Szemészet, 1889 (26. évfolyam, 1-6. szám)
1889-06-30 / 3. szám
34 SZEMÉSZ ET 1889. 3. sz. mégis az iridectomia után, melynél pedig elmulasztják rendesen még a kötőhártyák lemosását is, egészben véve ritkán következik be infectio. Ennek okát abban kell keresnünk, hogy az elülső csarnok endothóllel van bélelve s a ligamentum pectinatum öbleiben azért nem fészkelhetik meg magukat a csírok, mert itt szájadzik be a szem tápláló árama. Nem így a cataracta operatiónál, a mikor a visszamaradó lencserészek kitűnő talajul szolgálnak a bejutó csírok számára, Ez által s nem mechanicus hatásuk, duzzadásuk által okoznak iritist. Ideális cataracta operálás tehát az lesz, ha sikerül az elülső csarnokot minden maradéktól megtisztítani. A sebnek milyensége s főleg elhelyezése is szerepet játszik az ectogen infectiónál. Már régidő óta legveszélyesebbnek tartották s annak tartjuk ma is a corpus ciliare közelében ejtett sebet. Ennek hármas oka van. Először a ligamentum pectinatum arcadjait sérti, ezek pedig hiányosan nyerik vissza endotheljüket, másodszor a környező szövet cavernosus s nem hegesedik szilárdan, végül itt legkönnyebben illeszkedik a szem valamely alkotórésze a sebajkak közé, mi által kész az alkalom a csírok újabb bevándorlására. S hogy mégis e helyet választotta Graefe a cataracta kibocsátására, annak oka az, hogy ő előtte a genyedés gátlása lebegett főczélul s jól tapadó sebszéleket igyekezett alkotni. Csakhogy a genyedések kiküszöbölésével a limbusnál készített seb is csak annyi biztosítékot nyújt, sőt, a mennyiben feleslegessé teszi az iridectomiát, határozottan elsőségben van. Ezenkívül a scleralis seb után iridochorioiditis chronica, sőt sympathicus gyuladás is keletkezhetik. Mindezeknél fogva erélyesen sürgeti, hogy a sebkészítésül e helyet ne használjuk. (Annales d’oculistique. Mars-Avril 1889.) Gross Emil dr. — Keratitis bullosa-t ír le Dr. Mayor olyan szemről, melynek elülső csarnokában, reactio nélkül 13 évig volt két pillaszőr. 1888. október 7-dikén jelentkezett egy 38 éves cselédnő dr. Pintonál Lissabonban, s elbeszélte, hogy 14 év előtt faszilánk ugrott a jobb szemébe. Akkor azonnal orvosokhoz fordult, kik közül az egyik a szemben levő idegen testet szőrszálnak ismerte fel, kisér letet is tett annak eltávolítására, s 8 nap után azzal bocsátotta haza a beteget, bogy a szőrszálakat eltávolította onnan, a hol azok ártalmassá lehetnének. Attól kezdve a beteg 13 évig jól látott és ezen idő alatt a szőrök nem változtak a szemben, egyébként csak lassan megfehéredtek. Egy év óta jobb szeme fokozatosan homályosodik, minden fájás vagy kivörösödés nélkül. Négy hét óta azonban szúró fájdalmak jelentkeznek, melyek miatt szemeit sem tudja nyitni. A fájások hirtelen jönnek, a corneán egy vagy két víztiszta hólyagocska mutatkozik, mely oly gyorsan eltűnik, a mint jött, s vele együtt a fájások is. Egy Ízben, egyidejűleg fejfájása is volt. A status praesens 1888. október 7-dikén a következő volt: A jobb szem halvány, a cornea borús, szürkéit, az alsó felén tinóm hólyagok. Traumától eredő hegesedés nem látható. Az elülső csarnokba a felső pupillaszél mögül két fehér szál nyúlik lefelé és előre, melyek közül a vastagabb és hosszabb az alsó pupillaszélen túl ér s myosisnál az iris előtt fekszik. Mydiasisnál a szálak végei túl érnek a felső pitpillaszélen s az iris mögött vannak. Loupéval látható, hogy a rövidebbnek alsó vége a cornea belső lapjához előre görbül és abba is belép s áthatva annak egész vastagságát, kívül kis fehér pontocska jelöli a végződését. Az anamnesis és a cornea állapota szerint keratitis bullosa volt jelen, csak egy gyakori jelenség hiányzott, a tensioemelkodés, mely az egész megfigyelés alatt nem állt be, sőt a tensio később jelentékenyen megcsökkent, talán a kezelés befolyása alatt. Közel volt a gondolat, a szem betegsége és az idegen test közt az aetiologicus összefüggést megtenni, s c feltevés szerint a therapiának legközelebbi feladata volt természetesen az idegen testet a szemből eltávolítani. Egy felül végzendő iridectomiára lehetett leginkább gondolni, mikor is az irisdarabbal együtt a reátapadó ciliák is eltávolíthatók s egyszersmind, ha a keratitis hallosa glaukomás folyamattal áll összefüggésben, úgy az iridectomia az ellen is használ. De gondolni kellett arra is, hogy a hosszabb szőr ugyan kihozható a csípővel, de a rövidebb, mely alsó végével a corneába volt benőve, visszamarad, s veszélyeket hozhat a csarnok nélküli szemre. A műtétet dr. Tinto eszközölte narcosis mellett, erős myosisnál. A sebet belől készítette lándzsával s hajlított fogas csípővel hozta ki minden ellenállás nélkül a szőröket. Másnap a seb már záródott, a csarnok helyreállt, csak az iris húzódott a sebhez és a cornea leghátsóbb rétegében kis csillagforma zavarodás volt látható, mely a Descemet hártya megsúrolásából magyarázható volt. Eserint és kötést alkalmaztak. A harmadik napon a synechia eltűnt, a szem fehér, a seh erős volt, úgy hogy a kötést sötét pápaszemmel lehetett felcserélni. A negyedik napon azonban (október 12-dikén), a szem vörös lett, fájások és fénykerülés jelentkeztek, de már 16-dikán el lehetett hagyni az újra alkalmazott kötést. Ekkor haza bocsátották a beteget s mint ambulans járt be a további kezelésre. A következő napokon egész éjjel tartó fájásokat panaszolt, de a melyek csekélyebbek voltak, s ekkor a cornea közepe alatt egy félig összeesett hólyag volt látható, melynek teteje csípővel könnyen levált. Október 18-dikán és 19-dikén új hólyagok lepték el a cornea alsó felét, s most ezt a helyet 90 percentes carbolsavval égették, mint a hogy egy Ízben ez eset leírója látta azt Becker tanártól a heidelbergi szemklinikán alkalmazni. Három nap alatt a szem egészen halvány lett, de október 23-dikán újra fájások jöttek s az alsó cornea fél epithelje egy hólyaggá volt felemelkedve, s most izzó sodronykacscsal égettetett a cornea alsó fele. November 9-dikén elbocsátották a beteget végleg s csak levél útján tudták meg, hogy minden öt napban új roham támadt. A betegségre vonatkozólag az eset közlője dr. Mayer felemlíti Bruggernck a véleményét a keratitis bullosa előállása felől, hogy t. i. a cornea epitheljének vagy parenchymájának átivódása folytán keletkeznek a hólyagok. Ezen esetben a cornea átivódására jó alkalom az volt, hogy a ciliák a csarnokban voltak, sőt egyik a cornea szövetébe vezetett. Ha pedig a geneticus összefüggés a keratitis bullosa és a ciliák között elejtetik, akkor primaer megbetegedést kellene felvenni. Hátra van az, hogy a szőrök által előidézett glaukomás processusnak tulajdonítsuk a keratitis billiósat. Nem érdektelen az sem, hogy a reactio 13 évig kimaradt. A ciliák jól töretnek a mellső csarnokban, azt Arit is említi; Pagenstecher észlelt esetet, hol 10 évig békében voltak a ciliák a csarnokban, de hogy azután mi lett vele, az nincs tudva. Végül az eset közlője azon jelenségre figyelmeztet, hogy a ciliák a mellső csarnokban fehérekké váltak. A microscopicus vizsgálat a talált szálakat hajnak ismerte fel, melyek egészen pigment nélküliek voltak, holott a nőnek hajzata egészen fekete volt. A hajak a levegőn megtartják színüket, tehát a csarnokvíznek kellett okoznia a megfehéredést. A csarnokvíz mintegy 0'086°/0 szénsavas nátront (szóda) tartalmaz s ezen kismennyiségű szóda elég lehetett, hogy évek során át a pillaszőröket megfehérítse. (Centralbl. f. Augh. 1889. jan. füzet.) Dr. Kocsis E. — A trachoma gyógykezelése sublimattal. Ch. Arnauts, Liege. — Valamennyi a trachoma gyógyítására használt szer ideális feladata az lenne, hogy az újképződésű szövetet visszafejlődésre bírja, a nélkül, hogy szöveti elváltozást hagyjon hátra. Tényleg azonban ez nem sikerül, s a gyógyulás liegesedéssel végződik, úgy hogy meg kell elégednünk, ha ez szűk határok között történik. A trachoma ellen még nem ismerünk specifikus szert. Valamennyien úgy hatnak, hogy a felszívódásra szükséges irritatiót idézik elő. Az is közös jellemvonásuk a gyógy eljárásoknak, hogy csakis az orvos által teljesíthetők s így a beteg folytonos felügyeletet igényel. Utolsó időben egy új szert javasoltak, t. i. a sublimatot. Roraiée már 1872 óta alkalmazza és az ő tanácsára használja a közlő is, ki 1: 400 és 1: 500 oldatban rendeli. Ebből a beteg saját maga naponta háromszor 1—2 cseppet cseppent a szemébe. A pár perczig tartó kivörösödés és izgalom kelle»
