Szemészet, 1888 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1888-01-29 / 1. szám

i3

14

úgynevezett modifikált perifériás lineáris metszéssel távolította el a cysticercust. (Arch. f. Ophthal. XIV. k. 3. 145. 1.) Az operálást több ülésben végezte : először széles iridectomiát csinált; a második ülésben a lencsét extrahálta; és a harmadik ülésben ugyancsak az eddigi operatio útain a cysticercust csípővel vagy kanállal kihúzta. Később az egész operálást egy ülésben végezte. Arit a subretinai cysticercusok eltávolítására a meridionális sclerametszést ajánlotta (Graefe-Saemisch, Handbuch f. Augenh. III. k. 394. 1.). Később e metszést Graefe Alfréd különös tanulmány tárgyává tette, s bő tapasztalásait ismertette. Különben is Graefe Alfred volt az első, a ki meridionális metszés által távolított el cysticercust. Ezen egy esetet Kriss ismertette (Extraction eines subretinalen Cysticercus. Arch. f. Ophth. XXIV. k. 1. 151. 1.). Moyn Graefe Alfred ismertette többi eseteit. (Ueber die Entbindung von Cysticercen aus den tieferen und tiefsten Theilen des Bulbus mittelst meridionalen Scleralschnitte. Arch. f. Ophthalm. XXIV. k. i. 208. 1.); XXIV. k. 3. 267. 1.; XXVIII. k. 1.187.I.) Most általában Graefe Alfred módja szerint operálnak.

(Vége következik.)

A washingtoni nemzetközi congressus szemorvosi szakosztályának tárgyalásai 1887. évben.

Mooren az occipitalis megbetegedések befolyásáról a szembántalmakra, beszél. 42 esetet észlelt, a melyekből 14 jobboldali, 19 baloldali, 4 temporális és 5 eset a nasalis oldalon félvak (hemianopsia) volt. O úgy találta, hogy azon féllátóknál, a hol a betegség oka az occipitalis lebeny bántalmában volt, mydriasis vagy capillaris apoplexia az opticus tapadási pontjánál nem volt. H. Wilbrand tapasztalatait fogadja el, ki azt állítja, hogy a színlátás érzéke az agykéreg legfelsőbb rétegében és pedig a hátsó lebenyben van, ez alatt fekszik a tulajdonképeni látócentrum (alaklátás) és ez alatt legközelebb a Gratiolet-féle látórostok mellett fekszik a harmadik centrum a fényérzés (látótér) centruma. Hozzászólt még Gradle. Azután Chisolm esetet mutat, melynél néhány év előtt fájdalmak keletkeztek a bal fül mögött, e terület csakhamar megdagadt, puha álképlet képződött ott, a mely szétroncsolta a csontot. Későbbi időben a daganat növekedett, a jobb szem megvakult és a bal fül hallási képessége gyöngült. Ugyanabban az időben mindkét látóideg fehér és sorvadt lett. Ugyanekkor a fájdalmak enyhültek, de a másik szemen is csak fényérzés volt.

A retina edényeinek megbetegedéseiről szólották Bull, Key ser, Heyl.

Leartus Connor csaknem minden szembetegséget forró vízzel akar gyógyítani. Poharat színig tölt forró vízzel s a beteg belemártja szemét. A forró víz hatását következőleg magyarázza: X. A véredények összehuzódnak a szemben s a szem környékén; szemtükörrel a retina edényeinek szűkülése látszik. 2. Forró víz eltávolít minden elválasztást és kiválasztást, és megöli annak csíráját. 132 Fahrenheit-fokú meleg víz megöli a lépfene-bacillusokat; sok szem még magasabb fokot is eltűr. 3. A reparáló szövetek protoplasmájának hatását elősegíti. 4. Direkt befolyása van bizonyos izomgyöngeség vagy görcsre.

A discussióban számosán hozzászólottak.

Power a szembetegségek kifejlődésénél szereplő mikroorganizmusokról beszél. Chalazion, pterygium, blepharitis ciliaris, gennyes conjunctivitis, keratoiritis, neuritis optica, meningitis cerebralis, mind mikroorganismusok következménye. Ezeknek főszerepei: i. Behatolnak a szövetbe és felemésztik annak tápláló anyagát. 2. Elvonják az oly fontos oxygént. 3. Mérges anyagot producálnak, a ptomaint. O elismeri, hogy az egészséges egyének szövetei ezen mikroorganizmusnak ellentállanak, de ha az illetőnek organizmusa kifáradás folytán gyöngül, és a mikroorganizmusok benne elhelyeződhetnek, az illető megbetegszik, azért mindent kerülnünk kell, a mi a beteget gyöngíti. Vigyük el a sűrű népességű városokból, ha csak lehetséges a tengerre, a melynek levegője a partról bizonyos távolságban ment a mikroorganismusoktól.

Abadie figyelmeztet a desinfectióra és a tisztaságra. Heyl két nagy hibára következtet; azt hiszik, hogy ha a gelatina oldatban a mikroorganismusoknak fejlődését valamivel megakadályozzák,

ugyanezt kell majd alkalmazni a mikroorganismusok által okozott betegségnél is. A második tévedés, hogy minden kritika nélkül egy és ugyanazon antiseptikumot használják a legkülönfélébb mikroorganismusok ellen. A mikroorganismusok genyedő kötőhártyagyuladásnál csak a régibb és gyöngébb sejteket támadják meg s ha ezeket pokolkő-oldattal tönkretesszük, elvesztik tápláló talajukat és megsemmisülnek ; s csak akkox-, ha az ellentállani képes fiatalabb sejthalmazok idősebbek és gyöngébbek lesznek, áll elő exacerbatio. Hasonló a viszonya diphtheritisnél is. A hypopium keratitis magának a lymphának megbetegedése; ennek az útján jön az infectio a szembe. így teszi a hályogoperatiónál is a seb lehetővé, hogy a mikroorganismusok a szembe jutnak. Hypopyum keratitisnél abcessusnál és tályognál nagyon dicséri a cubeb. kenőcsöt, bár nagy fájdalmakat okoz. Ajánl circhona kenőcsöt is, de különösen a jodoformot. Baldnin hályogoperatiónál a mikroorganismusok bevándorlása ellen óvszerül az arczot és a szemet jól megmossa. A régi ispotályokban az ismert antiseptikus eljárás alkalmazható, de az ujjakban a tisztaság teljesen kielégítő. Megemlíti Listernek egy levelét, a melyet Knappnak írt, melyben kijelenti, hogy az antisepsis a szemchirurgiájában nem oly szükséges, mivel a felület igen kicsi és kétségbevonja, hogy jobb eredményeket érnének el az antisepsissei mint a nélkül. Reynold fősúlyt a tisztaságra fektet, a hol ez kivihetetlen, inkább nem operál. Galezowski azonos antisepsist kiván, még a cholazion operatiónál is. A discussiónál még néhányan szóltak e tárgyhoz.

Keyser hátsó synechiáknak operativ utón orvoslásáról szól. Említi a hátsó synechiák káros következményeit. Az irisből való kimetszést nem tartja tanácsosnak, ha a lencse tokja átlátszó ; a letapadást Streatfield módja szerint felszakítani ügyeskezű Operateur teheti, de az operálás veszedelmes. Ő a corneán sebet ejt mint Streatfield, de csak oly nagyot, a melyen a horgot kényelmesen bevezetheti. A csarnokvízből csak kevés folyjék el. A horoggal felszakítja a synechiát, atropint cseppent a szembe és egyszerű Liebreich-kötést alkalmaz. Galezowski az operatiót nagyon szépnek és eredményesnek tartja; 5 esetben elülső synechiáknál

hasonlóan operált, némely esetekben újabb összenövések keletkeznek. O sok esetben iridectomia után lymphkiszivárgást látott, a mely a látást rontotta, s ha a gyuladásra hajlamosító izgalom tovább tart, a cunjuncturát és antiphlogistikát alkalmaz. A gyuladás megszűnése után 2—3 hét múlva iridectomiát csinál.

Mooren a hálvogkivonásnak legegyszerűbb módjáról beszél. 1853. évtől 5019 hályogoperálást észlelt; az antisepsis és az érzéstelenítés feltalálása óta az operáló ügyessége már kevésbbé befolyásos mint az előző. A tisztaságot és a desinfectiót egymástól elválaszthatatlannak mondja. Carbolsavat nem használ, mert az izgat. Az operatio előtt a beteg egész arczát megmosdatja s cocaint csepegtet a szembe. Az operatio előtt közvetlenül még a szemhéjakat is megmossa 3 % bórvízzel. Az operatiónál a szemhéjterpesztő nem mindig szükséges. A metszést aláfelé csinálja Graefekéssel, a tokot is ugyanezzel meghasítja. Ha a beteg nyugodt, a tekerögzítőt eltávolíthatjuk és a hályog gyenge nyomásra már eltávolodik. A szemhéjterpesztő eltávolítása után a szemhéjak közvetítésével dörzsöli a corneát, a szemet még egyszer kimossa bórvízzel s gyönge nyomókötést alkalmaz. Nagyobb fokú artériás sclerosisnál iridectomiát kell csinálni, különben glaucoma támadhat. Ily esetekben az ismert módon fölfelé operál. Más esetekben a cornea-metszésre lándzsa-alakú kést használ. A nagyon ritkán előálló prolapsus-iridist lemetszi. Mellesleg megemlíti, hogy ez eljárásnak módosulni kell a szerint, hogy a hályog mily terjedelemben kemény s minő nagy a magja. Ha idegen test van a lencsében, iridectomiát is kell csinálni. Még megemlíti a Förster-féle hályogérlelésnél tett tapasztalatait. — Galezowski mydriasisnál iridectomia nélkül extrahálja a hályogot. A be- és a kiszúrás a cornea sclera határán van, a metszés a cornea felső felében fekszik. Az itt támadt eshetőségek: 1. iriselőesés az operatio után; 2. cornea-gennyedés; 3. iritis; 4. utóhólyag. Az elsőt úgy kerülhetjük el, ha a metszést nem nagyon messze csináljuk a sclerától, s az operált szemet nem nagyon nézegetjük. Általában véve

5—6 napig ne nyissuk ki a szemet s elégedjünk meg azzal, ha nincs duzzadás. A cornea-genyedést kikerülhetjük, ha sublimat, cocain és gelatinából készült lemezzel betapasztjuk a sebet. 300 ily módon operált szem közül csak kettő gennyedt el. A hályog-