Szemészet, 1888 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1888-05-20 / 3. szám

— 69 —

sen, tagadnak — hogy többszöri szembe cseppentése után és elég ideig várakozva az irisre is érzéstelenítőleg hat, miről több intelligens hályogbetegünk operálásánál meggyőződtünk, kik az iris kimetszését nem is érezték. Az erythrophlaeinnek egyik előnye volna az, hogy érzéstelenítő hatása sokáig tart. Nekünk azonban a szem operádéinál nagyon hosszantartó érzéstelenségre szükségünk nincs. De különben is kérdéses, vájjon a hosszú ideig tartó érzéstelenség nem lesz-e káros befolyással az egyébként is igen érzékeny, most felsebzett és így rosszabb viszonyok közzé jutott szem gyógyulására ? Ezek után azt hiszem, hogy míg cocainunk lesz, addig az erythrophlaeint — a szemészetben legalább — használni nem fogjuk.

SZEMELVÉNYEK,

— A higanysublimat mint az infectiosus conjunctivitisek gyógyszere. Guaita tnr.-tól Sienaban. — G. a sublimatot minden fertőzésen alapuló conjunctivitisnél használja. Főleg két oldatot használ: erősebbet (1 : 400—500) a kötőhártya ecsetelésére és gyengébbet (1 : 7000) a szemek mosására. G. különösen dicséri a sublimatot a trachománál, melynél a sublimat használata mellett a fejlődött csomók feloszolnak és új csomók nem képződnek. Szerző állítása szerint 3 hónap alatt gyökeres gyógyulást ér el a trachománál. A trachoma gyógyulásának vége felé gyengébb sublimattal ecsetel, bő csomóképződéssel járó trachománál pedig előbb scarificál, azután ecsetel. (Centralbl. f. Augenheilk. Supplh. 1886).

Neupauer dr.

— Adat a villámcsapás által okozott szembajokhoz. Dr. Silex /'.-tói. — Silex említi az eddig ismertetett villámcsapás által okozott szembajok 23 eseteit, melyek közül 9-nél hályogképződés, 13-nál különféle szemlob, i-nél pedig anaemia volt jelen, mely amylnitrit belehelésre gyógyúlt. A képződött hályog mind a 9 esetben állandósúlt, feltísztulás nem mutatkozott. S. esetében 3 */2 éves leányka villámcsapás által lesújtatott, 5 órai öntudatlanság után felébredt s ekkor a látás mindkét szemen hiányosnak bizonyult.

A vizsgálat szerint az egész szervezet, a szemeket kivéve, ép volt. Mindkét szemen mérsékelt fénykerülés, a szemhéji kötőhártya belöveltsége, a tekei conjunctiva vizenyős duzzadása volt; a corneák körül ciliaris injectio, a corneák szövetében számos apró pont és vonásszerű szürke áttűnő homály volt, az iris mindkét szemen hyperaemiás. A lencse mindkét szemen a cornea homályai miatt nem volt tisztán látható. Egy nap múlva a cornea homályai már alig voltak láthatók, a lencsék belső és alsó-belső részében körülbelül 15 finom sugárirányú vonalszerű homály mutatkozott. 7 nap múlva a kötőhártya, a cornea és az iris mindkét szemen rendes. A lencse említett homályai eltűntek, helyettük mindkét lencse alsó-belső negyedében körülbelül 1 mm. széles, 2—3 mm. hosszú az elülső lencsetok mögött symmetricusan fekvő félholdszerű fehér tömör homály fejlődött, mely állandósúlt. A lencsehomályt S. katalyticus úton mondja keletkezettnek (mint Leber is), még pedig a lencserostokon kívüli fehérnye alvadása által, melylyel valószínűleg a hám és a rostok közötti capillaris űrök tágulása is járt. A lencsehomályok symmetriás helyzetét szerző idegrostok bántalmára viszi vissza. (Knapp Archiv f. Augenheilkunde XVIII. 1.) Neupauer dr.

— Schmidt E. »Ueber die Mikroorganismen bei Trachom und einigen anderen mycotischen Krankheiten der Bindehaut des Auges.« I. D. 1887. St.-Pétervár. — Trachomára vonatkozó vizsgálatainak eredménye a következő: 1. A trachoma mycotikus betegség. 2. A trachoma coccus ugyanaz, mint a melyet Sattler talált, míg a Michel-íé\t nem az, mivel nem tiszta trachoma vizsgálásából eredt, hanem valószínűleg blennorrhoeával vegyes esetekből. 3. Alakra és helyezkedésre nézve a trachoma coccus igen hasonló a staphylococcus pyogeneshez, de ettől a) nagyobb volta, b) kisebb mozgékonysága, c) a cultura pépesebb összeállása által különbözik. A gelatin csak lassan folyósodik el. 4. A cultura fejlődését vérsavóban és agar-agarban szürke vagy fehéres nyálos consistentiájú foltok jellegzik, mik egyes mezők alakjában az oltási barázda hosszában tanyáznak. 5. A culturák sokkal sebesebben fejlődnek 36°—38° C. melegben. 6. Madaraknál könnyen lehet a

cultura oltása által trachomát okozni. Emlősök közül csak többszöri oltás után sikerűi. 7. A trachoma coccus a conjunctiva minden rétegében és a subconjunctivális szövetben is van.

Conjunctivitis phlyctaenulosából tenyésztett mikrobiumok oltása negativ. Blennorrhoeánál a Neisser-féle gonococcusok jellegzően a sejt protoplasmájában székelnek. Culturákban nagyobbodnak és alakjukat elvesztik.

Conjunctivitis crouposánál a genysejtek protoplasmája egész csomó diplococcust tart, melyeket erősen fest a gentian viola és vesuvian. Olyan nagy mint a gonococcus, de hiányzik a jellegző lelapulása mindegyik félnek. Cultura nem sikerűi. Megemlékezik még a beteg és egészséges conjunct, váladékában talált mikroorganismusokról is, ezek; czitromsárga sarcina, 2 sajátszerű bacillus alak, micrococcus prodigiosus, fehér sarcina, staphylococcus flavus. Ezek ellen a használatban levő antiseptikumokat próbálva, úgy találta, hogy sublimat oldat 1 :8000-hez, 20/, cárból, 10 °/0 jodol glycerin emulsióban 5 perez alatt megöl minden pathogen mikrobiát. I °/0 carbololdat is ugyanezt teszi, kivéve a trachoma coccust; 4°/0 acidum boracicum oldat 5 percznél később hat az életképességükre. Issekutz dr.

— A conjunctiva redőiben fészkelő mikroorganismusokról. Eugen Fick-tői. —- 1. A legjobban ismert mykotikus

szembaj a blennorrhoea, jóllehet a Neisser-féle gonococcus nem mindig könnyen és biztosan elkülöníthető, de az kétségtelen, hogy van, és hogy az tiszta conjunctiván blennorrhoeát okoz. 2. Hogy a trachomát a Michel-féle coccus okozza-e, vagy hogy azt különféle mikroorganismusok okozzák, az kérdéses. 3. A xerosis conjunctivae-nál Kuschbeit és Neisser írtak le először mikroorganismusokat, de azóta azokat más bajoknál, sőt még ép conjunctiván is találták. 4. A tuberculosis bacillusai okozzák a conjunctiva tuberculosisát is. Úgy látszik, hogy conjunctiva tuberculosis sokszor trachoma képe alatt foly le. Lupus és tuberculosis közt nincs külömbség, mindkettőnél a Koch-féle bacillus szerepel. 5. A conjunctivitis acutánál előjövő sokféle hasadó gomba és a baj közt nincs oki összefüggés. 6. Diphteriás hártyában sok és különböző hasadó gombafaj van, miről még nem tudni, hogy azok materia peccanst választanak-e el, vagy magok a gombák okozzák a bajt. A conjunctiva, gége, torok és mandula diphtheritise valószínűleg azonos. 7. Conjunctivitis eczematosánal Giffört szerint az esetek 2/s-ban staphylococcus pyogenes albus volt. Ennek beoltása nyúlon nem okoz bajt. Frankel és Franke a conjunctivitis phlyctaenulosánál a xerosis bacillusát találta. Ulcus corneae serpensnél még nem találtak biztosan mikroorganismust. A könnyvezetékekben Sattler és Widmark különféle bacteriumokat találtak, de rólok semmit sem tudnak. Chalazionnál is találtak mikroorganismust, de ezek bizonytalanok jelentőségükre. Lepra és syphilisről az áll, mi általában. Chronikus conjunctivitis katarrhalisnál 85 esetben mikroorganismus csak 6-nál nem volt; a legtöbb bacillus volt, coccus egyedül soha sem találtatott. 49 egészséges conjunctivából csak 12% volt bacillustól szabad, míg más vizsgálatnál 50-ből 18-ban volt bacillus, 32-ben nem. A leggyakoriabb a levegő pálezika volt, azonkívül 6-féle bacillus és 4-féle coccus és pedig staphylococcus pyogenes aureus, albus non liquefaciens, streptococcus és sarcina lutea. A szerző saját vizsgálatai folytán arra jött, hogy a xerobacillus-ok valószínűleg a levegő pálczikákkal azonosak és Bezold magyarázatához visszatérve mondja, hogy számos körülmény folytán (rossz táplálkozás, levegő stb.) egy parasita a conjunctiva bulbin annyira megszaporodik, hogy szabad szemmel is látható lesz, fehér-szürke, zsírosán fénylő halmot mutat, a nélkül, hogy egyéb zavart okozna. (Klinische Monatsbl. für Augenheilk. 1887. decz. fűz.) Issekutz dr.

— Sajátszerű keratitis alakról intermittensnél. Dr. van Millingen-tői Konstantinápolyban. — A szóban levő keratitis fő ismertető jelei: Rendesen a cornea temporalis részén erosio alakjában jelenik meg, ritkábban mint fonálszerű erosio valahol a cornea peripheriás részén. Az epitheltől fosztott corneaterület eleinte tiszta, majd elszürkül és egyenetlen. Néha ezen anyaghiány széleit szürkés felületes szegély veszi körül, mely a fekély széléhez közeleső epithel széteséséből áll, mely előbb elszürkül, azután esik szét. Ily módon azután az anyaghiány nagyobbodik. Csak miután az epithel teljesen levált, jön ennek helyén a mélyebb infiltrálódás. Az így a betegség második stádiumában létre— 70 —