Szemészet, 1889 (26. évfolyam, 1-6. szám)
1889-08-25 / 4. szám
------r—» SZEMÉSZET zöld színre nézve 98° m. és 15° szélességi foknál; ez utóbbi megfelel körülbelül a vak folt helyének is. Azon egyenes irányában, mely a két gyúpontot összeköti, fekszik egyszersmind a kerülék nagyobb tengelye, mely tehát a különböző színek látótereire vonatkozólag különböző irányú, a mennyiben a kék színnél az egyenlítővel 20°-nyi szöget képez, a sárga színre vonatkozólag 17°, a piros színt illetőleg 15° és a zöld szín látóterénél 8°-nyi szöget alkot. Mindezen mathematikai viszonyok kevés jelentőséggel bírnak, annyival is inkább, mert a schema nem felel meg egészen a félgömb viszonyainak. A színes látóterek egymástól való távola tokokban kifejezve a következő: 1889. 4. sz. Egy másik szintén a kék határára vonatkozó példa: a közép felé eső 150° déllő: 45—50° közé esik 7, 50—55° közé 15, 55—60° közé 17 és 60—65° közé 5. Annak meghatározását, hogy az átlagos határ merre esik, nem úgy jártam el, hogy azon 5°-ot vettem annak, a hová a legtöbb határ esik, mert sokszor 2—3 csoportban is egyenlő nagy számban vannak a határok, hanem 44 határ lévén bejegyezve, azon fokot vettem középértékűnek, melyre kividről vagy belülről számítva a 22-ik határ esik. pl. az előbb említett 150°-nyi déllőt tekintve 7 X 15 = 22, másrészt 17 X5 = 22, tehát az átlagos határ épen 55°-ra esik. 90 SO 70 00 50 40 30 20 10 0 Egy harmadik példa, hogy mikép nyertem a sárga szín látótér határának középértékét a 60°-nyira kifelé eső déllőben 40—45° közé esik 6 szem sárga szín látóterének határa. 45—50° közé 6, 50—55° közé ismét 6, 55—60° közé 10, 60—65 közé 8, 65—70° közé 6 és 70—75“ közé 2. Ebből látjuk, hogy a 22-ik határ 55—60° közé esik, pontosan akarván a fokot meghatározni úgy jártam el, hogy az 55—60-ig terjedő 5°-ot 10 részre osztottam, mert oda 10 határ esik; s így most minden fokra 2 határ jut. Mivel a centrum felé 4, a peripheria felé 6 határt kell hozzáadni a többihez, hogy minden oldalon 22 legyen, az 55°-hoz még 2°-ot kell hozzászámítani, s a középértékű határ az 57-ik fokra esik. Ily módon nyertem a színes látóterek határait középértékben. Hasonló volt az eljárásom a M. és Hm. szemek színes látótereinek középértékben való meghatározásánál. A schemák jobboldali felében megjeleztem az egyes színekre vonatkozó maximális és minimális határokat szürke vonallal. A színes öv pedig azon területet jelzi, melyen belül az illető színek határai legtöbbször fordulnak elő E. szemeken (92%). Az átlagos értékben nyert színes látótereket a különféle színekre vonatkozólag együttvéve az 1. számú schemában állítottam össze az emetrop szemekre vonatkoztatva, a myop szemeket illetőleg a színlátó terek szűkebbek, hasonlókép hypermetrop szemeknél. A nyert színes látóterek középértékben kerülék alakúak; a kerülék egyik gyúpontját minden szín látóterére nézve a sárga folt képezi (a perimeterre vonatkoztatva annak középpontja). A kerülék másik gyúpontja a különféle színlátóterekre nézve nem közös, hanem minden egyes színlátótérre vonatkozólag más-más; és pedig annál közelebb fekszik az előbb említett gyúponthoz, mennél kisebb terjedelmű a színlátótér. Legnagyobb látótérrel bír a fehér, ennél valamivel kisebb a kék szín látótere, ettől bizonyos távolságban befelé a sárga szín és közel hozzá a piros szín látótere és végül nagyobb távolságban következik a zöld szín látótere. A látóterek egymástóli távola legnagyobb a halántéki oldalon egynéhány fokkal az egyenlítő alatt és legkisebb az orri oldalon pár fokkal az egyenlítő felett. E két irány közti térben az átmeneti távolság fokozatos, t. i. az orri oldal felől a halántéki oldal felé nő és megfordítva. Visszatérve a színlátóterek másik gyúpontjához, az annyival több fokkal fekszik az egyenlítő alatt, mennyivel terjedelmesebb az illető szín látótere, tehát az egyenlítőtől legtávolabbra fekszik a kék szín látóterének’másik gyúpontja, legrövidebbre az aequatortól a zöld színé. A másik gyúpont helyzetének pontosabb meghatározásához kevés az átvizsgált esetek száma, megközelítőleg azonban meghatároztam s úgy találtam, hogy a kék szín látóterére vonatkozólag ennek helyzete a következő: 110° meridianuson a halántéki oldal felé, azon helyen, hol azt a 35° szélességi fok átmetszi. A sárga szín látóterére nézve a 107“ meridián és 32-ik szélességi fok találkozási helyén. A piros szín látóterénél 105° m. és 32-ik szélességi fok átmetszési helyén; a Maximalis a halántéki oldalon Középérték Minimális az orri oldalon Kék-sárga .... 12° 97/ 7° Sárga-piros.... 4° 37/ 3° Piros-zöld .... 27° 197/ 12° Tehát az egymásután következő színes látóterek egymástóli távola külömböző; középértékben legnagyobb a piros és zöld látóterek egymástóli távola, kisebb a távolság a kék és sárga között és legkisebb a sárga és piros között. Ha a sárga és piros közti látóteret egységnek vesszük, akkor a kék és sárga látótéri egymástóli távola 3-szor olyan nagy, a piros-zöld közti távolság 6-szor oly nagy. Az egyes déllőkben a max. és min. kiterjedés: Max. Középszám Min. Kék...................86° 68° 50° Sárga...................74° 58" 42° Vörös...................70° 55° 40° Zöld..................45° 46 V/ 28° A kerülék nagyobb s kisebb tengelyének egymáshoz való viszonyára nézve a következők állanak : A B (86 + 50): (55 + 54) = 136:109 = 1'25:1 (74 + 43): (48 -f 48) = 117: 96 = 1‘22:1 (70 + 40): (43 4- 44) = 110: 87 = 1 26:1 (43 4- 28): (33 + 30) = 71: 63 = 144:1 A tengelyek nagysága fokokban van kifejezve, az A alatti sorozatban levő számok a nagyobb tengelyre vonatkoznak, s ezen irányban az illető színes látótér kiterjedése is a legnagyobb, a B alatti sorozat a kisebb tengelyre vonatkozik s e szerint az illető látótér legcsekélyebb kiterjedésére is. Azután a kisebb tengelyt egységnek véve, egymáshoz viszonyítottam a két tengely kiterjedését fokokban jelölő számokat s így nyertem a viszonyszámokat. Más viszonyokat találtam a myop szemeknél. A színes látóterek sorrendje és kerülék alakja megmaradt ugyan, hanem szűkebbek, mint az emmetrop szemeknál. A közös gyúpontot itt is a sárga folt képezi, de a kerüléknek nagyobb tengelyei egy irányban látszanak feküdni, még pedig a 105°-ik fokú déllőben, tehát 15 foknyira az egyenlítő alatt. A másik gyúpont helyzete tehát ezen déllőben lesz: a kék szín látóterénél a 32 szélességi fok alatt a sárga „ „ „ 30 „ „ „ a piros „ „ „28 „ „ „ a zöld „ „ „ 20 „ „ „ Az egyes déllőkben a maximalis és minimális kiterjedés: Max. Középszám Min. Kék . . . . . . 74« 587/ 43° Sárga . . . . . 62° 48° 34“ Piros . . . . . . 60° 467/ 33° Zöld . . . . . . 40° 31%° 23° Kék Sárga Piros Zöld
