Szemészet, 1889 (26. évfolyam, 1-6. szám)
1889-08-25 / 4. szám
Melléklet az »Orvosi Hetilap« 34- számához. Budapest, 1880. évi augusztus 25. SZEMÉSZET. Szerkeszti SCHULEK VILMOS tanár. 4. SZ. Tartalom. Kiray Arisztid. A kóros színlátóterek megítélésére szolgáló épéleti mértékről. (Folytatás és vége.) — Hoar Károly dr. Adatok a keratitis dentritica casuistikájához és gyógykezeléséhez. — Szemelvények. — Vegyesek. A kóros színlátóterek megítéléséin szolgáló épéleti mértékről. (Folytatás és vége.) Közli: Kiray Arisztid szigorló orvos. Vizsgálati eljárásom. Vizsgálataimnál a Scherk-féle perimeter! használtam, melyet egy magas és széles ablak elé állítottam, úgy hogy belfeltllete jól volt megvilágítva. A direct napfény behatását elkerültem s ezt annyival is inkább tehettem, mert az ablak észak felé fekszik; czélomnak tehát a szórt fény szolgált. Vizsgálataimat többnyire a délelőtti időben végeztem, de hogy alaposan ismerkedjem meg mindazon viszonyokkal, melyek a színes látótereket befolyásolják, néha a délutáni, sőt még az esti időben is vizsgáltam. A schemákban mindenütt meg van említve, hogy a vizsgálatot a nap melyik időszakában eszközöltem, s hogy milyen volt az időjárás. Vizsgálati tárgyakul fekete köralakú kemény papirosra ragasztott nem fénylő színes papírokat alkalmaztam, ez utóbbiak területe 2 □-mm. volt. A színek, melyekkel vizsgáltam, a következők voltak : kék, sárga, piros, zöld. A színeket prismán át nézve azokhoz keverve van: a kékhez kevés zöld, a sárgához kevés zöld és piros, a piroshoz kevés sárga s ibolya, végre a zöldhez igen kevés sárga. Annak vizsgálása czéljából, hogy kellő nagyság mellett felismerhetők-e a színek a látótér egész terjedelmében 1 és 2 □-cm.-nyi és 100 □-mm.-nyi nagy lapokat használtam. A színes lapokat hajlított favesszőn feltűzve kézzel vezettem a déllők mentén a peripheria felől a centrum felé. A színes lapokat nem mozgattam hullámszerüleg, kivéve egyes eseteket, midőn azt vizsgáltam, hogy ez befolyással van-e a látóterekre. A vizsgált egyéneket a félgömb sarkára nézettem, tehát a sárga foltot vettem kiindulási pontul, illetőleg a látótér középpontjául. Az egyik szem megvizsgálása alatt a másik szem mindig bekötve volt. Az ellenőrzést úgy gyakoroltam, hogy a vizsgálandó mellé állva, annak szemét néztem. A szemkörüli részek befolyását kikerülni iparkodtam a felső szempilla felemelése által és alkalmas fejtartás által. Azonban vizsgáltam oly módon is, hogy a szem körüli részek helyzetét nem bántottam, tehát absolut és relatív látótér mellett. A színes lapokat felváltva, majd az egyiket, majd a másikat vittem be a perimeterbe különböző, nem egymásután következő déllőkben. A schemákban azon határokat jeleztem az illető szín határai gyanánt, melyeknél a szín felismertetik. Néhány schemában azon határok is vannak jelezve, hol a színek megváltozott színekben mutatkoztak, s ezt úgy jeleztem, hogy egy körbe pontot rajzoltam; a kör az illető színt jelzi, melylyel épen vizsgálok, a benne levő pont azt, hogy milyennek mutatkozik a szín. Pl egy sárga kör s benne fekete pont azt jelenti, hogy a sárga azon helytől kezdve befelé a sárga színlátótér határáig fehérnek látszik. Ha a körben nincs pont, akkor ez azt jelenti, hogy az illető szín szürkének látszik stb. Vizsgálat közben a szemet többször pihentettem, a hol pedig a látóterek egy ülés alatt, pihenés nélkül vétettek fel, az külön meg van jelezve. A megvizsgált egyének, szám szerint 82, nagyobbára orvostanhallgatók, továbbá a szemklinikát látogató betegek. Az általam megvizsgált szemek száma 1(50. Köztük 44 E., 41 M., 44 Hm. és 31 kóros szem. Ametropia esetén annak foka szerint volt: 0'25 Diopt. 2 M. 5 Hm. 0-50 2 11 9 n 0-75 » 1 11 14 „ 1 11 2 11 5 » 1'50 11 2 11 2 „ P75 11 2 17 2 n 5 n 1 * 2-50 ii 3 „ 3 ii 2 „ 4 ii 4 7 n 2 „ 5 11 2 17 * 5’5 11 1 ii 6 « 4 ii 9 11 4 ii 10 11 1 ii 12 11 1 ii 14 11 1 ii 15 11 3 ii Némely ametrop szemet úgy is vizsgáltam, hogy az arnetropiát üveggel javítottam. A legtöbb esetben egy és ugyanazon szem színes látótereit csak egyszer vettem fel. (Mielőtt azonban a színes látóterek határait megjelöltem, egynéhányszor próbaképen vittem be a színes lapokat oly czélból, hogy az illető a vizsgálathoz hozzászokjék. A schemákban az egyes színes látóterek határát hasonló színű irónnal jeleztem, a fehér határát közönséges irónnal; a fekete vonal a közönséges látótérre vonatkozik. Azon czélból, hogy ezen sok vizsgálatból középértéket kapjak, következőképen jártam el: Az egy és ugyanazon színre vonatkozó határokat mind egy schemában összegeztem olyformán, hogy az egyes meridiánusokban megjelöltem, hogy 5—5 foknyira hány határ esik. Pl. az E. szem kék (1. ábra) A schemákban a fehér szín látótere 1, a kék 2, a sárga ‘5, a piros 4 és a zöld 5 számmal vannak megjelölve. szín látóterében a 90°-nyira oldalt eső meridiánban 60—65° közé esik 2 szem látóterének határa, 65—-70° közé 2, 70—75° közé 7, 75—80rt közé 17, 80—85° közé 13 és 85—90° közé 3.
