Szemészet, 1887 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1887-11-27 / 6. szám
111 I I 2 dése olyan föltűnően a meleg borogatások után következett be, hogy a meleg borogatást nem tarthatjuk egészen ártatlannak a szemgödri gyuladás előidézésében, illetőleg a gyuladásnak a szemgödör lágy részeire való áttérjesztésében. A meleg borogatásnak igen jó hasznát szoktuk látni dacryocystitis ellen, részint oszlató, részint érlelő hatásával. Esetünkben is annál bátrabban nyúltunk hozzá, mert már a beteg tapasztalta magán, hogy a megkisérlett hideg borogatást nem tűrte. Mindazáltal lehetőnek kell tartanunk, hogy talán a meleg borogatás okozta hyperaemia szolgálhatott a gyuladás fokozására. így utólag okoskodva, talán helyesebb lett volna, ha meleg borogatás helyett megmelegedő hűvös borogatást alkalmaztunk volna. Természetesen, mikor már a kórházi ápolás idején a genyedés beálltát, sőt áttörését tapasztaltuk, a meleg borogatástól többé nem tartózkodhattunk. KÖNYVISMERTETÉS. »Propädeutik für das Studium der Atigenheilkunde«, Dr. I. Hock in Wien. 254 l. Enke kiadása Stuttgartban. 7 márka. Nagyon érezhető volt a szemészet terén azon űr, melyet egy diagnostica nem létele hagyott fenn, annál is inkább, mert a vizsgálati módok sokszerűsége, azok praktikus és tévedés nélküli kivitele, az eredmények kellő értékesítése talán az orvosi tudomány egy ágában sincs annyi számmal meg, mint itt. Mind ennek daczára eddig hiányzott az egész szemészeti irodalomban oly ] munka, mely a fontosabb élettani optikát és a különböző vizsgálati eljárásokat összefüggésben adta volna elő. Ezen bajon iparkodott Hock segíteni, midőn a fennt említett czímű munkáját az idén közrebocsátotta. A világos szöveggel irt munkában rendszeresen van tárgyalva a szem fénytörése, annak rendellenességei, meghatározásuk, a szem alkalmazkodása körül előállani szokott hibák kimutatása, azok jelentőségének magyarázata ; de mindig szem előtt van tartva azon czél, hogy a mű a practicus életnek szánt könyv akar lenni. Nem mulasztom el itt felemlíteni, hogy az astigmatismus complicált és nehezen megérzékíthető volta, rendesen oly mesterkéltté teszi a leírást, hogy az egyes munkákban talált leírás után a dolog lényegét csak ügygyel-bajjal lehet megérteni, sőt mindig marad fenn egy-egy homályos vagy épen érthetlen részlet. A szerző ezen tárgyat is szerencsésen oldotta meg, a mennyiben röviden, de elég érthetően inkább sc’nematisálva tárja az olvasó elé úgy annak lényegét, mint vizsgálatát és javítását. Rövid feloszlásokat használ, mindegyik csoportot kevés szóval jellegezve, mi különben az egész művecskén áthúzódik. Kellőleg van méltatva a pupilla rendes és kóros viselkedése is, annak vizsgálatával. A pupillára ható szereket két csoportba osztja, mindegyikben azután alosztályokat állít fel. A két fő csoportba tartoznak a mydriasist és a myosist okozó szerek, mindegyikben ismét két alosztály van, a szerint a mint hatásuk bénító vagy ingerlő, vagy e kettő együttesen, a pupilla izomzatúra. Itt csak a cocainról, mint újabb szerről teszek említést, melyről állítja, hogy csak a pupillatágító rostokat izgatja a nélkül, hogy a szűkítőkre hatna. A legrészletesebben van ezután tárgyalva a szem focalis világítással való vizsgálata, a szemtükri vizsgálat, és különösen a szem mozgásainak rendes és rendhagyó alakjai. Helyenként, így a szemtükörről szóló fejezetben, egyes rövid physikai tételek levezetésébe is belebocsátkozik, de ezzel egyedül csak a tárgynak kör yebb megérthetését czélozza. A munka végre a színérzék, a szem tensiója és a látótér körül felmerülhető gyakorlati kérdések fejtegetésével foglalkozik, nem hiányozván a vizsgálatokhoz szükséges utasítások itt sem. Az egész műben számos rajz van, mik az egyes dolgok megvilágítása szempontjából jó szolgálatot tesznek. Ezen rövid bemutatás után bátran merjük ajánlani, mint oly művet, mely nemcsak első e nemben, hanem helyes irányt is követ és a kitűzött czélt igen megközelíti. Hiányzik az egész műből az erőszakoskodás egyes tételeket illetőleg, és mindenütt az általánosan igaznak tartott dolgok és elfogadott álláspontok vannak felemlítve. —tz. A franczia szemészeti egyesület 1887-ik évi congressusának fontosabb részletei. Javai az astigmatismusról szól. Szerinte az astigmatismusnak három faja van: a) Szabályos astigmatismus a függélyes déllő erős görbületével, mely főleg cornealis astigmatismus, b) Astigmatismus a vízszintes déllő erős görbületével, mely főleg lencse-astigmatismus. Ennél volna leggyakoribb a glaucoma és cataracta, c) Astigmatismus 45°-ra hajlott tengelyekkel. Előadó ajánl egy bizottságot választani, az astigmatismus tengelyeinek közös megnevezésére. Ajánlata elfogadtatott. Martin M. G. állítja, hogy a staphyloma posticum mindig astigmaticus szemeken fordul elő és iránya mindig párhuzamos az astigmatismus egyik fő déllőjével, A staphyloma oka a musculus ciliaris astigmaticus összehúzódása, mely az erős görbületi déllőre függőleges irányban történik. Előadó tehát a musculus ciliarist tartja a myopia főokozójának és az astigmatismus javítását a myopia absolut biztos gyógyszerének tartja. Górecki azt állítja, hogy az astigmatismus, myopia és cataracta egymástól függetlenül öröklékenységnek köszönik keletkezésüket. Coppez M. conjunctivitis diphtheritica egy esetéről szól. Egy satnya nem luéticus csecsemőnél a születés után a 17-ik napon mindkét oldali szemhéji conjunctiván kemény rostonyás beszűrődés állott elő és csakhamar a bulbaris conjunctiva is sárgás-fehér szalonnásan beszűrődött lett. Ötöd napra a szaruhártyák diffuse borúsak voltak. Czitromnedvvel való kezelésre (Fieuzal) gyógyulás állott be. Abadie két hasonló esetet említ; egyik megvakulással, másik gyógyulással végződött. Abadie ily esetben acidum boricum pulveratumot, jodolt és scarificatiót ajánl. Argentum nitricumot elvet. Szerinte a conjunctivitis diphtheritica és diphtheroides két különböző körfolyamat. Dianoux szerint a conjunctivitis diphtheritica és diphtheroides közt lényeges különbség nincs; a baj foka csupán a genius epidemicus szerint különböző. Goupillot és Górecki Abadie nézetét fogadják el. Dubois a lágy szájpad és az alsó végtagok bénulását észlelte a conjunctivitis diphtheritica egy eseténél, melynél sem orr-, sem garat-diphtheritis nem voit. Fieuzal említi, hogy ő a czitromnedvet nemcsak becseppenti, hanem vele a conjunctiva álhártyától ment helyeit ecseteli is. Gilet de Grandmont esetében 15 napos csecsemő croupos gyermek által fertőztetvén, conjunctivitis diphtheriticával betegedett meg, míg a csecsemő anyja torokdiphtheritist kapott. Bettremieux a diphtheritis egy esetében, melynél a szaruhártyák már fekélyesedtek, jó eredményt látott a peritomia igneától. Boucheron M. csúz vagy köszvény eredetű kisfokú cyclitisról szól. Szerinte ezen cyclitis tünetei: a ciliaris táj nyomásra, valamint időnként magától beálló fájdalmak, alkalmazkodási zavarok, rövid ideig tartó tensio-emelkedés, czafatok képződése az üvegtest elülső részében, néha vérzés a ciliaris tájból és végre csúzos vagy köszvényes izom vagy izületi fájdalmak. Gyógykezelés : mydriatica és cocain, nyugalom és melegnek alkalmazása, belsőleg salicyl, chinin stb. Poncet a retina leválás viszonyainak tanulmányozására kiküldött bizottság jelentéséről szól. A jelentés szerint 1 egyoldali ablatio 200 szembetegségre esik; 1 kétoldali ablatio esik 1500 szembetegségre és t kétoldali ablatio esik 9 egyoldali ablatióra. Leggyakoribb az ablatio a 60-ik életév körül, míg a 70-ik éven túl már ritka. A sérülés által létrejött ablatio leggyakoribb a 20-ik év körül. Az 55-ik életévig férfiaknál majdnem kétszer gyakoribb az ablatio mint nőknél (62:38). Az ablatio leginkább fordúl elő varrónőknél, Írnokoknál és tanulóknál. Az ablatio oka
