Szemészet, 1888 (25. évfolyam, 1-6. szám)
1888-01-29 / 1. szám
f*- -■yyaywffpww i w* . ##y>wwt» .<4||pHjppipwpip> — 11 — 12 — A szem hátterében levő cysticercust élő emberen először Graefe Albrecht diagnostizálta szemtükörrel az 1854-ik évben. Cysticercust találtak fiatal és idősebb egyéneknél; nőknél és férfiaknál úgyszólván egyenlő arányban. Az egyetemi szemészklinikán hat esetet észleltünk, ezek közül öt nő volt, és ez öt közűi négynek a bal szemében volt a cysticercus. A látószervekben levő cysticercus geográfiái elterjedéséről jó statistikai összeállítást találunk Eulenburg Realencyklopedie der gesammten Heilkunde 3. k. 596. lap. A szerző magától érthetőnek mondja, hogy olyan vidéken, hol a nép sok sertéshúst fogyaszt, a cysticercus is gyakrabban fordul elő a szemben, mint olyan vidéken, hol inkább marha-, vagy egyéb húst szoktak enni. E tekintetben nagy kivételt képez Magyarország; mert aránylag egy államban sem fogyasztanak annyi sertéshúst mint nálunk, s cysticercust a látószervekben csak tízszer találtak. Ennek oka, hogy Magyarországban tisztább sertéshúst esznek, mint példáúl északi Németországban: a makkon nevelt és kukoriczán hizlalt sertés húsa tiszta marad; az amerikai nagy hizlalókban mindenféle piszokkal, elhullott állatok húsával etetik a sertéseket, és innen ezek húsa tisztátalan. Nálunk a sertéshús elkészítési módjára is nagy gondot fordítanak. A sertéshús legnagyobb részét füstölik, 14 napig marad az a kéményben; nagyon valószinű, hogy a füst a tenia petéjét is megöli. A házi füstölt hús, vagy sonka felszíne sötétbarna, majdnem fekete; a gyárilag kezelt hús felszíne szép sárgás-barna, ilyeneket lehet látni a főváros kirakataiban is; az ilyen húst nem füstölik, hanem csak füstszagú folyadékkal kenik be, hogy szép legyen. Ebben a tenia petéje, vagy embryója nem pusztul el, és ha ember megeszi, cysticercust vagy teniát kaphat tőle. Nálunk a nép nagyban fogyasztja a szalonnát is; de a szalonnát még frissiben forró vízbe mártogatják, mint mondani szokás megkövesztik, s ezután vagy füstre teszik, vagy kifagyasztják. Mindezek csak megtámadják, s talán együttesen megölik a tenia petéjét, vagy embryóját. A magyar munkás, ha csak szerét teheti, a szalonnáját megpirítja és úgy eszi. Látjuk ebből, hogy hazánkban a sertéshúst tisztábban, elég természetes észszerűséggel elkészítve, eszik: főzve, vagy sütve, de nem nyersen. Innen magyarázható, hogy nálunk ezer hulla bonczolásánál csak kétszer találtak teniát. A cysticercust csak egyesével találták a látószervekben; csak Becker O. talált kettőt egy szemben. En a múlt évben egy izr. asszony bal szeme bulbaris conjunctivája alatt egymás mellett egy borsó és egy kendermag nagyságú cysticercust találtam. A látószervekben levő cysticercus klinikai diagnosisát Graefe Albrecht oly pontosan ismertette, hogy a mai napig is alig szereztünk hozzá valamit. A szemhéj bőre alatt, vagy annak mélyébe rejtőző csyticercust biztosan felismerni nem lehet, csak gyaníthatjuk, ha a test más helyén is találtunk volna cyslicercust. A conjunctiva alatt a cysticercust könnyen felismerhetjük: jól körülírt hólyagot látunk, melynek tartalma kissé sárgás, átlátszó ; vagy össze van nőve e conjunctivával, vagy attól kissé sárgás folyadék választja el. A hólyag fölött a conjunctiva szabadon fut el és bőven van edényződve. A cysticercus hólyagján néha egy szürkébb pontot is lehet látni, a mely a scolex helye. A savós tömlőktől a következők által különböztethető meg: a savós-tömlő fölött a conjunktiva vékony, benne nagyon kevés edény fut, a tömlő tartalma víztiszta, és alakja mintegy lefűződő. (Graefe Albrecht.) A melülső csarnokban a cysticercus áttetsző hólyagnak látszik. Nehéz a felismerése, ha iritis, támadt és a hólyagot exudatum eltakarja, vagy a hólyag laposra van nyomva; de ily esetekben sikerül a hólyagon mozgást észlelni, a mi sem exudatum, sem iris cystan nem lelhető. Graefe Albrecht a lencsében is talált cysticercust (Arch. f. Ophth. XII. 2. 143. 1.) A retina alatt a cysticercus élesen határolt folt, illetőleg hólyag alakjában látszik. A hólyag fehéres-szürke, selyem fényű széle felé szivárványszíneket mutat, a hólyag felett a retina szabadon fut el. A retina később megvastagodik és a kép kissé borúsabb; de diagnosisunk még most is biztos lesz, ha a hólyagon hullámszerű mozgást vettünk észre. Néha e mozgás a hólyag felett elfutó retina edényein is észlelhető. A cysticercus megnőve, leválaszthatja az egész retinát, vagy a retinát átszakítja és az üvegtestbe jut. Ez idő alatt az üvegtestben a cysticercusra jellegző homályok képződnek: molecularis homályosodás mellett mintegy pókhálóból vagy finom fátyolból képződő lemezek keletkeznek, ezek egymással összefüggnek és a teke mozgásakor együttesen megrezzennek, de helyöket nem hagyják el. E homályokat Graefe Albrecht oly jellegzőeknek mondotta, hogy a midőn ezeket látjuk, csak keresni kell és a cysticercust biztosan meg fogjuk találni. Ha cysticercus az üvegtestben van, a fent említett tüneteket még jobban és tisztábban észlelhetjük. Ilyen esetekben igen czélszerű a szemet fordított képben vizsgálni és a fordított kép létrehozására igen erős (25 diopatr.) convex üveget használni. A hólyagnak gyönge kékes-fehér színe, éles határa, ennek szivárványozó színe által, a hólyag hullámszerű mozgása nyomán, de különösen ha sikerűi azon pillanatot ellesnünk, a mikor a cysticercus a nyakát a hólyagból kinyújtja, ennek a bunkós végén a szívóknak, sőt még a rosztellumnak is észrevétele által a diagnosis biztos lesz. A nyakát ide-oda mozgatja, majd ismét behúzza. Az olyan vidéken, hol a tenia és így a szemben cysticercus is gyakran jön elő, ennek felismerésében az orvosok nagy gyakorlatot szereznek. Több tünet kizárásával sokszor sikerűi a diagnosist megállapítani. így, ha a fentemlített jellegző üvegtesti homályok mellett oly erős kötőszöveti túlképződés volna az üvegtestben, vagy a retinában, hogy a szemfenékben finom részleteket nem láthatnánk, de a kötőszövetben, vagy mögötte találnánk egy helyet, a mely gömbölyű és fehér reflexet adna, cysticercusra kellene gondolnunk, feltéve, hogy niás betegség nem volna jelen pl. tumor, vagy talán a szembe jutott idegen test. Nagyon valószínű, hogy cysticercus van a szemben, ha a látás minden alkalmi ok nélkül romlik és ez után hosszú idő múlva gyuladás támad a szemen, s a beteg említi, hogy ez előtt egy sötét folt libegett szeme előtt; továbbá megerősödik gyanúnk, ha csak az egyik szem beteg, a lencse sokáig tiszta marad, a tensio nem emelkedett, és nincs, vagy nem is volt exophthalmus. Ilyen módon összeszedve és birálgatva a tüneteket, ha már zsugorodott is a szem, a benne levő cysticercusra gyanúnk lehet. Az orbitában levő cysticercusra fontos jel, a szemhéj bőrének kis fokú kivörösödése, és az orbita kötőszövetének gyuladása, a mely nem nagy fokú, csak kis helyre szorítkozik és hosszú ideig eltart. (Graefe Albrecht és Horner.) A látószervekbe jutott cysticercus eleinte rohamosan fejlődik, később növekedése lassúbb. Miután a szomszéd részeket izgatja, körülötte kötőszöveti tok képződik és a cysticercus elpusztúl. De észleltek eseteket, hol a cysticercus évekig élt. (Hirschberg.) A szem belsejében élő cysticercus a szemet tönkreteszi: J eltekintve a retinaleválástól, az üvegtestben képződő homályoktól, vagy lassan fejlődő chorioiditis elsorvasztja a szemet, vagy rohamosan genyes irido-chorioiditis fejlődik és a szem összezsugorodik. Feltűnő az, hogy az irodalomban alig van eset feljegyezve, melyben a cysticercus a másik szemen sympathicus megbetegedést I okozott. A feljegyzett esetekben is az említett tünetek semmiképen sem bizonyítanak a sympathicus megbetegedésre, pl. »sympathicus látási zavar«, semmi egyébb megjegyzéssel, bizonytalan valami. A mi a gyógykezelést illeti, a cysticercust külső vagy belső orvosságokkal megölni nem lehet. Nagyon sok kísérletet tett Graefe Albrecht, de minden eredmény nélkül. Csak operálással távolítható el. Ha a cysticercus a szemgolyón kívül van, hasítsuk fel a lágy részeket a hólyag fölött, és ekkor a hólyag magától távolodik el vagy könnyen kiszedhető. A melülső csarnokban levő cysticercust a cornea lebenyes sebén húzzuk ki. A szem mélyében levő cysticercus eltávolítása nehéz. Graefe Albrecht a szem hátsó pólusánál levő subretinai cysticercust discissiós tűvel akarta megölni. (Arch. f. Ophth. I. köt. 1. 462. 1.) Wecker Graefe-féle késsel akarta ugyanezt tenni Gatezowszki subretinai cysticercust scierai metszéssel akart eltávolítani, mi nem sikerülvén, galvanokauterrel akarta szétroncsolni. (Rec. d’Ophthal. 1883-ban). Graefe Albrecht oly esetekben, hol az üvegtest is nagyon infiltrálva volt, az úgynevezett aequatori metszést csinálta : a szemgolyó aequator táján, azzal párirányosan futó 3—4 mm. hosszú sebet készített a sclerán és ezen át a cysticercust kihúzta. (Arch. f. Ophthal. IX. k. 2. S4.1.) A szemek legtöbbször összezsugorodtak. Az olyan szemeken, a melyek még látóképesek is voltak, az
