Szemészet, 1887 (24. évfolyam, 1-6. szám)

1887-06-05 / 3. szám

SZEMESZET. Melléklet az ORVOSI HETILAP“ 23-ik számához. Szerkeszti Schulek Vilmos tanár. 3. SZ. Vasárnap, junius 5-ikén. 1887. Tartalom : Dr. Jiiba A. Az iskolai rövidlátás kérdéséhez. A VIII. kerületi reáliskolában megejtett szemvizsgálatok alapján. — Ottava I. dr. Észre­vételek a cocain káros hatásáról.— Dr. Szili A. Észlelés kétszemi hályogvakság után. — Dr. Lockerer T. Közlemény Schmidt-Rimpler tanár szemhéj tartójáról. — Szemelvények. Az iskolai rövidlátás kérdéséhez. A VIII. kerületi reáliskolában megejtett szemvizsgálatok alapján. Közli Dr. Juha Adoi.f, szemklinikái gyakornok. Ama körülmény, hogy hazánkban iskolanövendékek szemeit fénytörésre még alig vizsgáltak meg, indított ilyen felvételek esz­közlésére, mikhez ns. Felsman József, VIII. kerületi reáliskola igaz­gatója, beleegyezését készséggel megadta, támogatva szóval, tettel, ahol csak szerét tehette. Általános a félelem, főleg Németországban, hol a legtöbb e nemű vizsgálatot végezték, az iskolások között terjedő rövidlátás miatt, mely némely középiskolában, leszámítva az i D-nál kisebb Myopiákat, a tanúlóság felére (42% Schmidt-Rimpler szerint) ter­jed ki. A civilisatio mai állása a legnagyobb szellemi megerőlte­tést követelve, ezáltal az emberiség szemei mindinkább romlanak. Vannak történeti adatok, melyek a Myopia régente létezését bebizonyítják. Aristoteles ismerte a Myopiások Írását: 01 Mvtnteg 1.uv.Qci yoúuucaa yqárpovoiv. Nagy Sándor (Napoleon is): rövidlátó volt. Ulpianus, a császárság egy igen praktikus jogászánál olvas­suk a következő törvényt: ut myopes inter servos non redhibe­rentur. Pedig a római törvény kötelezi az eladót árúja visszavéte­lére, ha azon hiba van. A myopia ex natura nem tekintetett hibának és így — mivel a görög rabszolgák végezték- az irnoki munkát — a rövidlátók száma tetemes lehetett. Érdekesek azon adatok, melyek a középkorból maradtak reánk. Fausio da Longiano-nak a párbajról 1551-ben Velenczében megjelent könyvében olvassuk, hogy rövidlátó — a nélkül, hogy becsületén ez csorbát ejtett volna — a dárda vívást visszautasít­hatta. Igaz, 50 hosszú dárdával rövidlátó hogy küzdhetett volna ? Rövidlátók rendes harczban külön sisakot hordtak. A sisakra disznó orrához hasonló rostélyzat volt erősítve, melyen stenopäikus rések voltak, védve vasfedők által. Hieronymus Mercurialis, hires pádovai tanár a XVI. században, panaszkodik a rövidlátók nagy száma fölött, pedig a németek sokkal többet úsznak, s a coitusban sokkal mértéktelenebbek. (Ezeknek tulajdonították a rövidlátást.) Kepler szerint a tudománynyal foglalkozók rövidlátókká válnak, és fortunatus Plempius (XVII. század) beszél a »myopes juvenés, quorum non sunt pauci« csapatjáról. Ha még meggondoljuk, mily bámulatos finom munkákat vé­geztek sokszor — égyen évek hosszú során át dolgozva -— a középkor műiparosai, igazat adunk Stillingnek, ki a rövidlátás ter­jedésében oly nagy és fenyegető veszélyt nem talál. Szerinte más, magasabb kulturális fokon, midőn más irásmodorral fogúnk élni, a rövidlátók száma is csekélyebb lesz. Eddigelé még mindig volt myopia a tanuló ifjúság között és a világ mégis áll. Bármint is vélekedjünk Stilling nézete felett, belőle meg­nyugvást nem igen szerezhetünk. Az örökösödés befolyása sokkal határozottabb, a laikus észlelését sem kikerülő. Akárhány család­ban a rövidlátás terjedését határozottan követni lehet. Jogosult tehát a félelem a rövidlátásnak mind nagyobb körre terjedése miatt, annál is inkább mivel a nemzetek jövőjére nézve tagjaik munkaképessége közömbös nem lehet. Zavarba ejt a »rövidlátás« definitiója. Descartes állította, hogy »a rövidlátók szemei valamivel hosszabbak s evvel egyszer­smind keskenyebbek, mint az épek«. Mindenki felismeri a rövidlátó szem szilva-alakját e rövid jellemzésben. Beer e nézetet nem fogadta el, hanem a rövid látást a cornea nagyobb görbülésének tulajdonította. Csak e század közepén bizonyította be — bonczi alapon — Arit, hogy a myopiás szem hosszabb mint az ép. Don­­ders szerint minden szem, melynek hátsó gyúpontja nem esik a retinára, hanem melifelé, rövidlátó; ha pedig a gyúpont a retina mögé esik, hypermetropiás szemmel van dolgunk. Bonders sze­rint a myopiát refractio hibának kell tekinteni. Hogy mi okozta ezen refractióbeli eltérést, azt Donders nem magyarázta meg. A refractio emilyen-amolyan foka csak állapot, mely változhatik, s mint ilyen csak valamely folyamatnak következménye lehet. De milyen ezen folyamat ? Elfajulás-e vagy lob ? Knies, freiburgi magántanár a Graefe-Archivum múlt évi folyamában a myopiáról szóló értekezésében a »Myopia« szót mint klinikus fogalmat állítja fel, értve alatta oly r>lobos folyamatot, nielylyel a szem tengelyének meghosszabbodása eredeti hosszán túl jár«. A myopia fogalmától elkülöníti a refractió-ét: azon szem, melynek törési képessége a normálisnál nagyobb, az -j- fénytörésű (régi myopiás); az a szem, melynek fénytörése a normálisénál kisebb, —— fénytörésű (régi hypermetropiás). Knies szerint bármily szemen a myopiás folyamat előállhat: ha tehát —- fénytörésű egyénnél lép fel, akkor a — fénytörés kisebb lesz, sőt E.-ra is változhatik. Ellenben + fény­­törésű szem még nem myopiás szem. Knies talált -f- i3'0 D. szemet a : nélkül, hogy a myopiára jellegző változást a szemben észlelni lehetett volna. Ha Kniesnek állítása bebizonyúl, akkor a myöpiára Való vizsgálatok gyökeresen megváltozni fognak, az eddig megtettek pedig hiábavaló fáradságot okoztak. Knies szerint a myopiás szemet tükörrel főleg fordított kép­ben fel leliet ismerni: a papilla vérdús, piszkos színű; ugyszinte a retina is a papilla körül; a retina elveszti a fényét, melyet leg­tovább a macula lutea tájékán tart meg, melyet normalis, túl nem erőltetett szemen, Knies egészen az 50 éves korig talált még; később hozzájárulnak a conus fejlődése, az üvegtest leválása. Sta­tisztika készítésekor tehát képesek lennénk a myopiás szemeket különválasztani, de milyen fénytörésű volt a szem akkor, midőn a1 myopiás; folyamat megindult, ezt megállapítani senki sem lesz képes s így azt sem állapíthatjuk meg, hogy mennyi a fénytörési változás. A régi definitio szerint az E. képezi a kiinduló pontot és a hány dioptria concav üveget fogad el, annyinak veszi a myopiát, tekintettel nem lévén arra, vájjon azon fénytörés csakugyan a clinicus myopiának tulajdonítható-e. Knies még maga sem tartja állítását bebizonyítottnak. A kórboncztannak feladata, állítása felett dönteni, a bonczleletektől függ hypothesisénak elfogadása, Eddig­elé két bonczlelet mellette szól. A clinicus. myopia alapján valamely iskola növendékeinek rövidlátását megvizsgálni igen terhes munka, mert a refractio vizsgálat mellett okvetlen a szemtükri vizsgálatot kell megejteni — hisz ez határoz —-, azonkívül, hogy meg lehessen tudni azon fény­törési állapotot, melynél a myopia megindul, a növendékeket gyakorta j kell refractióra és szemtükrileg megvizsgálni. Szóval a növendékeket kli­! nice, szigorú tudományos alapon, hosszú időn át kellene megfigyelni. 3

Next

/
Thumbnails
Contents