt fenn, mikor tehát a látóideg vezetésre képes, legalább a corpus quadrigeminumig, hol a fényingere az oculomotorius útján kiváltja a pupillamozgást. A vezetésmegszakítás tehát ezen túl történt, vagy pedig maga a fényérzet székhelye lett működésre képtelen. Hogy mi okozza az agyban ezt az elmúló vakságot, biztosan nem tudjuk, bizo­nyosan közös lehet az ok az uraemikus rángatódzáséval. Fre­­richs a vérben visszamaradt urint, vagy annak bomlási ter­mékét a szénsavas ammoniakot tartja a központi idegrendszer megmérgezőjének, s így a rángatozások és a vakság létre­hozójának. Traube physikai úton igyekszik megfejteni, s azt mondja, hogy az literekben levő nagyobb feszülés és a vér­nek vizesebb alkata folytán a koponyában vizes átizzadások támadnak, melyek agybeli vérszegénységet okoznak, mely ki­váltja aztán a görcsös rohamokat, s az elmúló vakságot. Ta­­gadhatlan, ez a hypothesis jobban magyarázza a múló vakságot mint a Frerichsé, hol nincs meg a kapocs a látás vissza­térésének megfejtéséhez, mert hiszen hugyany folyton vissza­­tartatik.“Bartels azonban elfogadva az urinvisszatartást, magya­rázatul azt mondja, hogy uraemikus rohamot csak akkor látott, ha a megnövekedett vízkórságot hirtelen leszállították úgy, hogy az nem a vesében ürült ki, hanem gyorsan felszívódott a vérbe (hashajtók, izzasztók után), mikor aztán a vér telje­sen suturálva lett urinnal. A retinitis albuminurica nem nagyon gyakori kísérője a vesebajnak, általában 6—7°/0-ra teszik. Frerichs 41. esetből 6 nál látta, Wagner pedig 157 eset közül 10-szer látta a vese­bajhoz csatlakozni a retinitis albuminuricat. Ezek az adatok azonban pontosabbá csak úgy lehetnek, ha minden fehérnye­­vizelésnél a szemeket* is megvizsgálni szokásba jő. A t r a elv oiYiá r ó l. Grósz Emil dr.-tól. $ II. A trachomának a múlt alkalommal vázolt folytonos terje­dése újabb erőfeszítéseket igényel, hogy végre siker koronázza az ellene folytatott küzdelmet. Minthogy a baj kizárólagosan contagiosus, tág tér nyílik a prophylaxisra; első sorban tehát oly intézkedések szükségesek, melyek az újabb infectio lehető­ségét csökkentik, másod sorban pedig a már kifejlődött beteg­ség minél gyorsabb s tökéletesebb kigyógyítása lesz a feladat. Nálunk a prophylacticus intézkedések egész sora létezik, melyek részint törvény, részint rendeletek alakjában léptek életbe. A közegészségügy rendezéséről szóló 1876: XIV. törvény­­czikk, mely a járványokról s ragályokról szól, természetesen a trachomára is reá illik. A bejelentési kényszert már akkor ki­mondotta a törvényhozás (80. §.), s a törvényhatóságokat köte­lezi, hogy kórházak felállításáról, orvosi segélynyújtásról, a statisztikai adatok beszerzéséről gondoskodjék, sőt a 89. §. a gyógyíttatási kényszert is magában foglalja. Minthogy azon­ban 10 év alatt ez alapon alig történt valami a trachoma ellen, 1886-ban megalkották a trachoma-törvényt, melyet egy egész sereg rendelet kisért. Az 1. §. elrendeli, hogy a vagyontalan trachomások ápolási költségei bármely kórházban az állam­

Next

/
Thumbnails
Contents