Szemészet, 1887 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1887-06-05 / 3. szám
- ............ ' ■ •• ■ ■ " — Öl ~- 52 Midőn múlt év február havában vizsgálataimat a VIII. kerületi reáliskolában tettem, a myopia régi tana volt érvényben, s annak értelmében elégnek tartottam a szemeknek csupán refractióra való vizsgálatát. Kellő gyakorlat mellett kikerülhetni az alkalmazkodás és a fénytörési rendellenességek okozta nehézségeket. Specialiter az alkalmazkodási görcsre vonatkozólag gyakorta tűnt fel nekem, hogy ha a convex üveget nem egy pillanatig mint szokás, hanem hosszabb ideig tartottam a szemhez, az egyén csakhamar elfogadta az üveget, bár eleinte azt állította, hogy ez üvegen keresztül nem lát. A vizsgálat különben azon elvek értelmében történt, melyek az egyetemi szemkórházban ez időben is dívnak. Az astigmatismusra külön figyelemmel nem lehettem az idő vövidsége miatt, bár Schulek tanár tanácsa szerint minden egyént, kinél első vizsgálat alkalmával biztos eredményre jutni nem lehetett, még egyszer vizsgáltam meg. Ha üveggel jó eredményt értem el, a megfelelő rovatba soroztam, ha pedig nem értem el eredményt, ametropiásnak mondottam. Ebbe az osztályba soroztam azokat is, kiknek fénytörését corneális hegek megváltoztatták. Ha periphericus hegek vagy felhők mellett a visus normálishoz vagy közel ahhoz volt, nem átallottam az illető rovatba sorozni. Nagy kétségben valék, vájjon mi legyen a határ E. és M., illetőleg E. és H. között ? Éppen hogy E.-ás sem igen ritka. Sokat változtat a dolgon az alkalmazkodás. Hinrichsen (Volkers mellett), ki a gyermekeket atropinisálta, kimutatta, hogy rövidlátóknál az accomodatio 0-5—175 D.-t teszen, középszámban 1-06 D.-t. Egészen jogos tehát kisfokú myopiákat az E. rovatába sorozni. Schmidt- Rimpler az 1 D. myopiásokat még E.-oknak vette; ezt még sem mertem tenni, azon felfogástól vezéreltetve, hogy a nagyobb alkalmazkodás a nagyobbfokú rövidlátóknál található, kisebb fokúaknái tehát megelégedtem 075 D. általános alkalmazkodás igénybe vételét. Hasonló határt vettem fel a H.-ok felé is: nem mintha a H. látenst (főleg ily fiatal egyéneknél) nem akartam volna számba venni, hanem mert 075 D. H. manifestánál kezd csak a H. érezhetővé lenni. Igen kellemetlen a következtetésre, hogy az osztályok látogatottsága aránytalan, míg az I. osztályból 167 egyén jelent meg szemvizsgálatra, addig a VlII-ból 10 egyént lehetett csak megvizsgálni. A beirott 530 növendék közül 477-nek szeméről bírok adatokat, 53 azaz io°/u beteg volta vagy meg nem jelenése által a vizsgálat alól kivonta magát. A vizsgálat szintere az intézet II. emeleti, az utczára néző nagyterjedelmű s felette világos díszterme volt. Ablakaival keletre nézve, a terembe a nap reggel süt, a vizsgálatok azonban reggeli 10, ii óránál előbb sohasem kezdődtek s délután 3 óránál tovább nem tartottak. A nap tehát nem zavart s világosság volt mindig elég. Sötét téli nap csak egy volt, február 2-ika, a midőn reggel g-től 12-ig 10 növendéknél többet nem vizsgálhattam meg, pedig valami 30 volt berendelve. A vizsgálat tehát lassan folyt, de feltűnő — mert ezeket mind még egyszer vizsgáltam meg — az eredmény jó volt. Különben minden nap a megfelelő üveggel az utolsó sort magam képes voltam elolvasni. Ha a szemeket külön-külön tekintjük, a fénytörés az egész intézetben következő vala: I. tábla. Egyes szemek törési viszonyai osztályok szerint. Osztály E. °/o M. 1o H. lo A. °/o S. IA. 72 61 -02 20 16 96 Í31 II 01 I31 II -01 1181 B. C. 64 73J 10 1 61-47 65-09-24 ill 25 u 00 42 :i X 8 6 65 35 í CO ' 1 4-88 7 ■14 IO4 112 f" IIA. 85 í 76'36 10 í 9 09 m K 10 91 3 í 3'64 IIO 0 «b O» B. 98 I 81-67 5 II «0 l4 17 8 11 l6 66 9 II N 7'5° 120 I III. 82 65-08 22 17 16 12 9 52 10 7'94 I26 IV. 84 76-37 l6 15 '45 6 4 54 4 364 IIO V. 45 62-50 13 18 •06 9 12 '5° 5 6'95 72 VI. 18 8l • 12 2 9 •09 2 9 •09 — — 22 VII. 20 5O-OO 9 22 'SO 10 25 ‘00 I 2-5° 40 VIII. 18 90-00 2 10 '00 — — — 20 s. 659 69-08 149 J5 •62 88 9 '22 58 6-08 954 Feltűnő, hogy nálunk a rövidlátás ily csekély: 15-62 °/0. Egyetlen egy általam ismert intézet ily kedvező eredményt nem mutat fel. Pedig ha a németek eljárását követnők, statisztika felállításában még kedvezőbb adatokat hozhatnánk ki. Azt már említők, hogy Schmidt-Rimpler csak az 1 D.-án túl esőket sorolja a M. rovatba. Azonfelül a nagy fokban myopiásokat szintén kizárják, mert lehetetlen, hogy az iskola egymaga oly nagy fokot képes lenne okozni. Sch. a 6 D.-t választotta határpontnak, adataimban én az 5 D.-át nagyfokúnak vettem, mivel nálunk a rövidlátás még nem oly általános mint Németországban, Ha tehát az 1 D.nál kisebb és 5 D.-nál nagyobb myopiásokat kizárjuk, következő számadatokat nyerjük: Osztály Szemek száma Rövidlátók % 1-5 D . rövidlátók °j0 IA. 118 20 j 16-96 9| 1 770 B. C. IO4 I 12 334 26 24! 70 21 -6o 25-00 21-42 H 17I 4U 12-25 1346 115 * 18 IIA. IIO rol 15= 9-09 6l 10 = J 5'45 B. 120 51 6-52 4'I7 4( 4-17 1 3'33 m. 126 22 17-16 17 I3'49 IV. IIO l6 15-45 II IO’OO V. 72 13 i8-o6 II 15-28 VI. 22 2 9’°9 I 4'55 VII. 40 9 22-50 7 17-50 VIII. 20 2 10*00 2 10 * 00 s. 954 149 15-62 IOI 10-59 Sajnálom, hogy a 0'2 5 D. rövidlátók számát nem mutathatom ki, de — mert fentebbi elvek szerint — minden lapra színes krétával feltűnően fel volt Írva a refractio állapota, ezt előbb ki kellene javítani, a mi igen nagy munka. De a csekély százalékon kívül még más is feltűnik. Míg a német vizsgálatok szerint a rövidlátók százalékának osztályról osztályra növekedése egyike a leghathatósabb érveiknek, ezen érv a mi iskolánkból nem meríthető. Az igaz, hogy a VI. VII. és VIII, osztály — csekély látogatottsága — nem szerepelhet bizonyíték gyanánt, de az alsó öt osztály közül az első, a legnépesebb mutatván fel legrosszabb szemet, úgyszólván homlokegyenest ellenkező következtetésre kell jutnunk. Igen feltűnő egy szintén látogatott, a II. osztálynak, kedvező százaléka. Pedig éppen ezen osztály növendékei vizsgáltattak meg február 2-ika — legsötétebb nap — körül eső napokon. Mintha csak a II. osztály határpontot képviselne. Egy és ugyanazon osztályban különböző korú egyének kerülnek össze. Nyilvánvaló, hogy a ki később kezdte iskoláit, annak szeme nem lehet oly rossz mint azé a ki korábban. II. tábla. Egyes szemek kor szerint. Meg kell jegyeznem, hogy volt egy 9 éves és egy 21 éves egyén: ezeket a legközelebb eső rovatokba soroztam.. Kiemelkedő pontot képez a 13 évesek százaléka (17'28). Ez előtt 10—13 éves korig szabályosan sülyedő lejtővel találkozunk; ez után egy lejtő, rendetlenül s bizonytalanúl emelkedik. Jogos e két lejtő felvétele, mert a kiemelkedő az előtte és utána következő tagnál nagyobb egyenként véve, de kisebb ha összegüket vesszük: 10-56 + 15-96 )> 17-28.
