Szemészet, 1888 (25. évfolyam, 1-6. szám)
1888-09-23 / 5. szám
' “ ' " ~ 1 1 7------------r. ---— ' - ...,.. — 93 — Meyer, Panas), az előadásokat orvostanhallgatók alig vagy épen nem látogatják, a hallgatóságot majdnem kizárólagosan idegen orvosok képezik. Bécsben a szemészetnek 2 rendes, 2 rendkívüli s 6 magántanára van, kiknek előadásai kevés kivétellel mind igen látogatottak s egy IV. éves orvostanhallgató többet tud a szemészetből, mint a végzett franczia orvos. De nem csoda! Bécsben 1774 óta van a szemészetnek tanára s 1813 óta külön tanszéke. Itt a fejlődés egy egész évszázada alatt oly positiót vívott ki magának a szemészet az orvostudományok között, hogy fontosságát tanuló s beteg egyaránt érzi. Sokkal több magyar orvos nyeri kiképeztetését ma is Bécsben s így sokkal ismertebbek nálunk az ottani viszonyok, semhogy bővebben merném ismertetni azokat, még sem hallgathatok el egy-két megjegyzést. Az Allgemeines Krankenhaus egyesíti magában mindkét egyetemi szemkórházat. Stellwag Arit halála után megkapta nagynevű collegája klinikáját is, míg a Liégeből meghívott Fuchs Jäger osztályát foglalta el. Az épület ódonsága daczára a termek elég tágasak s igen tiszták, a falak vastagsága azonban meggátolja Fuchsot, hogy természetes világítás mellett operálhasson, úgy hogy minden kissé borús napon kénytelen villanyos világítást igénybe venni. A technika minden előrehaladottsága mellett is tagadhatatlanul hátrányos. Az ambulantiát megfelelő személyzet segítségével a tanársegéd fogadja. A tanterem semmikép sem | felel meg az igényeknek. Nem csak ellenkezik berendezése a j hygiene minden alapelvével, hanem absolute kicsiny is, úgy hogy az első assistens a tanárral egyidejűleg kénytelen egy szomszéd kórteremben előadást tartani. Fuchs Arit rendszere szerint tanít. Rendelkezésére hetenként 10 óra áll; 5 órán át bemutat, 2-5 órán át rendszeres előadást tart s a többit operatiók kivitelére használja fel. A szemtükrészetet, cursusok útján mint kész orvosok sajátítják el azok, kik érdemesnek tartják vele foglalkozni. A szemtükröző szoba aránylag kicsiny s kényelmetlen, orvostanhallgató nem igen vetődik oda. Oka abban rejlik, hogy nem rigorosumi kérdés. Oly hiány, melyet épen úgy érez és sajnál Fuchs, mint Bécs minden szemésze. A tanár dolgozó szobája is primitiv, de úgy ezt, mint a szerény kis laboratóriumot szorgalmasan felhasználják. Az operatiókat a hallgatóság nem nézi. Az úgynevezett practicansokat, kik az ambulantiát közelről nézhetik, tízszer is kell hívni, mit — Fuchs dicséretére legyen mondva — sohasem mulaszt el, míg bemennek. Általában igen kevés érdeklődést mutat a hallgatóság az operatiók iránt. Elég helytelenül! Nem egyszer hallottam, hogy a tanár — nem Fuchs — sem tartja szükségesnek, hogy hallgatói egyetemi éveik alatt több operatiót lássanak, mint néhány extractiót s iridectomiát. Hiszen, úgymond, a gyakorló orvosnak elég, a specialistának meg úgy is lesz később alkalma látni. Én kevésnek tartom előbbinek is s nem felesleges a leendő specialistának sem. Minél több operatiót lát ugyanis, annál jobb. A technikát, ha van reá tehetsége, csakhamar megtanulhatja, de igen sokáig tart, míg a váratlan complicatióval szemben feltalálja magát. Ha igen sok operatiót nézünk meg, inkább előfordulhat olyan eshetőség, mely próbára teszi nemcsak az Operateur ügyességét, hanem lélekjelenlétét is. Ehhez pedig korán kell szoknunk. A klinika nagy személyzettel rendelkezik, mégis nagy anyagánál fogva minden egyes gyakornoknak bőven nyílik alkalma a diagnosticus s therapeuticus módszerekbe begyakorolnia magát, annál kevésbbé az operatiókba. F"uchs majdnem mindent maga operál, assistensei keveset. Oly körülmény, melyet a jövő nemzedék kiképeztetésénél figyelmen kívül hagyni nem lehet; annál kevésbbé, mert kellő óvatosság mellett, abból, hogy az assistensek is operálnak kár nem származik. A budapesti egyetemi szemkórház eléggé bizonyítja ezt, hol a legkevésbbé sem zavarja meg a ritka szép eredményt. Említettem, hogy Fuchs Arit feltétlen híve, nem vak, de öntudatos követője, ki természetes s nem erőszakos úton fejleszti tovább nagy mestere tanait s eljárását. Mint a tudomány sebészi része, az operativ eljárások képezik a szemészet legexactabb részét. Ezekről tehát legelőbb! Fuchs is, mint minden modern sebész első sorban az asepsisben látja eljárása sikerének biztosítékát. Ezért erre a leggondosabban ügyel. A szoba, ruházat s a beteg testének tisztaságát lelkiismeretesen ellenőrizi. Minden egyes ope— 94 — ratio előtt gondosan megmossa és desinficiálja kezét. A műtét terét s környékét, tehát szemhéjakat s kötőhártyákat az érzéstelenítés után sublimat- (1 : 5000) oldattal kimossa. Az eszközöket egy e czélra igen elmésen szerkesztett edényben forró vízben j kifőzeti. Az így desinficiált eszközöket jodoform gaze-zal behúzott márványtáblára helyezteti. Operatio után finoman szétdörzsölt jodoj formot hint be s kötés helyett legalább a szemgolyón végzett j műtétek után a saját maga által construalt álarczot helyezi el. A szemre közvetlenül csak a szokásos vatta jön s erre egy háromj szögű rács, melynek kipárnázott oldalai az orbita falaira támaszkodva, a szemgolyót minden traumától megóvják. Mint a modern iskola tanítványa, én is feltétlen híve vagyok az asepsisnek. Szemben azokkal, kik minden antisepticus szert elleneznek, az én véleményem is az, hogy tökéletes tisztaság mellett ezekre valóban nem is volna szükség, minthogy azonban ez a legtöbb esetben kivihetetlen, e szerekben oly segédeszközzel bírunk, mely biztosítja 1 az asepsis tökéletességét. Csak azután túlságba ne essünk ! Épen a szemészet terén a legveszedelmesebb a túlzás. Tudjuk, hogy a cárból kitűnő antisepticus szer, de itt absolute használhatatlan. Ez annál kevésbbé hoz zavarba, minthogy a sublimat s acidum boracicum teljesen helyettesítik. A mi a jodoform-behintést illeti, a szemgolyón magán végzett műtéteknél mellőzném. Kárt ugyan még tőle nem láttam, sőt Fuchs s Becker klinikáin arról is meggyőződhettem, hogy még a mellső csarnokba jutott jodoformot is megtűri a szem, mégis már a priori gondolható, hogy a jodoform apró szilárd részei izgatnak. A statistika tanúsága szerint a szemklinikákon az operativ eljárásoknak több mint felét cataracta-operatiók s iridectomiák teszik. Ezek technikája érdekel tehát bennünket leginkább. Fuchs a cataracta senilis extractiójánál következőkép jár el: A beteget ágyban helyezi el s miután a desinfectiót a leírt módon elvégezi, Graefe-késsel az eredeti sebet készíti, az irist Fischer-féle csípővel fogja meg s a lemetszést Wecker pince ciseaux-jával egy csapásra eszközli. A tokot Förster csipővel nyitja, expulsio után az aránylag kicsiny coloboma szárait spatulával gondosan egyengeti. A corticalist az alsó szemhéj segélyével hajtja ki. Szemhéjterpesztőül Landolt écarteur-jét, rögzítőül Waldau csípőjét használja. Előnyt a pince ciseaux alkalmazásában látok. Egyrészt természetes fogást enged meg, másrészt a 4. és 5. ujj segélyével kényelmesen támaszkodhatik az Operateur. Sikeres alkalmazásának azonban feltétele, hogy kifogástalan gyártmány legyen. Hogy a coloboma aránylag kicsiny, három hó alatt nem láttam hátrányt. Az expulsiót egyszer sem gátolta, a szárak utólagos egyengetése pedig olyan gondos asepsis mellett mint a Fuchsé (még a kifőzött spatulát is figyelmesen megtörli sublimatba mártott vattával), alig lehet hátrányos. Az utókezelés hasonló a budapesti egyetemi szemkórházéhoz. Fuchs aránylag magas korig discindál s ha az eredmény nem felel meg, utólagosan extrahál. Vaskos secundariaknál bravourral hajtja végre két tűvel Bowmann eljárását. Szemizmokon gyakran nyílik alkalma operálni, de ritkán eszközöl előrevarrást. A szemhéjakon Flarer eljárását mellőzi trichiasisnál s helyette transplantatiót végez. Therapiájában igen sokra méltatja az összefüggést a szem s a szervezet egyéb bántalmai között, s így az. általános kezelésre nagy súlyt fektet. Kitűnő diagnosticus eszközül szolgál a Fritsch által készített két domború lencsével ellátott kézi lámpa, mely hathatós elősegítője a focalis világítás egyszerű s ezáltal gyakori alkalmazhatóságának. Az önjelző periméter is említésre méltó, mint oly javítás, mely megóv a látótér felrajzolásánál elkövethető tévedéstől. Fuchs nagyérdemű tanártársának Stellwagnak klinikáját csak kevesen látogatják. Én is csak vendégkép s nem mint rendes látogatója kerestem fel. A legkiválóbb tudós, a legnagyobb tapasztalattal biró orvos nem mindig jó tanár is egyszersmind. Mauthner gyönyörű dialecticával, világosan s tűzzel tanít, de anyag nélkül. Az Allgemeines Krankenhaus-ban főorvososztály nélkül. Alig van néhány betegje, mégis több, mint hallgatója. S a csekély számú hallgatóság is folyton változik, pedig nincs bosszantóbb a tanárra, mintha minden egyes előadását elszigetelten, vonatkozás nélkül az előbbiekre kell tartani. Reuss, ki helyettes tanárkép is működött, a poliklinika szemészeinek feje. Therapiájában figyelemre méltó az eserin használata. Minden keratitisnél, hol I
