Szemészet, 1886 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1886-11-28 / 6. szám
1 -3 124 a mennyiben környéki részein kendermagnyi dombok emelkednek ] majdnem köröskörül, melyeket az iris sugaras rostjai választanak el egymástól, a külső oldalon levők sötétvörös színűek, mintha vérümlésből eredtek volna, a löbbiek nem térnek el az iris színétől. Vannak még az irisen foltok, melyek érhálózattól vöröslenek. A pupilla szűk, mozdulatlan; itt az iris hátrább húzódik, úgy hogy a csarnok közepe tölcsér módjára válik mélyebbé. A szem kissé feszesebb. Látásvizsgálat nem történhetett. A therapia egy grammos szürke kenőcs rendszeres bedörzsöléséből állott, mi mellett még atropint és Arlt-féle homlokkenőcsöt kapott. Tizennégy bedörzsölés után ez állapot semmit sem javult, a tensio kissé emelkedett, miért márczius 29-ikén a jobb szemen iridectomiát végeztünk. Az iris igen mállékony volt, úgy hogy csak tépve sikerűit convergáló rést készíteni. A gyógyulás símán folyt le, de szabad rés az irisben nem maradt, hanem barnás hártya zárta el. Aprilis i. Enucleatio bulbi lat. sin. Narcosisban történt a műtét. A szemgödör sebje kevés genyedéssel gyógyúlt. Április 4-ikén már a jobb szem izgalma tetemesen engedett, de a tensio annyira fokozódott, hogy az atropint ki kellett hagyni. A beteg április 24-ikén hagyta el a kórházat, midőn a különben békés jobb szemen csak kézmozgást vett észre, de a fény érzés és projectio jő volt. Kórboncztani lelet: A jelenállapotban említett cornealis hegnek megfelelően a cornea be van húzódva, és az iris, mely elvékonyodott, belenőtt. Elülső csarnok nincs, hanem a hátsó csarnokot sárgás izzadmány tölti ki. A corpus ciliare elvékonyodott. A szemfenék hátsó részeiben kóros változás nem észlelhető. 37-ik eset. (201. sz. k.). L. I. 45 éves földműves, 30 év | előtt faág megcsapta bal szemét, minek folytán szeme tönkrement. 1884. február 2-ikán ugyancsak ezen eddig békés vak szemét ökör megdöfte, de az ezt követő fájdalmak és mérsékelt gyuladás hamar megszűntek. Egy és fél hónap előtt észrevette, hogy jobb szemével nem látja tisztán a tárgyakat, azok mintegy ködbe vannak burkolva, és olvasni épen nem bírt. Április 25-ikén kórházunkba synechiae post. ocul. dextri et phthisis bulbi sin. diagnosissal vétetett föl. Kórkép: A bal szemteke megkisebbedett, a négy egyenes izom irányában bevájult. A cornea felső része fölött a ciliaris tájon egy lencsényi barnás-fehéren áttűnő, kiemelkedő heg van, mely bőven erezett. A cornea szabálytalan háromszög alakú, minek egyik csúcsa az említett scleralis heg alatt van. Felülete kissé érdes, szövete elborult, szürkés, kívül alul pedig egy kis lencsényi felületes fekély látható. A csarnok igen mély, az iris visszahúzódott és felül a scleralis hegbe húzódott. A pupilla tág és a ciliaris tájon alul egy barnás dombocska látszik (lencsemaradék?). Erős focalis világításnál jól lehetett látni, hogy a retina belül egészen levált, és a scleralis heg táján rozsdavörös czafatok lógnak az üvegtestben. Tükörrel a szemből sárgás visszfény jött ki. A jobb szem irise nagy eltérést nem mutatott, de a pupilla alsó széle le volt nőve az elülső tokra. Az elülső lencsetokon szűkes pupillának megfelelő koszorúalakú kis festenyszemcsékből álló lerakodás volt kivehető. Az üvegtest borús, a szemfeneket látni nem lehetett. Jobb szem 6/iS Hm. 125 D. v = s/18 ; közelpont 4- 4 D-val 200 mm.-ben olvasott Schw. Nr. III. Április 26-ikán egy ülésben a jobb szemen iridectomiát csináltunk és a bal szemet enucleáltuk. A gyógyulás rendesen következett be, az orbitalis üreg igen keveset genyedzett, úgy hogy a beteg a kellő utasításokkal ellátva május 4-ikén gyógyulva hagyta el az intézetet. Kórboncztani lelet: A szemteke egész kiterjedésében megkisebbedett. Lencsének nyoma sem találtatott, hanem a megsürűsödött üvegtest az igen nagy pupillán keresztül szabadon nyomult be a csarnokba egész a corneáig. A corpus ciliare a scleralis hegedősnek megfelelően elvékonyodott, heges, míg a többi helyeken megvastagodva infiltrált. Az irisnek csakis a ciliaris tájon van kis nyoma, összezsugorodva. A retina egész terjedelmében le van válva, és a háta mögött levő izzadmány által a középvonal felé tolt, de azért az átellenes retinák nem érnek össze. Ezen leválás nem mindenütt egyenlő kiterjedésű, hanem egyes nagyobb hólyagok alakjában jobban vagy kevésbbé emelkedik be az üvegtestbe a szem tengelye felé. Hátul a chorioidealis gyűrűtől kiindulólag körülbelül az aequatoriális tájig, a chorioidea felületesebb rétegében, kemény, vékony csontlemez van, mely leghátul legvastagabb és előfelé haladva mindinkább elvékonyodik. ■]8-ik eset (333. sz. k.). L. I.-né 32 éves, kecskeméti földműves neje. Bal szemét 7 éves korában testvére játék közben késsel megszúrta, mi után szeme sokáig fájt, végre megbékült, de látását elvesztette. 18 éves koráig ezen vak szeme folyton nagyobbodott, de fájdalmas soha sem volt. Három hét előtt leesett, ezen tágult vak szemét egy asztalsarokba csapta, mire szeme megrepedt és mint a beteg előadja, sok vérrel kevert czafatok ürültek ki szeméből. Az eddig ép szeme azonban egy hét óta káprázik, látása elhomályosodott. 1884. szeptember 5-ikén orvosa tanácsára kórházunkat kereste fel. Kórkép: A jobb szemen igen mérsékelt conjunctivális injectión kívül semmi objectiv elváltozás nem volt. A bal szemteke majdnem húsvörös, egészen lágy. A cornea egészen le van lapulva, teljesen elhegedt, a közepi vidéket harán- I túl egy heg szeli át, mely a régi sérülés helyének benyomását kelti. A cornea felső szélénél azzal parallel haladó mintegy 10 mm. hosszú scleralis seb tátong, melynek szélei szürkésen infiltráltak. E vidéken a bulbaris conjunctiva kissé chemoticus. Jobb szem a/9 Hm. 0'75 D. v = 6/e. Enucleatio oculi sinistri szeptember 6-ikán. A műtétet chloroformbódítás alatt végeztük. A vérzés csekély volt. A gyógyúlás complicatio nélkül oly kedvezően következett be, hogy a beteget már szeptember 13-ikán elbocsátottuk. A jobb szem békés. Kórboncztani lelet: A cornea majdnem teljes síkra lelapult, felső részében erősen megvastagult hegszövet látszik. Az iris, mely a corpus ciliaréval tetemesen megvékonyodott, előre van tolva, úgy hogy az előbbi teljesen reáfekszik a corneára. Lencsének nyoma sem látszik, valószínűleg a szem sérülése alkalmával a szemből kiesett. A retina felül erősebben le van válva a chorioideával együtt, de a kettő között mintegy 1/a cm.-nyi izzadmánytömeg fekszik. Hasonló exudatum választja el a chorioideát a sclerától is, csakhogy ez nem oly nagy tömegű. A szemteke alsó felében a viszonyok hasonlók, de úgy a retina valamint a chorioidea is nincs oly nagy mértékben leválva. yj-ik eset (554. sz. k.). F. F. 28 éves béres Nagy-Kőrösről 1885. október 21-ikén vétetett fel az egyetemi szemkórházba, mely alkalommal szemeinek történetét a következőkben adta elő. 1885. évi január 3-ikán bal szemét ökör szúrta meg, mi után szeme kivörösödött, fájdalmas lett, és daczára rendszeres orvosi kezelésnek, látása soha sem jött vissza. Junius 5-ikén az eddig teljesen békés jobb szeme minden ok nélkül kivörösödött, fájdalmassá vált és látása folyton fogyott. Kórkép: A jobb szemteke kissé kivörösödött, a cornea körül sűrű ciliar injectio van. A cornea ép, de a csarnok igen szűk. Az iris piszkossárga színű, egyöntetű, szövetének rajzolatát kivenni általában nem lehetett. A pupilla igen szűk és területében egy szürke, némileg áttetsző hártyát lehetett kivenni. Az egész iris, de különösen közepi része, nem síkot képez, hanem erősen előre domborodott, úgy hogy a csarnok jóformán eltűnvén, majdnem a Descemet-hártyát érinti. A betegnek spontan fájdalmai nem voltak, de nyomásra a corpus ciliare érzékeny volt. A tensio normalis. A bal szem igen keveset izgatott. A csarnok szűk, az iris ép olyan mint a jobb szemen, de benne felül 4—5 mm. széles coloboma látszik, mi az ökördöföskor jött létre. A szűk pupilla és az említett traumaticus coloboma területét szürke hártya tölti ki. A teke lágy. A jobb szemmel kéz! mozgást sem lát, de a fényérzés és projectio jó. A bal szemen nincs fény érzés. Enucleatio bulbi sinistri október 24-ikén. A műtét I narcosis alatt szabályszerűen folyt le. A teke eltávolítása után a szemüreget tamponáltuk, mit 48 óra után távolítottunk el. Az orbitalis lágy részek egy pár napig lepedékesek voltak, genyedés mérsékelt volt. A szemüreget . bórsavas vízzel fecskendeztük. Az enucleatio után a jobb szem rohamosan kezdett megbékülni, a J ciliar injectio oszladozott, a corpus ciliare fájdalmassága engedett, úgy hogy már október 31-ikén a másik szemet látásra hozandó, Wenzel-féle hályogkivonást csináltunk. A lencse igen keveset volt elzavarodva, melynek egy része az extractio alkalmával eltávozott, de körülbelül egy harmada visszamaradt. Wecker-féle csípőollóval fölfelé széles colobomát vágtunk, mi után újból megkisérlettük a benmaradt lencserészeknek kinyomását, de eredménytelenül. A következő két nap alatt a seb erősen tátongott, és annak ajkai között duzzadt lencserészek voltak láthatók. Izgalom nem kelet-