Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)

1890-08-31 / 4. szám

1890. 4. sz. SZEMESZET kezünk mutató- vagy hüvelykujjával körös irányban mind erősebben dörzsöljük, miközben dörzsölő ujjunk a kóros helyet az alája tolt ujjunkhoz szorítja. Mintegy 5 perczig folytathat­juk e gyurogatást. Yégezettil a behunyt szemhéjon hüvelyk­ujjunkkal néhány befejező hosszanti dörzsölést teszünk. A szemhéjak vizenyössége, oedemá-yd, a heveuyés szem­­gyuladásokat kisérő duzzadáson kívül alig felötlő okokból is fejlődhetik. A laza bőrű szemhéjak kis okokból is könnyen vizenyősekké, püffedtekké válhatnak. A vizenyősség oszlatására igen jó a masszálás. A szemhéjakat bőven bekenjük a sárga kenőcscsel, hogy jól sikamlósak legyenek, azután hüvelyk­ujjunkkal a szemhéjak hosszában és a szemgödör szélei men­tén haladó irányban előbb enyhe, azután kissé fokozódó nyo­mással simogatjuk a vizenyős részeket. A masszáláson kívül szeszes folyadékkal való mosogatást, borogatást rendelünk. Ugyanezt az eljárást követjük, hogyha a szemhéjakat ütéstől vagy erős köhögés, hányás s egyéb erőlködés után vér futja el. Ezek a vérzések, suffusiók, a vizenyősségre nézve ajánlott eljárással gyorsabban eloszlathatok. Az astigmatismus meghatározásaiul való új eszköz. Pisztóri Géza dr.-tól. Egy kis eszközt mutat a mellékelt ábra, melyet arra a czélra szerkesztettem, hogy segítségével a szabályos astigma­tismus jelenlétét és déliéinek fekvését a közönséges gyakor­latban eddig el nem ért kényelemmel és pontossággal meg­határozhassam. Az eszköz lényeges része egy körülbelül 13 cm. átmérőjű fekete bársonynyal bevont korong, melyre hat kis domború 7 mm. gyüjtőtávolú tükör van az átmérője mentén alkalmazva. Az egész korong a balra alul levő kis gomb segítségével közép­pontja körül forgatható, a forgása nagysága a fokokra osztott felső félkörön olvasható le. A fokbeosztás úgy van elrendezve, mint a Snellen-féle csillagábrán, t. i. felül a középen zérus, balra tőle minus, jobbra plus 1—90 fok. Gyakorlati használatra az eszközt a próbatáblák közelé­ben függesztjük fel. Ha az esetleges myopia vagy hyperme­­tropia korrigálása után astigmatismus gyanúja merül fel, fel­szólítjuk a beteget, hogy a fényes tükröcskékre nézzen, fél szemmel, lát-e azokból kiinduló fényes sugarakat. Ha lát, astigmatismusa van, a melynek egyik fő déllője ugyanazon irányban fekszik, a merre ezen sugarak mutatnak. Ez irány meghatározása czéljából az egész korongot addig forgatjuk az alul levő gomb segítségével, míg a sugarak mind egy vonalba esnek, és a világító pontok összefolynak, tehát az asymmetriás hat fényes pont, illetőleg vonal helyett csak egy fényes vonalat lát. E vonal iránya természetesen megfelel a Snellen-féle csillagábrán élesen látott küllőnek. Az elért irányt a fokokra osztott felső félkörön olvashatjuk le; a tükrök előtt és után levő kis jelecske szolgál a leolvasásnál mutató gyanánt. Még praktikusabb azonban a leolvasást mindjárt a 3-ik, a tükrök felett levő jelen végezni, a mely a két előbbi jeltől 90 fok­nyira van, tehát közvetetlenül a javító hengerüveg megkiván­­tató tengelyállását mutatja. Biztosan tudva a javító üveg tengelyének állását, csak erejét kell kipuhatolnunk különféle törőképességű hengerüve­geknek megpróbálásával mindaddig, míg vagy eltűnnek a szórődásos sugarak, tehát a fénylő vonal megszakad és hat fényes pont tűnik elő, vagy a próbatáblákon, míg elérjük a látás legnagyobb élességét. Az eszköz használatát pontosság és kényelmes alkalma­zás teszik ajánlatossá. A gyakorlatban leginkább használt Snellen-féle csillag az asymmetria déllőjének irányát tudva­levőleg csak 10—10 foknyi biztossággal adhatja, ha a vizs­gált biztosan meg is tudja mondani, melyikét a küllőknek látja legélesebben — pedig ez is ritkán történik — inkább megesik, hogy a beteg 2—3 küllőt, sőt egy egész oldalt mond élesebbnek, de még ebben is ingadozó, ha hypermetropiás és 37 az alkalmazkodása belejátszik, pedig az ilyen astigmás ember néha valóságos bűvésze az alkalmazkodásnak. Az én eszközöm használatában szinte meglepő, hogy a korongnak mily csekély, néha l°-nyi elmozdítása ellen már tiltakozik a beteg, még az asymmetria kis fokain is. Két Ízben megesett ugyan rajtam, hogy az asztigmás a fényes sugarak jelenlétét tagadta, de a tükröcskék helyes állását mikor összefolynak, mégis nagyon pontosan megismerte, érdekes jeléül, mennyire megtanulja némely asztigmás ember az ő szórődásos vonalait elnyomni Kényelmes is az eszköz, mert független a világítás mód­jától, felakaszthatjuk bárhova, szemben az ablakkal vagy oldalt tőle, vagy épen háttal az ablaknak, megvilágíthatjuk egy vagy több lámpával, vagy tükröződjék bele két vagy három ablak, a tükröcskék kis gyüjtőtávoluknál fogva mindig oly kis képeket adnak, hogy czélunkra, 5—G méter távolság­ról nézve, bátran tekinthetjük világító pontoknak, a melyekből 1. ábra. kijövő sugarak a fekete bársonyalapon élesen előtűnnek, a nélkül, hogy a szabálytalan astigmatismus kisebb fokaitól elő­idézett mindenféle irányú melléksugarak zavarnának, mint a lámpa elé helyezett finom nyílású rekeszeken néha megesik, úgy hogy sokszor a szabályos astigmatismust mintegy meg­szitálva kapjuk. De azért a pathológiás fokú szabálytalan asymmetria sem marad egészen elrejtve és könnyen felismer­hető, ha a lehetőleg helyesen korrigált ametropiás vagy asym­metriás szemű ember még mindig sok mindenféle kifutó suga­rakat lát, melyeket néha nagyon körülményesen hajlandó leírni, még segítségünkre lehet az eszköz némely esetekben, a szemészre nézve odiosus amblyopia diagnosisát megszorítani. Egyáltalán hasznosnak Ígérkezik ily fényes pontokkal való kísérletezés vagy vizsgálat talán kezdődő lencsebántal­­makban, pl. a szem törő képességének gyors változása esetén öregkorban, azonban kellő eset hián erről nem szólhatok, csak a szakférfiak figyelmét kivánom reá felhívni.

Next

/
Thumbnails
Contents