Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1890-08-31 / 4. szám
36 SZEMESZET hogyan fordítsa szemét, hogy a masszáit szem is úgy forduljon, a hogy a masszálás művelete kívánja. így azután egymásután a szaruhártya minden kóros helyéhez külön-külön hozzáférhetünk. Masszálás kezdetén déllős irányban simogatjuk a szomszédos szemtekei kötőhártyát, kivált ha duzzadás, ereződés van rajta. Azután a szaruhártyát kiillős irányban a közepéről kiindulva masszálgatjuk. Ha keratitis parenchymatosa a baj, eleintén nagyon enyhén s rövid ideig simogatjuk a szaruhártyát. A baj későbbi időszakában, valamint ha pannuszt vagy régibb homályokat masszálunk, a szem az erősebb dörzsölést is jól tűri. A sárga kéneső-oxydos kenőcsöt ujjunk hegyével vagy vésős kutatóval kenjük az elhúzott alsó szemhéj áthajtó redőjébe, azután a felső szemhéjat huzzuk el s az alsó szemhéj segítségével juttatjuk alája a kenőcsöt. A szem feszülését apasztó hatásánál fogva a masszálás a pannusz okozta szaruhártya-tágulást is elháríthatja. A pannusz hosszas fennállása alatt fejlődő idült iritis miatt nem kell a masszálástól tartózkodni, sőt egyes esetekben úgy vettem észre, hogy a hátulsó synechiák atropin hatására könnyebben megszakadtak a masszálás folytán, mint a nélkül. VIII. A szemhéjak bajai. Fejlődésükre nézve a szemhéjak bőrredők, melyeknek külső lemeze inkább megtartotta a bőr természetét, míg a belső lemezük kötőhártyává alakult át. A külső lemezhez tartoznak a pillák s a bőr többi alkotó részei közül megmaradtak benne a faggyúmirigyek és verejték mirigyek. A belső lemezben kifejlődött a tömött kötőszövetű tarsus, melyet nem alkotásáért, hanem a porczogóhoz való külső hasonlóságáért a szemhéj porczogójánalc szokás nevezni, ennek felszínére van kifeszítve a kötőhártya szemhéji része. A szemhéjak két lemezét az ú. n. közepi kötőszövetréteg foglalja össze, melyben a szemhéjak nagyobb erei és idegei haladnak. A szemhéjak verőerei az arteria palpebralis lateralis-ból és medialis-ból erednek, melyek összenyílás útján az arcus tarseus internus-1 alkotják. Az ebből eredő ágak részint a szem záró izmát táplálják, részint az egyes mirigyek körül szőnek egy-egy külön zárt érhálózatot, továbbá a szemhéj kötőhártyáját és a szemhéj szélét erezik be. A szemhéjak vivőerei a vért egyrészt az arcz, másrészt a szemgödör vivőereibe ömlesztik. A vivőerekben billentyűk vannak. A szemhéjak nyirokerei két külön hálózatot alkotnak, az egyik a kötőhártyában van, a másik a tarzus előtt. A kettő kétféleképen közlekedik; egyfelől ama hálózat útján, mely a Meibom-mirigyeket szövi körül, másfelől a szemhéj széle körül vannak átfúródó nyirokerek, melyek a két hálózatot összekötik. A masszálás a szemhéjak bajai közül kivált a szemhéj szélének gyuladásában van javalva, t. i. a blepharadenitis ellen. E gyuladást a pillaszőrök töve körül levő mirigyek megbetegedéséből származtatják. Ezt jelenti a neve is. A blephar adenitis-nek többféle alakja van. Arit szerint a következő alakokat lehet megkülönböztetni: Első alakjában a szemhéj széle megvörösödik s finom pikkelyeket termel. A másik alakjában különálló varok támadnak a szemhéjszél megvörösödött szakaszain; ha e varokat lekaparjuk, fekélyek látszanak helyükön. Harmadik alakjában a megvörösödés, duzzadás, varosodás és genyedés a szemhéj szélét egész hosszában elfogja; a szemhéj széle megvastagszik, pilláinak rendje megbomlik, rendetlen állásúak lesznek, distichiasis fejlődik. A szemhéjszél gyuladásának negyedik alakjában a pillaszőrök termelő rétegének elgenyedése áll be; a szemhéj szélén apró tályogok támadnak, még pedig a pillák körül, úgy hogy mindegyik kis tályogból egy-egy pillaszőr áll ki, majd varosodás takarja a genyedő pontokat, a pillák elpusztulnak, újra nem nőnek, madarosis fejlődik. Masszálás. Mielőtt masszáláshoz fognánk, czélszerű a merev, száraz, varos vagy genyedséges szemhéjszéleket langyos vízzel áztatni, a mit a beteg egy kis gyapottal maga tehet. A fölázott varokat és pikkelyeket vászonruhácskával 1890. 4. sz. letörülgetjük, az erősebben tapadó varokat mutatóujjaink körmével vagy vésős szondával szedjük le. A megtisztított, megpuhult és fekélyes helyein többnyire kissé vérző szemhéjszélt 1—5°/0-os sárga kénesőoxidos, ú. n. Pagenstecher-kenőcscsel kenjük be, akár ujjunkkal, akár vésős szondával, s megkezdjük a masszálást. A szemhéjat a homlokra tett bal kezünk hüvelykujjával vagy mutatóujjával tartjuk, hogy rajta masszálás közben a szemhéj széle megtámaszkodjék. Jobb kezünk mutatóujjával, esetleg hüvelykujjával pedig a bekent szemhéjszélt hosszában dörzsölgetjük, úgy hogy a dörzsölő és tartó ujjunk közé került szélt előbb enyhe, azután fokonként erősbödő nyomással gyurogatjuk. Dörzsölés közben a másik szemhéj védi a szemtekét. (2. ábra.) A felső és alsó szemhéj szélét külön-külön masszái)uk, kivált ha varosok, fekélyesek, a pikkelyes vörös szemhéj széleket akár együttesen is dörzsölhetjük. A masszái ist mintegy 5 perczig is művelhetjük, míg a megvastagodott, merev szemhéjszél megpuhul. Dörzsölés közben a szemhéj apró tályogait s a mirigyek meggyűlt váladékát is kinyomogathatjuk a szemhéj egész hosszában, szemhéjszélt közre fogó két támasztó és dörzsölő ujjunkkal. Tanácsos naponta csak egyszer masszáim, mert a szemhéj megszokott utána kissé dagadni. A szemhéjszél egyes fekélyeit hetenként egyszer-kétszer pokolkő-pálczikával érintjük, sőt a megvastagodott, elfekélyesedett szélt egész hosszában végig lápiszozzuk s azután konyhasó-oldattal leöblítjük. A lápiszozás napján nem masszálunk. A kisebb fokú blepharadenitis-ra elég, ha 2 °/0 pokolkő-oldattal ecseteljük a szemhéj pikkelyes vörös szélét. Ne kerülje el figyelmünket, hogy a blepharadenitis-szal rendesen együtt járó kötőhártya-hurutot is gyógyítsuk; e végett összehúzó szemvizeket, vagy ólomvizes borogatást rendelünk avagy 0'5°/0-os pokolkő-oldattal ecseteljük a kötőhártyát. A Meibom-mirigyek sarjazó daganatának tartja a mai felfogás a jégárpát, chalazion-t, melyet előbb a mirigyek váladékának visszatartódásából származtattak. Természetesen, az ilyen jól kifejlődött újképződmény gyökeres gyógyítása a kiirtás ; azonban a hogy a jégárpának önként való gyógyulása is megesik, a még csak fejlődőben levő jégárpáuak a masszálással való eloszlatását is meg kell kisérteni. Továbbá a tarsusban a chalazion kiirtása után maradó megvastagodások eloszlatására alkalmas a masszálás. Az árpa, hordeolum, hevenyés gyuladás, még pedig vagy a faggyúmirigyekből fejlődik, mint hordeolum externum, vagy a Meibom-mirigyekből, mint hordeolum internum. A masszálás csak akkor van helyén, ha a gyuladás szüntével meglevő chronikus maradékokat akarunk eloszlatni. Masszálás. Az ép szemhéjat bal kezünk mutatóujjával vagy hüvelykével a kóros szemhéj alá toljuk be, hogy a szemtekét védjük, az így az ujjunkon kifeszített szemhéj megvastagodott részét sárga kéneső-oxydos kenőcscsel bekenve jobb
