Szemészet, 1889 (26. évfolyam, 1-6. szám)
1889-11-03 / 5. szám
Feltételekül vettem: 1. Az eszköz legyen könnyű, a betegnek nemcsak szemére, de egész egyénére kiterjedve használata ne legyen kényelmetlen. 2. Folyton egyenletesen temperált víz érje a kóros szemtekét s azt ne csak hiitse, de egyúttal irrigálja is. 3. A beteg minden segédkezés nélkül maga végezhesse a szem hűtését és tisztítását. 4. Az egészséges szem oly módon lezárását, hogy az a ragályzástól tökéletesen mentve legyen, s a mellett ezen szemét kényelmesen használhassa, s ne legyen megfosztva a látástól. 5. Az eszköz olcsó legyen, s a mellett akár a jobb, akár a bal szem megbetegedésénél egyaránt használható legyen. Ezt elértem a következőképen: Kemény kaucsukból készítettem két félgömbalakú vékony kagylót, melynek egyike az irrigáló, másika pedig a védő készülék. (Lásd 1. ábra A a szemvédő; B az irrigáló.) A légmentesen van fölül elzárva egy üveglappal, alul pedig az érintkezési felületen egy léggel telt lágy kaucsukgyürű alakú párna van illesztve, mely a tapadás és légnyomás törvényeinél fogva légmentesen illeszkedik a szemre, a nélkül, hogy nyomná azt, mivel a gyürűalakú légpárna kellő ellennyomást fejt ki. B ugyanoly alakú kagyló mint A, csak valamivel szélesebb és magasabb és felnyitható, lezárható £ gomb megnyomására (2. ábra). Ezen kagylóba, mely a beteg szemre jön, két újezüstből készített canule vezet (b és é), b a víz bevezetésére szolgál, e pedig a befolyt víz elvezetésére. E két kagyló egy puhított réznyereggel tartatik össze, s a nyereg mint a szemüvegeknél az orr felett foglal helyet, széthúzható, összenyomható, a szerint a mint a beteg orra szélesebb vagy magasabb, vagy a mint a szem összébb vagy széjelebb álló. Ha csupán hűteni akarom a szemet, úgy 2 gomb megnyomásával felnyitom a kagylót, s egy kaucsukpapirt vagy vékony kaucsuklapot csíptetek belé, melyen a víz elfolyva mi nyomást sem gyakorol a szemtekére, eltávolítva a beillesztett gummilapot, a víz közvetlen érintendi a szemet s azon folyik el. Az egész készülék egy gummiszalag által kapcsoltatik a fülkagyló felett a szemre, illetve fejre, éppen mint a gégetükör reflektora. Ezen eszközt dr. Schulek Vilmos tanár úr kegyeskedett elkészíttetni az I-ső szemészeti kóroda részére, s a mintapéldány próba alkalmával sikeresnek, jónak bizonyult, továbbá vidéken egy esetben a szem traumatikus megbetegedésénél igen jó szolgálatot tett, s a mi jelen körülmények közt nem csekély nyereség, trachomás megbetegedéseknél mind a betegnek, mind a kezelő orvosnak igen nagy előnyére szolgál, mivel a mellett, hogy hőt elvon, fájdalmat csillapít, még időt, fáradságot és személyt (felvigyázót) kiméi. Remélem, a használat bebizonyítandja, hogy specialistáknál, járványorvosoknál és kórházakban nélkülözhetetlenné fogja magát tenni. Az eszközt Garay és társa ezég készíti, a hol is kapható (Budapest, Ferencziek hazára). KLINIKAI KÖZLEMÉNYEK. I. Cholestearin a, retinában. Közli Issekutz László dr. egyetemi szemkórházi tanársegéd. A szervezet többi részeinek megfelelően sokszoros változásoknak vannak a látóideg és egyes részei kitéve, mely elváltozások milyensége az azt okozó körülmények természetétől függ. Ismeretes, hogy már élettani viszonyok között is a kor elhaladásával, ha nem is makroskopice, de mikroskopice jól kimutatható változáson mennek át a retina erei. Előjön azonban hasonló változás kóros alapon is, így szívbajoknál, degeneratio pigmentosánál, hol azonban vérzésre néni vezet, és mint Pagenstecher észlelte glaucoma haemorrhagicumnál is, hol sclerosis áll elő és a tunica propria megvastagulva rigiddé változik. Eltekintve ilyen physiologikus és indirecte okozott elváltozásoktól, leggyakrabban maga a nervus opticus és retina megbetegedéseivel karöltve áll elő az érbeli megbetegedés. Megváltozik az ér lumenje már a lob elején, mihez a lob .természete és kiterjedése szerint egyéb változások is csatlakoznak, és a baj végső képe a szerint módosul, a mint a lob termékei visszafejlődnek, vagy degenerativ folyamatoknak engednek helyet. A retinában és papillában lefolyt lobfolyamatok után a vérerek csak ritkán változnak át teljesen fonálszerüekké, melyek a szerint a mint bennük még kevés vér kering, tükörrel még vörösöknek, vagy ellenkező esetben fehéreknek látszanak. Fehér kinézésűek azonban az erek akkor is, ha az adventitiá ban előre ment kötőszöveti burjánzás folytán faluk vastagabb lesz és a vérfolyás bennük akadályozott. Ezen állapot azonban tükörrel jól megkülönböztethető az erek atrophiája folytán előállott fehér színben mutatkozó csíkoktól. Megkülönböztetésre e kettő közt az szolgál, hogy teljes vértelenségnél a vastagabb erek látszanak fehér vonalaknak, míg azok ágai teljesen eltűnnek, láthatatlanokká válnak, még az ér megvastagodásánál e finom elágazodások is látszanak, sőt némileg gyenge vörös színt is mutathatnak. Ilyen vértelensége és atrophiája az ereknek előjön a retina és a n. optikus atrophiájánál, hol az előre ment kötőszöveti képződés után megindult zsugorodás mintegy egyenletesen agyonnyomja a beléágyozott vérereket. Kifejezett esetekben ilyenkor a papilla és a retina teljesen érnélkülieknék tűnnek fel vagy csak az erek durványos maradványai látszanak. Ezen elváltozásokhoz az előre ment lobfolyamat és későbbi hiányos táplálkozás folytán egyéb elváltozások is keletkeznek, minők a pigment rögök rendetlen felhalmozódása, melyek között apró, sárgás elzsírosodási foltok is mutatkoznak. Cholestearinnal a szem egyes részeiben nem egyszer találkozunk, úgy a lencse üvegtest, subretinalis folyadékban stb., de magán a retinán vagy a retinában ilyen jegeczek kimutathatólag tükörrel csak ritkán állanak elő, mint szintén az előre ment szöveti változások produktumai. Tükörrel kimutathatólag mondom, mert lievenyés a szemet teljesen tönkre tevő bajok után többszörösen találhatni, de ezen esetekben a lobfolyamat erőssége olyan volt, hogy rendesen a tükörrel beláthatást elzárta, a szemet alakulásában és szöveti összeállásában súlyosan bántalmazta. Az erek nagyfokú szűkülése, elzsírosodási csomók meglétén kívül épen ezen szempontból érdemel felemlítést a leírandó eset, mert itt a Graefe által oly találóan leírt szín, csillogás által jellegző cholestearin jegeczek voltak a retinában megtelepedve, mi mellett a szem törő közegei teljesen épek voltak, lígy hogy a szembe való betekintés kényelmesen lehető volt. K. Mór, 41 éves, hivatalnok, 1887. évi november havában hajón utazott, midőn hirtelen azt vette észre, hogy jobb szemének látása elborult. Másnap szemét újból próbálgatta, de ekkor állítólag már semmit sem látott, míg előtte való nap még vélt valamit látni. Mindig egészséges volt, lues nem volt,
