Szemészet, 1889 (26. évfolyam, 1-6. szám)
1889-06-30 / 3. szám
1889. 3. sz. S Z E M E S Z E T 33 legutolsója2“ szerint 35 eset közt 37-szer világosan meg volt állapítható az öröklés. A régibb irodalomban a legérdekesebb a Gutbier27 által leírt család, melyben 4 generation át 10 tagszenvedett irideremiában, újabban Galezowski ismertetett egy családot, melyben bárom nemzedék 26 tagja született iris nélkül. Jelen esetben nem voltam képes az öröklést kideríteni, de nem lehetetlen, hogy az egyén nagyszülei, kikről adatokkal nem rendelkezem, szenvedtek hasonló bajban.28 A gyógykezelésben, fájdalom nagyon tehetetlenek vagyunk. Addig, míg az irideremia complicatiók nélkül áll fenn, szürke védőüveg, szűk lik jó szolgálatot tehetnek, mikor a lencse elszürkül, discissio, esetleg extractio jó eredményre vezethet, mint a hogy ezt Rittmann,2!) Wurst és Nicolini30 is bizonyítják, de mikor hyatitis, ablatio retinae vagy esetleg glaucoma párosul hozzá, akkor jobb lesz minden beavatkozástól tartózkodni. Ügy a Hirschberg-féle, mint a most közölt eset egy tanúságot mindenesetre rejt magában. Ha ugyanis irideremiás szemen cataracta fejlődik, s az egyén nincs folytonos észlelés alatt, discindáljunk lehető korán, nehogy a lencse későbbi luxatiója végzetessé váljék a szemre. SZEMELVÉNYEK. — Lepra corneae. Meyer E. és Berger MA. — 1886. april havában Calcuttából egy 36 éves teljesen egészséges creol nő jött Párisba Meyer klinikájára. A beteg előadása szerint szemei 1881 óta többször voltak gyuladásosak, a nélkül, hogy látása romlott volna. 1885-ben minden fájdalom nélkül kivörösödött bal szemének külső fele; egy idő múlva a cornea külső részén fehér folt jelentkezett, mely folyton nőtt. jelentkezésekor a bal szem corneájának külső 2/3-a tetemesen megvastagodott, sima felületű, sárga színű s finoman erezett. Legvastagabb a limbushoz közel eső rész; maga a limbus nem tűnt el teljesen, s a vastagodás a scleránál éles határral, ép szövettel környezve végződik. Nem igy a corneán, hol 1 mm. széles szürkés udvarral övezve fokozatosan simul el. A cornea látszólag tiszta részletében focalis világítással számos élesen határolt fehéres sáv és pont látható. A csarnok, az iris s a szemfenék teljesen ép. Épen így épek a szem segédszervei is. « = 2 72 m.-ről olvas ujjakat. A betegség biztos diagnostizálása lehetetlen volt. A gyógykezelés jodoformpor-behintésből és ismételt cauterisatióból állott; 4 hó múlva a vastagodás kissé lelapult, kevéssé erezett, egyebekben változatlan. A beteg ekkor haza utazott s a therapia folytatását ajánlották, az enucleatiót pedig csak azon esetben, ha a daganat erősen növekednék. Az év vége felé ez utóbbi eshetőség bekövetkezett s 1887. márczius havában végre is hajtották az enucleatiót. A Párisba küldött enucleált szem microskópos vizsgálata kiderítette, hogy leucosarcomával volt dolguk, mely kiterjedt az elülső s leghátsó lemezek kivételével az egész corneára, a sclera elülső részére, valamint az iris s corpus ciliare-ra, e mellett pedig teljesen kitöltötte az elülső csarnokot s behatolt a subehorioidcalis nyirkürbe. Úgy a klinikai kórkép, valamint a histologikus vizsgálat arra a felvételre jogosította őket, hogy a kiinduló pont a cornea. Ily értelemben közölte az esetet 1888-ban a franczia szemorvosok egyesületében Meyer, és így Berger is az „Ophtalmological Society of the united Kingdom“ egyik ülésén. Leber tnr., ki 1888-ban Heidelbergben látta a készítmények rajzait, a bacteriologikus vizsgálat megtételét ajánlotta, minthogy a kórkép nem felelt meg a körülirtabban jelentkező álképlet megjelenési módjának, hanem inkább hasonlított a fertőzésből eredő újképződésekhez. Ezek közül a 26 Csakhogy meggondolásra adnám, hogy tudtom szerint az irideremia eseteiben membrana pupillaris perseverans maradványait nem találták eddig. (A szerk.) 27 Ammon’s Zeitschrift V. 78. 28 Iriderémie. Recuell d’ophtalmologie 1880. 122. 20 Angeb. gänzlicher Mangel der Regenbogenhaut. Klin. Monatsblätter für Augenheilkunde III. 156. 1865. 30 Irideremia congenita. Boll, d’oeulist. IX. 10. lepra és tuberculosis jöhet szóba. Előbbi annál is inkább, mivel az egyén Calcuttából jött. Még mielőtt a bacteriologikus vizsgálatot végrehajtották volna, a beteg 1888 októberében újra jelentkezett. A bal szem enucleálva van, az orbita-ür nem mutat rendellenességet. A jobb cornea halántéki része egy sárgás kiemelkedés székhelye, mely körülbelül 5 mm.-nyi terjedelemben a scelerára is átterjed, a corneán pedig 4 mm.nyíre terjed befelé. Kifelé az ép szövetek élesen határolják, a cornea felől pedig l mm. széles szürke udvar környezi. A cornea átlátszó része focalis világítás mellett a parenchymájában számos élesen határolt fehér foltot és sávot mutat. A scleralis rész kötőhártyája finoman erezett s néhány vastagabb ér fogja körül, melyek a cornea epitheliuma alatt ágaznak el. A kórkép kétségen kívül a bal szem betegsége kezdetének felel meg. Egyébként a szem és vidéke ép. «=7is- A beteg most is egészséges színben van. A bőr azonban ellenkezőleg a 2 év előtti lelettel a következő elváltozásokat mutatja: az arcz, valamint az alkarok, a kéz és láb bőrében mozgatható, helyenként kifekélyesedett, többnyire teljesen érzéketlen göbök tapinthatók, melyek első jelentkezését a beteg 1888 október havára helyezi. Dr. Quinquaud bacteriologikus vizsgálat által megerősítette a lepra tuberculosa diagnosisát. Ugyanezt igazolta Cornil is az enucleált szem bacteriologikus vizsgálata által, melyből kiderült, hogy úgy a daganat sejtjei, mint támasztó szövete lepra-bacillusokkal vannak telítve. Meyernek Norvégiában alkalma volt a leprát tanulmányozni, de sem ő nem látott, sem az irodalomban nincs feljegyezve hasonló eset. A legfeltűnőbb az, hogy a szemteke leprája volt az elsődleges. Szemben minden más esettel a szemhéjakon sem volt a bántalomnak nyoma sem látható s a többi tünetek is csak 1 '/2 évvel utóbb jelentkeztek. Gyógykezelésül dr. Yidal ajánlatára a keleten nagyon jó hírnévnek örvendő oleum Gynocardiae odoratae-t alkalmazták, melyből a beteg naponta előbb 20, majd fokozatosan emelkedve 150 cseppet vesz be. A cornea védelmére partialis blepliaroraphiát végeztek. Minthogy eddig az eredmény biztató, a gyógyeljárást folytatni fogják. Végül ígérik, hogy a beteg további sorsáról számot fognak adni. (Tumeur lépreuse de la cornée par les Drs. E. Meyer et E. Berger. Revue générale d’ophtalmologie. Janvier 1889.) Gross Emil dr. — A szem traumas gyuladásai L. de Wecker-WA. — Közeledünk az időhöz, a mikor nemcsak a genyedést tulajdoníthatjuk infectiónak, hanem maga a gyuladás is synonim a fertőzéssel. A szem legbrutalisabb sérülése sem okoz gyuladást, ha mikroorganismusok nem szerepelnek. Nem szükség a reclinatiót felemlíteni, mely oly ritkán okozott közvetlenül az operálás után gyuladást, mert hiszen az általa később okozott glaucoma más tekintet alá jő, elég magát az iridectomiát figyelembe venni, hogy meggyőződjünk, miszerint egyszerű trauma elégtelen gyuladást okozni, hanem legfeljebb csak alkalmid szolgál az esetleg jelenlevő inficiáló elemek érvényre jutására. Két esetben látunk operálás után reactiót: 1. ha nem asepticusak eszközeink vagy ha a szöveteken székelő csírokat besodorjuk a szembe; 2. ha az iris-száraknak a sebajkak közé való illeszkedésük folytán hiányosan történik a hegedés, úgy hogy a pathogen elemek utólag bejuthatnak a szembe. Az endogen eredetű gyuladás létezését, mely a szervezet betegségében gyökereznék, tagadja. A genyedés kiküszöbölése már is nagy haladás, de még nem elég, mert meg kell védenünk a szemet minden az operálást követő gyuladástól, melyek mindegyike külső infectióból ered. Egyedüli óvószer természetesen az, hogy absolute asepticusan operáljunk. Csakhogy két körülmény meghiúsítja igyekezetünket. Egyrészt, mint Gayet bebizonyította, lehetetlen a conjunctivát desiníicialni, másrészt a corneát s limbust sem lehet megfosztani minden mikroorganismustól. Az elülső csarnokba pedig nem fecskendhetünk be oly anyagot, mely a csírokat elpusztíthatná. így tehát minden operált szemet beszennyezünk. Az antisepticus eljárások segélyével távol tarthatjuk ugyan a pyogen elemeket, de képtelenek vagyunk eltávolítani a többi bár kevésbbé veszélyes, de azért kedvező körülmények között érvényre jutó mikroorganismusokat. S n
