Szemészet, 1886 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1886-11-28 / 6. szám
1 1 — 12 5 — kezett, a szem békésen viselkedett. A műtét utáni negyednapra végre a seb elzáródott, de daczára annak, hogy izgalom nem keletkezett, a készített colobomában finom sárgás hártya kezdett képződni, mely végre is azt teljesen elzárta. A beteg november 24-ikén hagyta el a kórházat, midőn is jobb szeme teljesen békés volt, de az említett hártya miatt látása nem volt, csakis kézmozgást vett észre. Kórboncztani lelet: A cornea felső részében a cornea behúzódott vastag hegszüvet által pótolt, minek megfelelőleg az irisben egy rés van. Az iris erősen atrophiás, a hátulsó csarnokban levő izzadmány által előtolt, míg a lencse erősen hátratolt. A corpus ciliare rendes kinézésű. Az üvegtest sűrűn infiltrált. A szem többi részeiben kóros elváltozás nem tűnik fel. (Vége következik.) „Látás-próbák.“ Csapodi István dr., egyetemi szemkórházi tanársegédtől. Budapest, >886. Franklin-társulat nyomása. A tapasztalatok által szerzett ismeretek kellő értékesítése az, mely valamely mű hasznosságának megítélésénél szóba jöhet, mert a tisztán tudományos alapon levezetett dolgoknak is a tapasztalatok által kell tisztulniok, hogy így a természet sajátszerű titkos működéseivel a rideg emberi ész szüleményei összhangzásban lehessenek. Ilyen megtestesülését látjuk Csapodi István dr. egyetemi szemkórházi tanársegéd több évi tapasztalatainak, azon füzetben, mely a »Látás-próbák« czíme alatt most jelent meg, melyet tudományos becsén kívül annál nagyobb örömmel kell fogadnunk, mert a magyar irodalomban egyedül áll, és általa mindenki nagy hézagot érezhet kipótolva. A megjelent, igen csinos kiállítású füzetben, mely a távol- és közelpontnak a szemészetben oly nélkülözhetlen meghatározására van szánva, a távolság szerint nagyobb és nagyobb betűk vannak alkalmazva, melyek azonban a tiszta látásra szükséges 51 látószöget mind megadják. A távolpont meghatározására szolgáló táblák 5 méternyi távolságra vannak számítva, t. i. a tábla legkisebb betűi 5 méterről adnak 5' látószöget, ezeket tehát csak rendes szemű ember láthatja meg. Ott, hol a Snellen-féle táblázattal már nem tudtuk a visust meghatározni, és az ujjak bizonytalan olvastatására szorítkoztunk, itt az annak jobban megfelelő 1h0-né\ kisebb látás megmérése is lehető. A használt betűk oly szerencsésen vannak összeválogatva, hogy a megláthatásra a betűk alakja és határvonaluk módosulásai egyáltalán nem folynak be, miért az egyes betűknek a tisztán elméleti úton megállapított 51 látási szög alatti feltűnése teljesen érvényre jut. A betűk a segédvonalak megrövidítésével oly alakot nyertek, hogy a tért egyenletesebben töltvén ki, minden irányban jobban megfelelnek az 5' látó szögnek. A betűk kétféle sorozatban vannak, úgy hogy a hosszan tartó vagy ismételt vizsgálatokhoz megvan a kellő változatosság. A közelpont meghatározására szolgáló különféle nagyságú nyomtatás szövegéül a szerző egy a természettudományok körébe vágó fejtegetését használta fel. A betűk nagyságának kiszámítása, az egyes szakaszok fölé írt distantiából nézve, szintén a fennemlített elv szerint van kidolgozva. A legapróbb nyomtatásokat csakis photo-zinkographia útján lehetett elkészíteni, mi a mű összeállításával járó nehézségeket tetemes fokban öregbítette. Az eddig megjelent idegen nyelvű (Jaeger, Snellen, Wecker, Schweigger) látás-próbákban a szöveg német, franczia, angol, spanyol stb. nyelven volt írva, úgy hogy a magyar közönség ezen általa érthetetlen szöveget volt kénytelen betűzni, minek azon tetemes hátránya volt meg, hogy háttérbe szorulva az igazi czél, nem a tiszta látás belső határánák kijelölésére törekedett az olvasó, hanem arra hogy az ismeretlen nyelvű szöveget a maga furcsaságában folyékonyan olvassa. Az orvosra pedig a többnyelvűségből azon kár háramlott, hogy a látási próbákat drágán kellett megfizetnie. A szerzőt könyve elkészítésében Schulek tanár tanácsaival — I2Ó — támogatta, és ugyancsak ő tette lehetővé a mű megjelenését, a mint ez az előszóból kiviláglik. A füzet a Franklin-társulat nyomása, és ez a társulatnak oly teljesen sikerült, hogy a magyar látás-próbák a külföldiekkel méltán vetélkednek.l) —tz. A franczia szemészeti egyesület negyedik congressusa Párisban. Első ülés 1886. évi április 27-ikén. Elültilő: Gunning (Amsterdam). 1. Dianoux az ophthalmia sympathica sebészi kezeléséről beszélt, állítja, hogy az többnyire sérülések után áll elő és pedig rendesen a 3—4-dik hónapra. A később keletkezettet nem tartja annak. Ajánlja az enervatiót mint könnyen kivihető és czélszerű eljárást. Szerző tagadja, hogy az ideg összenövése által a gyuladás újra kitörne, és ha ilyentől tartani lehet, tartassák a szem a műtét után abducáló állásban egy ideig, hogy az elvágott idegvégek össze ne érjenek. Szerző 40 esetben sikeresen operált ily módon. Abadie az enucleatiónak ad előnyt, mert az átterjedés a nyirkedények útján igen valószínű, és így az egész infectiosus tömeg kiirtandó. * * Wecker egyiknek sem ad előnyt a másik fölött. Suarez az enucleatio mellett szólt. Boucheron a baj elején az enervatiót ajánlja, mert ha a baj már a nerv. opticusra is átterjedt, egy műtét sem vezet sikerhez. Dransart, mióta Poncet kimutatta, hogy enervatio után az idegvégek összenőhetnek, Deutschmann pedig a bajnak a nyirkedények útján terjedését bizonyítgatta, az enervatióval fölhagyott. Galezowski az enucleatiót pártolja. 2. Dór két enucleatio utáni halálesetet ismertet, oly megjegyzéssel, hogy véleménye szerint az ily esetek száma több, csakhogy nem szeretik közölni. Gayet négy enucleatio utáni halálesetet közöl, és hiszi, hogy a mostani sebkezelés alatt az ily módoni veszteségek száma tetemesen csökken. Górecki 2 2 esetet gyűjtött össze, hol a halál chloroformbódítás alatt állott be, miért ő a conjunctivába cocain-befecskendezést ajánl, mi mellett a műtétet fájdalom nélkül lehet végezni. Chevallerau egy 9 éves erős leánykánál az egyik szemet enucleálta. A gyógyulás símán folyt le és vendégszemrael távozott. A műtét után azonban hat hétre a leányka meningitis tünetei közt halt meg. A leányka anyjának két testvére tuberculosisban halt el, úgy hogy a jelen esetben a meningitis a műtéttől független is lehetett. Dransart mindig jó sikerrel enucleált. Galezowskinak sok enucleatiója közül csak kettő végződött halállal. 3. Landolt insufficientia elleni tenotomiánái Arit tapasztalatai alapján az izmot csak csípővel fogja meg és horgot nem használ. Javai a régi műtét által is jó eredményt vél elérni, mert az eredményt J/2 mm.-re meghatározni úgy sem lehetséges. Abadie insufficientia folytán előállott látási zavarnál nagy óvatossággal ajánlja a tenotomiát és erre a horgot mondja jónak. Motais hiszi, hogy az izom annak partialis átvágásával mitsem gyengül. Javai egyáltalán kétkedik az insufficientiában, mert az eltűnik, ha a refractio corrigáltatik. 4. Parinaud a convergentionalis bénulásnak essentiális és combinált alakjait különbözteti meg. 5. Javai a binocularis látás theoriájáról értekezett, megvilágosítván azt egy strabismus convergensben szenvedőnek és három másnak látásával. 6. Gillet de Grandtnont. A nem teljes összeegyeztetési képességről, mint a kancsalítás okáról, beszél. ‘) A mű ára 50 lcr., vidékre 60 kr. Megrendelhető a szerzőnél Budapesten az egyetemi szemkórházban, vagy ugyanott Tremkó Antal tanszolgánál. *
