Szemészet, 1887 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1887-06-05 / 3. szám
SZEMESZET. Melléklet az ORVOSI HETILAP“ 23-ik számához. Szerkeszti Schulek Vilmos tanár. 3. SZ. Vasárnap, junius 5-ikén. 1887. Tartalom : Dr. Jiiba A. Az iskolai rövidlátás kérdéséhez. A VIII. kerületi reáliskolában megejtett szemvizsgálatok alapján. — Ottava I. dr. Észrevételek a cocain káros hatásáról.— Dr. Szili A. Észlelés kétszemi hályogvakság után. — Dr. Lockerer T. Közlemény Schmidt-Rimpler tanár szemhéj tartójáról. — Szemelvények. Az iskolai rövidlátás kérdéséhez. A VIII. kerületi reáliskolában megejtett szemvizsgálatok alapján. Közli Dr. Juha Adoi.f, szemklinikái gyakornok. Ama körülmény, hogy hazánkban iskolanövendékek szemeit fénytörésre még alig vizsgáltak meg, indított ilyen felvételek eszközlésére, mikhez ns. Felsman József, VIII. kerületi reáliskola igazgatója, beleegyezését készséggel megadta, támogatva szóval, tettel, ahol csak szerét tehette. Általános a félelem, főleg Németországban, hol a legtöbb e nemű vizsgálatot végezték, az iskolások között terjedő rövidlátás miatt, mely némely középiskolában, leszámítva az i D-nál kisebb Myopiákat, a tanúlóság felére (42% Schmidt-Rimpler szerint) terjed ki. A civilisatio mai állása a legnagyobb szellemi megerőltetést követelve, ezáltal az emberiség szemei mindinkább romlanak. Vannak történeti adatok, melyek a Myopia régente létezését bebizonyítják. Aristoteles ismerte a Myopiások Írását: 01 Mvtnteg 1.uv.Qci yoúuucaa yqárpovoiv. Nagy Sándor (Napoleon is): rövidlátó volt. Ulpianus, a császárság egy igen praktikus jogászánál olvassuk a következő törvényt: ut myopes inter servos non redhiberentur. Pedig a római törvény kötelezi az eladót árúja visszavételére, ha azon hiba van. A myopia ex natura nem tekintetett hibának és így — mivel a görög rabszolgák végezték- az irnoki munkát — a rövidlátók száma tetemes lehetett. Érdekesek azon adatok, melyek a középkorból maradtak reánk. Fausio da Longiano-nak a párbajról 1551-ben Velenczében megjelent könyvében olvassuk, hogy rövidlátó — a nélkül, hogy becsületén ez csorbát ejtett volna — a dárda vívást visszautasíthatta. Igaz, 50 hosszú dárdával rövidlátó hogy küzdhetett volna ? Rövidlátók rendes harczban külön sisakot hordtak. A sisakra disznó orrához hasonló rostélyzat volt erősítve, melyen stenopäikus rések voltak, védve vasfedők által. Hieronymus Mercurialis, hires pádovai tanár a XVI. században, panaszkodik a rövidlátók nagy száma fölött, pedig a németek sokkal többet úsznak, s a coitusban sokkal mértéktelenebbek. (Ezeknek tulajdonították a rövidlátást.) Kepler szerint a tudománynyal foglalkozók rövidlátókká válnak, és fortunatus Plempius (XVII. század) beszél a »myopes juvenés, quorum non sunt pauci« csapatjáról. Ha még meggondoljuk, mily bámulatos finom munkákat végeztek sokszor — égyen évek hosszú során át dolgozva -— a középkor műiparosai, igazat adunk Stillingnek, ki a rövidlátás terjedésében oly nagy és fenyegető veszélyt nem talál. Szerinte más, magasabb kulturális fokon, midőn más irásmodorral fogúnk élni, a rövidlátók száma is csekélyebb lesz. Eddigelé még mindig volt myopia a tanuló ifjúság között és a világ mégis áll. Bármint is vélekedjünk Stilling nézete felett, belőle megnyugvást nem igen szerezhetünk. Az örökösödés befolyása sokkal határozottabb, a laikus észlelését sem kikerülő. Akárhány családban a rövidlátás terjedését határozottan követni lehet. Jogosult tehát a félelem a rövidlátásnak mind nagyobb körre terjedése miatt, annál is inkább mivel a nemzetek jövőjére nézve tagjaik munkaképessége közömbös nem lehet. Zavarba ejt a »rövidlátás« definitiója. Descartes állította, hogy »a rövidlátók szemei valamivel hosszabbak s evvel egyszersmind keskenyebbek, mint az épek«. Mindenki felismeri a rövidlátó szem szilva-alakját e rövid jellemzésben. Beer e nézetet nem fogadta el, hanem a rövid látást a cornea nagyobb görbülésének tulajdonította. Csak e század közepén bizonyította be — bonczi alapon — Arit, hogy a myopiás szem hosszabb mint az ép. Donders szerint minden szem, melynek hátsó gyúpontja nem esik a retinára, hanem melifelé, rövidlátó; ha pedig a gyúpont a retina mögé esik, hypermetropiás szemmel van dolgunk. Bonders szerint a myopiát refractio hibának kell tekinteni. Hogy mi okozta ezen refractióbeli eltérést, azt Donders nem magyarázta meg. A refractio emilyen-amolyan foka csak állapot, mely változhatik, s mint ilyen csak valamely folyamatnak következménye lehet. De milyen ezen folyamat ? Elfajulás-e vagy lob ? Knies, freiburgi magántanár a Graefe-Archivum múlt évi folyamában a myopiáról szóló értekezésében a »Myopia« szót mint klinikus fogalmat állítja fel, értve alatta oly r>lobos folyamatot, nielylyel a szem tengelyének meghosszabbodása eredeti hosszán túl jár«. A myopia fogalmától elkülöníti a refractió-ét: azon szem, melynek törési képessége a normálisnál nagyobb, az -j- fénytörésű (régi myopiás); az a szem, melynek fénytörése a normálisénál kisebb, —— fénytörésű (régi hypermetropiás). Knies szerint bármily szemen a myopiás folyamat előállhat: ha tehát —- fénytörésű egyénnél lép fel, akkor a — fénytörés kisebb lesz, sőt E.-ra is változhatik. Ellenben + fénytörésű szem még nem myopiás szem. Knies talált -f- i3'0 D. szemet a : nélkül, hogy a myopiára jellegző változást a szemben észlelni lehetett volna. Ha Kniesnek állítása bebizonyúl, akkor a myöpiára Való vizsgálatok gyökeresen megváltozni fognak, az eddig megtettek pedig hiábavaló fáradságot okoztak. Knies szerint a myopiás szemet tükörrel főleg fordított képben fel leliet ismerni: a papilla vérdús, piszkos színű; ugyszinte a retina is a papilla körül; a retina elveszti a fényét, melyet legtovább a macula lutea tájékán tart meg, melyet normalis, túl nem erőltetett szemen, Knies egészen az 50 éves korig talált még; később hozzájárulnak a conus fejlődése, az üvegtest leválása. Statisztika készítésekor tehát képesek lennénk a myopiás szemeket különválasztani, de milyen fénytörésű volt a szem akkor, midőn a1 myopiás; folyamat megindult, ezt megállapítani senki sem lesz képes s így azt sem állapíthatjuk meg, hogy mennyi a fénytörési változás. A régi definitio szerint az E. képezi a kiinduló pontot és a hány dioptria concav üveget fogad el, annyinak veszi a myopiát, tekintettel nem lévén arra, vájjon azon fénytörés csakugyan a clinicus myopiának tulajdonítható-e. Knies még maga sem tartja állítását bebizonyítottnak. A kórboncztannak feladata, állítása felett dönteni, a bonczleletektől függ hypothesisénak elfogadása, Eddigelé két bonczlelet mellette szól. A clinicus. myopia alapján valamely iskola növendékeinek rövidlátását megvizsgálni igen terhes munka, mert a refractio vizsgálat mellett okvetlen a szemtükri vizsgálatot kell megejteni — hisz ez határoz —-, azonkívül, hogy meg lehessen tudni azon fénytörési állapotot, melynél a myopia megindul, a növendékeket gyakorta j kell refractióra és szemtükrileg megvizsgálni. Szóval a növendékeket kli! nice, szigorú tudományos alapon, hosszú időn át kellene megfigyelni. 3
