Szemészet, 1887 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1887-07-17 / 4. szám
SZEMESZET. Melléklet az „ORVOSI HETILAP“ 2g-ik számához. Szerkeszti Schulek Vilmos tanár. 4. SZ. Vasárnap, julius 1 7-ikén. 1887. Tartalom : Csapodi I. dr. Nagy fokban sérült szemek jó látása. — Dr. Jüba A. Az iskolai rövidlátás kérdéséhez. A VIII. kerületi reáliskolában megejtett szemvizsgálatok alapján. (Vége.) — Issekutz L. dr. Önként fejlődött panophthalmitis. — Herczinger X. F, dr. Rheindorf theoriája a glaucoma okairól és gyógyításáról. — Szemelvények. — Vegyesek. Nagy fokban sérült szemek jó látása. Csapodi István dr., egyetemi tanársegédtől. A szem sérülései a szemorvos érdeklődésének kiváló tárgyai. A sérülés módjának különfélesége, az előidézett állapot sokszerűsége, a szem épségének, sőt megmaradásának veszélyeztetett volta, az okozott gyuladás szüntével állandósuló változások jelentősége mind fölkeltik érdeklődésünket s megjelölik beavatkozásunk módjait, hogy a sérült szemet, a mennyire lehet, föladata teljesítésére ismét alkalmassá tegyük, a sérült egyén munkabírását biztosítsuk. A szem épségének veszélyeztetett voltát a sérülés nagyságával szoktuk arányosítani; nagy behatás okozta nagyfokú sérülést veszélyesebbnek tartunk, mint hogy ha kis sérülés éri a szemet. Azonban éppen a sérülések dolgában bizonyos szeszélyességet tapasztalunk a föntebb érintett szempontok mindegyikére nézve. Sajnosán tapasztaljuk vajmi gyakran, hogy aránylag kisfokú sérülések is menthetetlenül tönkretehetik a szemet. Különösen a fertőzéses természetű sérülések alig vannak arányban a sérülés nagyságával. Ide tartozik, hogy izzó testecskék aránylag nagyobb roncsolása is kevésbbé veszedelmes, mint hasonló hideg testecskéké, melyek esetleg meg is fertőzhetik a sérülés helyét. Általában pedig a szem belsejébe hatoló idegen testek a hozzáférhetetlenség révén sokkal nagyobb veszedelmet hoznak a szemre, mint a sérülés fokából következtetni lehetne. Tönkre tehetik a sérült szemet, sőt a közlető (sympathicus) gyuladás lehetőségével a másik ép szemet is veszélyeztetik. Természetesen sok függ attól, milyen részeket ért a sérülés; mert tudjuk, hogy a szem külömböző részeinek bántalmai külömböző fontosságúak a gyógyulhatás és a szem működésének helyreállhatása szempontjából. Tekintetbe kell venni azt is, hogy a sérülés többé-kevésbbé állandó változásokat idéz elő, melyek a szemre nézve nem közömbösek, mert a szem működésének állandó fogyatkozását okozzák, habár a sérülés nem is támasztott volna nagy roncsolást, gyuladást. Közrehat a test véralkotása is, hogy kisfokú sérülésekből is nagyfokú, tehát veszélyes elváltozások támadjanak; főleg pedig hogy a gyógyulás hosszúra nyúlásával, lappangó gyuladás föntartásával váljanak ártalmassá. Másrészt a szemnek aránylag nagy sérülései is olyan szerencsés körülményekkel járhatnak s olyan szerencsésen gyógyulhatnak, hogy alig mertünk volna ily kedvező eredményre számítani. Ilyen szempontból érdekes az a két eset, melyet e helyütt közlünk. i. R. J. 46 éves béres jobb szemét 15 éves korában ökör bökte ki, bal szemét pedig 1886. évi januárius havában ugyancsak ökör bökte meg. Ez alkalommal látását rögtön elvesztette; hosszas orvoslás szüntette ugyan a szeme gyuladását, de látása alig javult. Kórházunkba azon évi márczius 26-ikán jött. Régente sérült jobb szeme teljesen zsugorodott. Bal szemének állapota pedig a következő: A szem egészen békés. Szaruhártyája ép; fölső külső széle közelében, a széllel párvonalas szabálytalan forradás feketéllik az érhártyában. Ránézéskor a szem — Schulek tanár kifejezése szerint -— pinczeablakhoz hasonló, vagyis a szaruhártya egész kiterjedésében zavaros barnás fekete színben sötétlik, mintha ily színű anyag töltené ki a csarnokát. Azonban gyűjtött fénynyel, valamint szemtükörrel is be lehet világítani, a mikor az inhártyai gyűrű egész területe vörösük, bár e vörös fényt nagy sötét libegő tömegek szaggatják meg. Kézmozgást vesz csak észre. Rendeltünk belsőleg jódkáüt s egyszersmind másodnaponként egy centigramm pilocarpint kapott bőr alá föcskendés alakjában, összesen tizenötször. Aprilis 29-ikén történt elbocsátásakor tüzetes megvizsgálásunk eredménye a következő volt: A szem külső tekintete alig változott, a szaruhártya egész területe zavarosan feketéllik. Tükörrel az egész terület vörösük, szivárványhártyának és lencsének nyoma sincs, ciliáris nyúlványok nem láthatók. A tükröző vörös fényben szürke czafatok libegnek, melyek fölül belül egész összefüggő tömeget alkotnak; azonban e tömeg sávokra hasadozik, melyek a közép felé elvékonyodva együttesen libegnek ugyan, de különböző síkokban állanak, úgy hogy talán levált ideghártyának nem tekinthetők. A többi irányból is nyúlnak hasonló homályok a közép felé s közepi végük libeg legélénkebben, de kevésbbé tömegesek. Vannak továbbá szabadon kőválygó homályok is, melyek a lencse helyén is ellibegnek. A leirt homályok gyűjtött fényben is jól láthatók, sőt a gyűjtő üveggel vetett fény még jobb eligazodást szolgáltat helyzetükre nézve, mint a szemtükör. A homályok rétegei között vörös vérrögök és csíkok is láthatók. A szemfenék tükörrel nem vizsgálható ugyan meg részlegesen, de fordított képben nézéskor mindenfelé szembe ötlik egy-egy rendes helyén látható ideghártyai ér; az ideghártya sehol leválva nincs ; sehol olyan tömeget nem találni, melyet a helyét hagyott lencsének vagy szivárványhártyának lehetne tartani. Látása + 11 D-val v = s/2 „. 2. B. S. 29 éves béres gyermekkorában szenvedett volt szemgyuladásban s a miatt mindig gyönge látó volt. 1887. évi februárius végén ökör bökte meg szarvával a bal szemét, mely látását rögtön elvesztette s heves fájdalmai támadtak. Hideg borogatást rakott rá. Fájdalmai enyhültek, de látása nem javult. Márczius 12-ikén jött kórházunkba a következő állapotban: Szemei hurutosok, szaruhártyáin régi homályok vannak. Bal szeme fénykerülő, könnyezik, élénken belövelt, érintésre érzékeny. A szaruhártya fölső belső szélén, de még a szaruhártya szövetében ívalakú 4—5 mm. hosszú szürke sávos forradás van, mely jól elüt a kissé tágulásos szaruhártya kiterjedt fölszínes homályától. Különben a szaruhártya egész területében pinczeablakszerűen zavaros barnás-fekete szín látható, mintha a csarnok ilyen színű anyaggal volna kitöltve. Tükörrel belátni nem lehet, bár vörös fény tükrözik a szemből. Gyűjtött fényben nézve, szivárványhártya és lencse nem található, hanem vörös foszlányos vérhártya libeg helyükben, mely a leirt hegedéshez húzódik. A mennyire az üvegtest átvilágítható, szürke czafatok és vérrögök láthatók benne. Tárgylátása nincs, a fény érzése és látótere rendes. Rendeltünk bórvizes borogatást, opiumos homlok-kenőcsöt, belsőleg jódkáüt, bőre alá egy centigramm pilocarpin-föcskendést, összesen nyolczszor. A szem lassanként megnyugodott s április 8-ikán a beteget 4
