Szemészet, 1886 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1886-11-28 / 6. szám

I 20

körül körülbelül 3 mm. széles sötét violaszínű ciliaris koszorú; a cornea egész terjedelmében és vastagságában elgenyedt, csak alul belül egy 1 mm. széles sarlóalakú corneamaradék, melynek egész felületén részint csillogó, részint beszűrődött alapú anyagveszteségeire a kissé duzzadt köthártya ráfekszik. Az iris egész területével előesett, fedetlenül fekszik, piszkos zöldes színű, felületén a rajzolat ki nem vehető s sötétvörös granulatiókkal fedett, elődomborodik. A' pupilla szűk, területében összeálló szürkés-sárga genycsap van. A sugártáj érintésre fájdalmas. Látásvizsgálat jobb szemén 30/40?? Hm '/so, v = 20/s„, kozelpont -f- 5-sel, 3',^ "-ben olvas Jaeger I.

Nov. 14. Rendelés: négyszer atropin, kötés s kétszer naponta egy órai meleg chamilia-borogatás. Higany-ópium homlokkenőcs négyszer naponta. Nov. 20. Enucleatio bulbi sin. A kissé izgatott teke, melyen a fájdalmasság a kezelés daczára szűnni nem akart, rendes műtét mellett kivétetett chloroform narcosis alatt. Nov. 21. A kötés levétetett, a tépés egészen, már beszáradt vérrel, átitatva. A szemhéjak kissé vizenyősen duzzadtak, fájdalmasak. Nov. 27. A genynyel elhalt czafatok is távoznak el, az itt-ott szabad felület piros, granulál. Decz. 2. Beteg azon utasítással, hogy otthon is a genyedés tartama alatt tépésgomolyt tegyen bal szembe, javuló félben elbocsáttatott. Látásvizsgálat: jobb szem 2o/3„.

Kórboncztani lelet: A bulbus belső képletei ugyan nincsenek destruálva, de a cornea csak limbus melletti részlete maradt meg, többi része szétroncsolt. Idegen test nem találtatott.

yo-ik esel (449. sz. k.). G. H. 40 éves vasúti őr Lippáról, elvétetett 1881. julius i-jén occlusio pupillae oc. utr. et iritis sympath. oc. dextri diagnosissal. Előzmény: Beteg előadja, hogy fél évvel ezelőtt favágás közben egy darab fa bal szemének pattant, még pedig oly erővel, hogy nemsokára már szemhéjain vörös foltok mutatkoztak, szemtekéje pedig kivörösödött, s fájdalmai támadtak, ekkor orvoshoz fordult, a ki bal szemébe cseppeket rendelt. Hat hét lefolyása után a vörösödés elmúlt, látása azonban nem tért vissza s fájdalmai időközönként még ekkor is voltak szemében. Két hónappal a fa belepattanása után jobb szeme is kezdett vörösödni, fájdalmai nem igen voltak, látása azonban fokozatosan romlott ezen szemén is. Egy hó lefolyása után jobb szeme lassanként javult, látása azonban máig is rósz. Jelenleg: Mindkét kötőhártyán mérsékelt fokú hurut tünetei. A tekék egészben véve halaványak, a bal szemén kis ciliaris injectio. A jobb cornea tiszta, csarnok rendes mélységű, az iris szövete kissé vékonyuk, a látaszél a lencséhez körkörösen odatapadt, s'a láta területét finom vékony szürke hártya fedi. A bal cornea tiszta, a felső belső limbusszélen egy 3-—4 mm. hosszú barnás színű heg van. Az iris piszkosszínű, szövete vékonyuk, szálazata nem vehető ki s egész területén mellfelé domborult, úgy hogy a corneához fekszik, a láta tömör izzadmánynyal elzáródott. A tekék tensiója növekedett, a balé nagyobb mértékben mint a jobbikon. Jobb szem 2o/20 ?? üveg nem javít. Bal szem s'-ról kézmozgást vesz észre. Fényérzés és projectio jó.

Jul. 2. Iridectomia oc. dextri. A beszúrás magába a limbus felső részébe történt széles lándzsával, 4—5 mm. seb. Ezután az iris előhúzatott, s két csapásra metszetett le. Szép széles szétágazó szárú coloboma. A csarnokban vérmaradék. Jul. 3. Izgalom igen kicsi, a seb simán fekszik, csarnok van, a coloboma szép széles szétágazó szárú, alsó részét még véralvadék fedi. Jul. 5. Izgalom nincs, a seb egyesült, csarnok rendes. Ernyő, pápaszem s felkél. Jul. 9. Iridectomia tentata oc. sin. A sebkészítés Graefe-féle késsel történt, a szokott módon s mintegy 5—6 mm. szélesen. Irisnek a kihúzása azonban nem sikerük, mert az a csípő után szakadt. Jul. i o. A seb simán fekszik, izgalom kevés, kis csarnok van, de az irisben rés nincs. Jul. 13. Izgalom nincs, a seb egyesük, csarnok van. Ernyő, pápaszem s felkél. Jul. 18. Elbocsáttatott. Mindkét szemteke halavány, a sebek teljesen egyesültek. Jobb cornea tiszta, csarnok rendes; a bal iris fel- és kissé kifelé elszürkült, csarnok van, de sekély, az irisben nyílás nincs. Jobb szem 20/Xn„, Bal szem 3'-ról olvas ujjakat (fénykerülő még), (Jolikkal 20/s„ ? A beteg nem jelentkezett újra s így nem tudhatni, váljon az iridectomia a szemeknek az óhajtott végleges megnyugvást megadta-e vagy sem ?

•jl-ik eset. H. F. 23 éves ács Palánkéról, felvétetett 1883. ápr. 3-ikán occlusio pupillae dextri et staphyloma corneae oc. sin. diagnosissal. Előzmény : Muk évi márcziusban egy vasdarabka ugrott

— I i g —

bal szemébe (fűrész élesítés közben) s a rákövetkezett gyuladásban megvakult. Augusztustól kezdve jobb szeme is megbetegedett. Jelenállapot : Jobb szem porczhártyáján finom maculak vannak, közepén tiszta; mellső csarnok szűk, iris palaszürke, duzzadt, szálazata elmosódott, pupilla ocludált s az egész irislap előredomborodott. Az egész teke kisebbnek látszik, de mivel a másik szemmel összehasonlítani nem lehet, a nagyság bírálása nehéz. Jobb szemmel kézmozgást vesz észre, bal szemmel nem. Fényérzés és projectio jobb szemén jó; bal szemén 2‘/2 mm.-ről fényérzés, projectio feliil-belül szűk. Bal szem corneája gömbszerűen előreboltosult, szürkés-kékes színű, melyen keresztül részleteket látni r.em lehetett. Maga a teke körülbelül rendes alakú, melynek conjunctiváján némi ágazatos belövelés volt látható. Nyomásra nem érzékeny.

Apr. 7. Enucleatio bulbi sin. kevés vérzéssel. Naponta kifecskendeztetett a szeműr carbollal. Apr. 14. Discisio membr. púp. oc. dextri, a midőn szép ük támadt s a beteg mindjárt ujjakat bírt olvasni. Atropin, fényérzés s projectio jó. Iris közepén egy ovalis függélyes rés, melynek széleinél a lencsetörmelék szorosan a coloboma mögött van. Otthon '/) •/, atropint kap. A beteg 1883. julius havában ismét jelentkezett kórházunkban, midőn a pupilla területében áttűnő fehéres-szürke hártyácska látszott. Az izgalom csak egy igen kis pericornealis injectióból állott. 1883. szeptember 4-ikén a visus -f- 10 D-val s/36 ? volt. A limbus alsó része kissé vörös és a füstszerűen homályos cornea alsó részének hátsó falához az iris lapszerint oda volt tapadva. A két mm. átmérőjű kissé ovalis pupilla mögött papírvékonyságú hártyácska (lencsetok) székelt. Ugyanezen időben a bal szemen iridotomiát csináltunk Wecker szerint, midőn az irislap felső részében szép rést sikerült készíteni. A gyógyulás simán folyt le, a szem megbékíilt, de a visus 8/36-nál jobbra nem emelkedett, mert, daczára a szép résnek, ennek háta mögött szürkés tömeg látszott. 1884. április 19-ikén a jobb szemen újból iridotomiát csináltunk Wecker szerint, mert az utóbb készített rés '/3 mm.-re megszűkült, de a szürkés tömeg, mely háta mögött látszott, eltűnt. A műtét szabályosan folyt le, felül készítvén lándzsával a sebet, melyen át a Wecker-féle csípő-ollóval a már meglevő rést szépen tágítani sikerült. A beteg április 26-ikán teljesen gyógyultan távozott, szeme hófehér volt és visusa —J— 11 D-val 3/36. A lencse a discisio után simán és lassan felszívódott volt.

Kórboncztani lelet: A bal cornea kúpszerűen előreálló tömött szövetből áll, mely az iris és cornea együttes szövetéből van alkotva, úgy hogy a kettőt élesen különválasztani nem lehet, és az iris a hegszövet háta mögött csak mint festékes lepel látszik. Ezen cornealis hegszövet legvastagabb alul, hol is vastagsága körülbelül 3 '/2 mm., míg felfelé haladva mindinkább közeledik a corn, rendes vastagságához. A tág hátulsó csarnokban a lencse fekszik, melyen sérülés nyoma nem látható. A corpus eil. elvékonyodott, az üvegtest pedig kocsonyás anyaggá alakult át. Vasdarabot a szemben nem találtunk.

32-ik eset. H. A. 21 éves orvostanhallgató 1884. jan. 3-ikán irido chorioiditis oc. sin. Irritatio sympathica oc. dextri diagnosissal vétetett föl. Előzmény: 1881. junius 21-ikén lövés következtében egy kis gyutacsdarab pattant bal szemébe. Orvosi beavatkozásra szeme megbékíilt, úgy hogy 1881. szeptember 21-ikén, midőn először kereste fel kórházunkat, bal szemen a visus 6/9 volt, mint ez a kórházi könyvekből kiderül. 1881. október havában azonban az eddig békés bal szem ok nélkül kivörösödött, fájdalmas lett, miért újra kórházunkat kereste fel, hol október 26-ikától deczember 10-ikéig ápoltatott, midőn gyógyultan távozott. Ezen időben a kórkép a következő volt. A bal cornea külső, alsó negyedében egy borsónyi kékes-szürke heg volt, melyhez az irisből két ezérnavastagságú nyúlvány húzódott. Azon helyen, hol az irisből ezen nyúlványok előrehaladtak, egy coloboma látszott, mely a pupillaris széltől a ciliaris szélig haladt. Az iris fakószínű, elmosódott rajzolatú, a pupilla szűk és lusta. A szemteke mérsékelten vörös. Az üvegtestben tükörrel molecularis elborulás mögött czafatos homályok is voltak. Utolsó ittléte óta (1881. október 26.) az erre következő év márcziusában ismét gyuladás mutatkozott bal szemén, mely mintegy hat hétig tartott s magán úton gyógykezeltetett, úgy hogy javult s egész nyáron nyugodt volt. Ez év őszén azonban ismét beállott a gyuladás, mely azóta kisebb szünetekkel folyton tart, s utóbbi időben baja növekedett. Kórkép: Az alsó orbitaszél táján egy nadálycsípési hely kékes sugillatióval; a