Szemészet, 1887 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1887-11-27 / 6. szám
1 mm SZEMESZET. Melléklet az „ORVOSI HETILAP“ 48-ik számához. Szerkeszti Schulek Vilmos tanár. 6. SZ. Vasárnap, november 27-ikén. 1887. Tartat.om : Neupauer G. dr. A szemteke felszínes daganatainak differentiál diagnosisáról, két eset kapcsán. — Szigethy K. A szemmozgató idegközpontok rostrendszere. — Klinikai közlemények. Csapodi I. dr. Genyedő szemgödri gyuladás. — Könyvismertetés. »Propädeutik für das Studium der Augenheilkunde«. Dr. /. Hock in Wien. — Neupauer dr. A franczia szemészeti egyesület 1887-ik évi congressusának fontosabb részletei. — Szemelvények. — Apróbb közlemények. — Vegyesek. A szemteke felszínes daganatainak differentiál diagnosisáról, két eset kapcsán.1) Neupauer Gusztáv dr.-tól. Hogy a szem újképletei mily ritkán szoktak előfordulni, arról meggyőződünk, ha egy pillantást vetünk a szembetegségek statistikájára. Adamük 16,000 szembeteg közül csak 58-nál talált újképletet, melyek közül 37-nél szemhéjdaganat, 5-nél exostosis volt, úgy hogy szemtekei újképlet tulajdonképen csak 16(1 : 1000) volt jelen. Még feltűnőbb lesz az új képletek ezen ritkasága, ha Noyes statistikáját nézzük, ki az extraoculáris újképletekkel foglalkozván, az 1818-tól i88o-ik évig megjelent összes szemészeti irodalmat átkutatta és csak 130 extraoculáris újképletet talált felemlítve. A szem újképleteinek ezen ritkasága már maga indokolttá teszi egyes nevezetesebb szemdaganatok megfigyelését és tanulmányozását. Azonban nagy részük roszindulatú új képlet, mely nemcsak a szemet, mint a látás eszközét, hanem gyakran az egész szervezetet is fenyegeti. Nekünk pedig czélunk lévén a szervezetet a kóros anyagtól megóvni, illetőleg tőle megszabadítani, ha a roszindulatú daganatot felismertük, azt minél előbb el kell távolítanunk. Hogy azonban eldönthessük, vájjon valamely daganat rósz- vagy jóindulatú-e, ahhoz okvetlen szükséges, hogy oly tüneteket és oly szöveti tulajdonságokat derítsünk ki, melyek egyrészt a jó-, másrészt a roszindulatú daganatokat jellemzik, illetőleg azokat egymástól megkülönböztetik. Azért a megfigyelés által nyert azon tüneteket, melyek a daganat fejlődésére, kiterjedésére, a terjedés gyorsaságára, valamint a daganat szomszédságának állapotára vonatkoznak, össze kell vetnünk a górcső által nyert azon szöveti különbségekkel, melyek által a jóindulatú újképlet különbözik a roszindulatútól. Csak ezen összeegyeztetésből levont adatok alapján fogunk következtethetni adott esetben valamely szem újképlet természetére, illetőleg prognosisára. Hogy pedig mily fontos idejekorán eldönteni valamely daganat jó- vagy roszindulatú-e, az kitűnik abból, hogy jóindulatú epibulbaris daganat rendszerint teljesen eltávolítható, a nélkül, hogy a szemtekét bántanók, míg a roszindulatú daganatoknál a szemteke csakis a daganat fejlődésének elején menthető meg, különben pedig a daganattal együtt kivétetik. A régibb orvosok bármely a színitekén vagy szomszédságában székelő újképletet a szemmel együtt távolították el. De mily megdöbbentő kellemetlen felfedezés lehetett az, midőn Watson b Felhasznált irodalom : Noyes H. : »Ein Fall von melanotischem Epithelial-Krebs.« Archiv f. Augenheilkunde, IX. 127. 1. Wecker: »Dacryops.« Klin. Monatsbl. 1867. 34. 1. Graefe A.: »Dacryops.« Arch. f. Ophth. VII. 2. Saemisch : »Geschwülste d. conj.« Graefe-Saemisch : Handbuch d. g. Augenheilkunde. IV. Graefe A. : »Lipome.« Arch. f. Ophth. VII. 6. 1. Horner: »Tumoren in d. Umgebung des Auges.« Klin. Monatsbl. 187t. I. 1. Raehlmann : »Zur Lehre v. d. Amyloid-Degeneration d. Conjunctiva.« Arch. f. Augenheilkunde. X. Heyder : »Zwei Fälle von epibulb. carcinom.« Archiv f. Augenheilkunde. XVII. 294. 1. Stellwag: »Lehrbuch d. Augenheilkunde.« 1864. 541. 1. három esetében a conjunctiva egy sarjadzási újképlete miatt enucleált szemeket vizsgálva, ezeket teljesen épeknek találta ? Berthold és Travers szintén közölnek esetet, melyben a teljesen ép szem vétetett ki az újképlettel együtt. Ezekből, azt hiszem, eléggé kitűnik, mily fontos a szem újképleteinek, nevezetesen az epibulbaris újképletek diagnosisa. Minthogy pedig a diagnosticus jeleket csak elvétve vagy általában nem találtam felemlítve az irodalomban, azért igyekeztem az irodalomban leírt egyes esetekből a fontosabb diagnosticus tüneteket összeszedni. Először is a conjunctiva jóindulatú daganatjairól akarok szólam. A conjunctiván elég gyakoriak a savós tömlők. Kedvencz helyük a bulbaris conjunctiva. Kis borsó egész babnyi áttetsző erezett vékony fallal bíró víztiszta folyadékkal telt félgömb vagy gömbalakú képletek azok, melyek élesen határoltak, a conjunctivával együtt könnyen mozgathatók a sclera felett. Némelykor egy helyen több ilyen tömlő van, melyek egy fürthöz hasonló képletet alkotnak. Többnyire veleszületettek, de sérülés után is keletkezhetnek különösen a sclerán. Utóbbi esetben ily tömlő összetéveszthető sclerarepedésen át előesett lencse vagy üvegtesttel. Ezen esetben azonban a tömlőhöz hasonló képlet széles alappal bír, a sclera felett nem mozgatható (Arit). Egy önálló tömlő összetéveszthető subconjunctivális Cysticercus hólyaggal ; de ezen esetben a conjunctiva mozgatható a hólyag felett, a hólyag fala vastagabb szürkefehér nem erezett, nem oly áttetsző mint a tömlő fala, a hólyag egy helyén gyakran egy sötétebb folt a cysticercus fejét jelzi és végre cysticercus hólyagnál a szomszéd conjunctiva mindig lobos, tömlőnél nem (Graefe). Conjunctivális savós tömlőhöz hasonló a dacryops is, mely a könymirigy egyik vezetékének kitágulásában áll. Azonban a dacryops mindig felül-kívül a szemhéj alatt van, sírásnál, szeles időben vagy általában fokozott könyelválasztásnál nagyobbodik; összenyomásakor víztiszta tartalma felületén levő egy kis nyíláson (vezeték nyílása) át finom sugár vagy cseppek alakjában kifolyik. Mindezen tünetek a conjunctivális tömlőnél hiányzanak. Saemisch említi, hogy a kerületi szaruhártyasipoly hegedősekor a szomszéd conjunctiva is belevonathatik a hegedősbe, majd egy körülírt gömbölyded kiemelkedés alakjában felemeltetik és tömlőhöz hasonlóvá lesz. Azonban azon tulajdonsága, hogy a corneára is terjed, megkülönbözteti a conjunctivális savós tömlőtől. Zsírdagok a conjunctiván ritkábbak, többnyire a szemteke felső-külső negyedében a subconjunctivális kötőszövetből kiindulva szoktak előfordulni (Graefe), honnan hátrafelé az orbitális kötszövetbe folytatódnak. Ezek borsónyi egész diónyi sárga, lágy lecsüngő daganatok, lebenyes sima felülettel, melyek felett — ha a subconjunctivális szövetből indultak ki — az ép conjunctiva mozgatható. Ezen daganatok az esetek legnagyobb részében veleszületettek ; hosszú ideig változatlanok, míg egyszerre hirtelen növekedni kezdenek. Tömegük által vagy elfedik a szaruhártyát és a látást zavarják, vagy a teke mozgását akadályozzák. Színűk és összeállásuk által könnyen felismerhetők. Dermoid daganatok (fibroma lipomatosum), leginkább a szemhéjszéleken és a szemhéji conjunctiván szoktak előfordulni. Ritkábbak a bulbaris conjunctiván, hol is leginkább a kül- vagy 6 1
