Szemészet, 1888 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1888-01-29 / 1. szám

— 23 —

6 hét előtt állítólag erős meghűlés után kapott. Az exophthalmus nem volt nagy, a látás kissé romlott, a szemfenék ép, a retina vénái kissé teltek. A beteg jodkálit szedett és strychnin injectiokat tettek, de az exophthalmus folyton nőtt. 1887. év január iő ikán újra megvizsgáltatván, kitűnt, hogy a halántéki oldalon a szemrésben a kisujjal az orbita üregébe hátra tapogatva, ott lágy, gömbölyű daganat fészkel. A visus ekkor már igen rossz volt és a papilla kifejezett torlódásos papillitis képét mutatta. A szemteke mozgása igen korlátolt volt, a látótengely pedig állandóan be- és lefelé volt irányítva, miért a beteg kettősen látott. Az exophthalmus február 17-én a bal ép szemhez viszonyítva 9 mm. volt. jóllehet a daganat természetét nem lehetett tudni, de mert az nőtt, operativ beavatkozás vált szükségessé, mely esetleg a szem teljes kivételével lesz csak végezhető és ez irányban a beteget elő is készítették.

Márczius 24-én történt az operatio, chloroform-bódítás alatt. Először a külső zugot behasították. Az alsó és felső átmeneti redő bemetszése után nyitva állott az út az orbita üregébe. A műtő bal kezének mutatóujját bevezette, midőn is egy feszes, ruganyos daganatot érzett, ebbe éles horgot akasztottak és óvatosan kihúzni iparkodtak, míg a daganatból végre kis részlet mint szürkés-kékes hártya napvilágra került. Erősebb húzásra a tömlő megrepedt, folyadék ömlött részint kifelé, részint az orbita szövetébe, illetve a conjunctiva alá, azt felduzzasztottá úgy, hogy az alsó pillán erős ektropiumot okozott. Ezen ektropiumot később a kiduzzadt conjunctiva többszöri bemetszésével, sőt egy darab kivágásával szüntették meg. A tömlő ezen megrepedése után a tömlő fala mélyen visszahúzódott az orbita üregébe, úgy hogy kimetszeni nem lehetett. A tömlő kiürülése után az exophthalmus nem kisebbedett észrevehetőleg. Az üreget jodoformgazeval kitömték és a szemet bekötötték. Az exophthalmus daczára a tömlő kiürülésének ezután sem szűnt meg, miért május 13-ikán a beteget újabb hasonló műtétnek vetették alá, midőn az előhúzni sikerült tömlőt ollóval körülvágták és kivették. A gyógyulás ezután simán folyt le, a szem visszatért az orbitaüregbe, de a szem mozgása ki és fel teljesen elveszett.

Leuckart szerint a kutya az egyedüli ismeretes hordozója a taenia echinococcusnak. Mecklenburgban azonban 1 kutya 18 emberre jut, és míg máshol sokkal több kutya van, és mégis alig jön elő echinococcus, ott gyakori, tehát ez nem lehet az ottani gyakoriság oka, ha csak fel nem vesszük, hogy a mecklenburgi kutyák inkább szenvednek a bajban. Ismeretes, hogy a birkáknál előforduló kergebetegséget legtöbbször az okozza, hogy agyukban echinococcus van, és hol ez gyakori, ott a kutyáknak is több alkalmuk van ily állat agyvelejének megevése által echinococcushoz jutni. Az echinococcus előjövetele tehát szoros viszonyban van az egyes helyeken levő házi állatok arányával, Mecklenburgban pedig az összes európai államok közt a legtöbb háziállat van.

Érdekes kimutatást közöl még a szerző a birkaállomány arányáról az egyes európai államok szerint, miből ismét kitűnik hogy azokkal arányban áll az észlelt echinococcus esetek száma. (Klinische Monatsb. 1887. szept. fűz.) Issekutz dr.

— Hydrophiles szemkötő papír. Dr. Wolffberg L. — Ezen papir négyszögű lapban 13 cm. hosszú és 9 cm. széles, vatta és lenrostokból van készítve, mely 2 8 °/0 -os finom víztiszta glycerinnel van átáztatva. Használata előtt valami desinficiáló folyadékba kell mártani, abban összegyűrni és mint a szivacsot kinyomni. Az így megnedvesített papir reálapul a szemre, az orbitaszélre és környező arczra, midőn a szemet a nélkül, hogy azt nyomná, légmentesen elzárja. A pillát fedő részt lehet nedvesen is tartani, ha nedves vattával betakarjuk. Még biztosabban tarthatni nedvesen, ha előbb a szemre valami nedves kötést, pl. vattát teszünk, azután erre tesszük az említett papirt és felibe ismét nedves vatta-csomót. A papiros a vizet felveszi a nélkül, hogy szétesnék, de hamar kiszárad, bár kellemetlen nyomást ekkor sem okoz. Felszívja a könnyeket is, de a nyákos és genyes váladékot nem. Ezen kötésnek czélja az, hogy az operatio után a szemre tett különféleképen desinficiált lebenykék vagy kenőcsök el ne mozduljanak, mint ez a Graefe és Arlt-féle kötési eljárásoknál mindannyiszor megesik, valahányszor maga a külső kötelék megmozdul. Ezen külső köteléket van tehát hivatva pótolni az említett papir, mely jó záróképességénél fogva az operatio utáni sebfertőzés lehetőségét csökkenti. (Kiin. Monatsb. 1887. szept. füzet.) Issekutz dr.

7 5Y W-3555-rrT-T.-.-.-u«^^,*

— 24 —

— A heveny köthártya gyuladás bacillusa. Dr. J.

E. Weeks-tő\. — Weeks a heveny köthártya gyuladás egy fertőző alakjánál egy 1 — 2 u hosszú 0'2 5 fi vastag bacillust talált. Ezen bacillus a váladékban és a conjunctiva felső rétegeiben volt, úgy a sejtekben mint a sejtek közt. Aránylag legjobban fejlődött °’5 °/0 agar-agaron 34—37 0 hőmérsék mellett. Szerző ezen bacillussal számos oltási kísérleteket végzett. A nyúl köthártyáján az oltás mindig eredménytelen maradt, míg emberi köthártyán mindig bő genyedéssel járó gyuladást okozott, mely 2—3 hét alatt egyszerű antiphlogisticus és adstringens kezelésre meggyőgyúlt. (Archiv f. Augenheilk. XVII. köt. 318. 1.) . Neupauer dr.

— Glioma retinae számos metastasissal a csonthártyában. J. Chisolm-tói. — Szerző 2 ’/2 éves mulatt fiú jobb szemén tág, nem reagáló pupillát talált. A szemfenék sárgás-fehér visszfényt mutatott. A diagnosis glioma retinae volt. Négy hónapig állandó maradt ezen állapot; akkor a gyermek cholera infantum által nagyon lesorvadt. A negyedik hó végén már a szem csekély protrusiója, le- és befelé való fordulása mutatkozott. A jobb felső szemhéj külső harmadában daganat keletkezett, mely kemény volt, a felső orbitaszéllel erősen összefüggött. Csakhamar a bal tuber parietale-n egy, az occiputon pedig két lapos kemény kiemelkedés keletkezett. Két hét múlva a jobb szemhéji daganat már a halántékra és a szemüregbe is terjedett, úgy hogy a szem erősen kitolatott. Erre egy új daganat mutatkozott az orrgyök felett. Két hét múlva a halántéki és orrgyök feletti daganat összefolyt és a szemteke egészen kinyomatott a szeműrből. A többi metastaticus daganat ezalatt igen gyorsan növekedett. Majd új meg új metastasisok mutatkoztak, nevezetesen a mandibula és claviculán. Ez

1 idő alatt a fej óriási tömeggé vált, míg a törzs feltűnően elsatnyúlt, vékonyabb volt. A gyermek étvágya mindig jó volt, de éjjel, daczára a nyújtott morphiumnak, heves fájdalmakat szenvedett. Cerebralis tünetek az egész kórlefolyás alatt nem jelentkez-I tek és a gyermek kimerülés következtében halt meg 6 hóval az első metastasis jelentkezése után. (Archiv f. Augenheilk. XVII. k. 2. füzet.) Neupauer dr.

— A retinalis véredények kétoldali hiánya, veleszületett hátsó lencserész-zavarodással. Denti-tői. — Egy 24 éves asszony mindkét szemén a papillák sárgás-vörösek, éles határúak voltak, körülvéve keskeny pigmentgyűrűvel. A retinalis edényeknek semmi nyoma sem a papillán, sem a retinán. Visus = 1li. Látótér, valamint színérzés normális. Szerző ezt atavisticus tüneménynek mondja, minthogy némely állatfajnál már physiologice is hiányzanak a retinalis edények. (Centralbl. f. Augenheilk. Supplement 1886.) Neupauer dr.

VEGYESEK.

(—di.) Az egp'etemi szemkórházban 1887-ben megfordult 5103 bejáró szembajos, még pedig januáriusban 321, februáriéban 339, márcziusban 592, áprilisban 442, májusban 558, júniusban 432, júliusban 375, augusztusban 418, szeptemberben 446, októberben 516, novemberben 384, deczemberben 280. Volt köztük összesen 359 trachomas. Kórházban ápoltunk 590 szembajost.

) Műtét volt 753, köztük 266 Graefe-féle hályog-kivevés, 67 egyéb hályog-műtét, a szivárványhártyán 200, a szarúhártyán és az őt pótló hegedéseken 56, a szemhéjakon 88 műtét történt, volt továbbá 42 kancsalsági műtét, 19 szem-kifejtés (enucleatio et exenteratio), 15 egyéb műtét.

— Iritis az orr és szomszéd üregeinek genyedése mellett. Dr. Ziem-tói. — Z. három esetet ír le, melyekben az orr- vagy a homloköböl genyedéséhez szivárványhártyalob társult. Ezek közül különösen egy esetet tanulmányozott. Egy nem syphiliticus erőteljes férfiú heves homloktáji fájdalmaktól lepetett meg, majd a jobb szemén kifejezett szivárványhártyalob fejlődött ki. A beteg orrából bő, igen bűzös, genyes váladék ürült. Z. a beteg orrát többször kifecskendezte és ekkor meggyőződött, hogy a genyes váladék a homloköbölből eredt. A kifecskendezések után a beteg fájdalmai tetemesen enyhültek, majd egészen eltűntek. Az iritis jaborandi használata mellett gyorsan gyógyult. Szerző azt hiszi, hogy az iritis a homloköböl genyedése folytán fejlődött ki. (Centralbl. f. Augenheilk. 1887. decz. f.) Neupauer dr.

Budapest, 1888. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Dorottya-utcza 14. sz.)