Szemészet, 1886 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1886-11-28 / 6. szám
— 117 — — 118 — voltak észlelhetők, melyek oly sűrűén állottak egymás mellett, hogy az egész egy összefüggő kóros felhalmozódásnak volt tekinthető. Az egész kórkép teljesen megfelelt a Saemisch által leírt conjunctivitis sajátos alakjának, mely nevét is tőle kapta. A cornea körüli conjunctiva csak mérsékelten volt belövelve, míg idegizgalmi tünetek majdnem teljesen hiányoztak. Első naptól fogva (május 2) a therapia csakis bórsav behintéséből állott, mit mindkét szem jól tűrt, sőt gyors javulás is következett be. A bal szem 14 nap alatt teljesen megbékült. Először is az említett gyűrűnek a conj. felé néző része kezdett eltűnni, mit csakhamar az egész koszorú lelapulása, keskenyülése, majd az edényizgalmi tünetek teljes eltűnése követett. A jobb szemen a gyógyulás, jóllehet a baj itt sem j látszott súlyosabbnak, még sem következett be oly gyorsan, mert csak a huszonegyedik beszórás után lehetett a teljes gyógyulást constatálni. A fiú azóta teljesen egészséges. 20. Befejezésül még egy esetet kívánok felemlíteni, melyet a gyógyulás teljes beálltáig nem volt ugyan alkalmam észlelni, hanem a beteg elmaradásakor a baj már oly kis fokra reducálódott, hogy a gyógyulás beállását tévedés nélkül felvehetem. Ezen eset ugyanis egy 35 éves zenészre vonatkozik, kinek bal conjunctivájában kívül, közel a corneához, egy kis lencsényi phlyctaenás csomó szétesése után keletkezett mély fekélye volt. A fekély j mélysége azonban csak inkább látszólagos volt, feltételezve a fekély szélét környező conjunctiva duzzadásától. A fekély alapja sárgás vékony lepedékkel volt fedve. A fekély körül a conjunctiva igen erősen be volt lövelve, míg a teke egyéb helyen hófehér volt. Ezen esetben is elejétől fogva csak acid, boricum port hintettem be, mire a fekélyalap csakhamar tisztulni kezdett, és az ezt környező conj. pedig lelohadt. Nyolczszori behintés után a fekély már csak kis kölesnyi volt, lepedék nem volt, és egészen felületes, mihez a conj. teljes lelohadása is hozzájárult. A conj. I belöveltsége teljesen eltűnt, csakis a kis fekélyt mintegy 2 mm.-nyíre [ körben körülvevő conjunctiva volt kissé vörös. A mennyire a rendelkezésemre állott anyag a kísérletezést megengedte, iparkodtam azt a phlyctaenás szemgyuladás számos megjelenési alakjára, módozataira kiterjeszteni, hogy így a nyert eredmény annál feltűnőbb és meggyőzőbb lehessen. Az esetek felsorolásában némi sorrendet is iparkodtam tartani, a hasonló alakokat egymás után sorolván fel, hogy így az olvasónak az áttekintést lehetőleg megkönnyítsem. Schulek V. egyetemi tanár szemklinikájából. A rokonszenvi szemlob és keletkezésének módja. Klinikai és kísérleti tanulmány Creniceapiu György dr.-tól. (Folytatás.) ■jj-ik esel (4. sz. k.). M. Gy. 3 1 éves könyvkötősegéd Budapestről, felvétetett 1882. január g-ikén irido-chorioiditis sympathica (?) oc. dextri diagnosissal. Előzmény: Bal szemébe 1857. egy gyutacsdarab esett, mi egy orvos által 10 nap múlva kihúzatott; 1858- ban Arit tnr. által műtetett a bal szem, a gyakori lobok miatt, mely műtét után látása megszűnt. Négy év előtt Bécsben bal szeme miatt kórházban feküdt, midőn 4—5 pióczát tettek, bal halánték tájára s két hétig volt kórházban, ekkor jobban lett; de most újra vannak fájdalmak, szúrás alakban, a bal tekében fényiszony és könyezés; ezenkívül jobb szemének látását fogyni érzi. E tünetek négy hét előtt léptek fel. Jelenleg: Bal tekén jókora fokú ágazatos conjunctiva és ciliaris injectio. A szem könyezik. Szemében szúró fájdalmat érez, világosság bántja beteget. A cornea kisebb kiterjedésű. A limbus szélén egyenesen befelé egy 6 mm.-nyi hosszú lapos jól zárt, fehéres színű heg. A limbus szélén be- és kifelé egy másik 6 mm. hosszú lapos mintegy 1/2 mm. széles, jól zárt heg. A csarnok igen szűk. Az iris színe bágyadt, szövete sorvadt, szálazata elmosódott, piszkosszürke színű. A szűk pupilla le- és kifelé a limbus corneaetől 2 mm.-nyire van elhelyezve. Az iris dombszerűen előredomborodott. T. n. A ciliaris táj érintése nem fájdalmas. A jobb teke halavány °/6, közelpont 7 D-nak felel meg Jaeger I. Szemfenék ép. Iris jól reagál. Jan. 10. Enucleatio bulbi sin. Narcosis, rendes lefolyású műtét, kötés. Este a felső kötés megújíttaíott. Szemhéjak nem duzzadtak. Beteg enyhe fájdalmakról panaszkodik. Jan. 12. Belső kötés kétszer naponta távolíttatik el, kétszer fecskendeztetik ki a szeműr. A kifecskendés i°j0 carbololdattal történik, kötés. Jan. 1 3. A sebfelület kissé duzzadt, de lepedék nincs. Rendelés: naponta két órai 3°/o-os borvízes borogatás, kétszeri tisztítás, tépéspamatbehelyezés, kötés. Váladék alig van. Jan. 14. A duzzadás kisebb. Gyógymód folytatódik. Kötés elmarad. Jan. 23. Elbocsáttatott. A szemhéjakon semmi rendellenesség. A sebfelület tiszta, még kissé duzzadt. Rendelés: tisztítás, kis tépéspamat behelyezése. Plumb, ac. bas. sol. i : 30 borogatás naponta kétszer, fél óra hosszat. Sötét szoba. Kórboncztani lelet: A rendesnél valamivel kisebb átmérőjű cornea mögött mindjárt következik egy szívós hártya (elváltozott iris), mely az érhártyába szakadatlanúl megy át, mindkét felülete síma, a mellső ín fehér, a hátsó teljesen be van borítva festenynyel, a lencsetömeg hiányzik, csak a helyét jelölő üreg van meg, a többi képletek atrophicusak ugyan, de saját helyükön vannak. Idegen testnek nyoma sincs. Látóidegfő kiemelkedett s közepén kis tölcsérszerű bemélyedés van. 28-ik eset (290. sz. k.). F. A. 28 éves napszámos Báttaszékről, felvétetett 1882. augusztus 14-ikén iridocyclitis chronica oc. sin. et suspitium irido-chorioiditis sympathica oc. dextri diagnosissal. Kórelőzmény: Egy év óta veszi észre, hogy bal szeme napról napra gyengébb lett, de még az utolsó időig egy kicsit sejtette a látott tárgyakat, négy hét előtt egyszerre véres lett bal szeme, két hétig rettenetesen fájt s egyúttal a jobb szem is szenvedett mellette t. i. fátyolozottan lát vele. Azelőtt mi bajban sem szenvedett Telenleg: Bal szemén minden képletek vérrel vannak impregnálva, a homályos szürkésfehér lencse és az iris pupillaris szélei közt vér gyülemlett, az iris csíkok alakjában vérrel van impregnálva. T—i. Fönt ciliártáji fájdalmak már gyönge nyomásra is. Tárgylátás nincs, fényérzés csak '/3 m.-ről. Jobb szem e/6 ? E. (alak), közelpont 140 mm. (Jaeger I.-nek megf. Burkh.) Jobb sz. Tn. Aug. 15. Enucleatio bulbi sin. Narcosis alatt gyors műtét kevés vérvesztéssel. Aug. 16. Ki lett bontva, tampon bennmarad, csak tisztítva külsőleg s bekötve. Aug. 18. Bal szem naponta kifecskendeztetik, betamponiroztatik, szépen gyógyul. Aug. 22. Igen borult idő, jobb szem °/0, közelpont: Jaeger I.-nek fel. Burkh. 130- i ban látja s számlálja. A bal szem kötőhártyája már nem is duzzadt, csak kissé belövelt, kevés genyes váladék. Rendelve: i%-os ! carbolvízzel kifecskendezés. Kórboncztani lelet: A lencse hiányzik, a szemtirbeli képletek maceráltak s különben is ezen praeparatum nem igen jól conservált. •>q-ik eset (135. sz. k.). A. F. 47 éves napszámosné Bicskéről, felvétetett 1880. november 14-ikén keratitis traumatica suppurativa et prolapsis iridis totalis (neuralgia ciliaris) oc. sin. diagnosissal. Előzménykép a beteg előadja, hogy f. évi október 2-ikán este gallyakat tördelvén apró fának, egy szívós darab eltűrésére meglehetős nagy erőt használt, melytől egy darab elpattanván, oly sebességgel vágódott nyitott bal szeméhez, hogy sebtében nem volt képes azt becsukni. Az ütést követőleg nagy fájdalom állott elő, mely másnap délutánig tartott s akkor kissé enyhült. Hétfőn kénytelen volt Pestre jönni s ő hajnalban esős és hideg szeles időben kocsira ülvén, útközben erősen megfázott s mindjárt igen nagy hasogatás lépett fel bal fél fejében. Hasa menvén, a fájdalmak enyhítésére házi szereket és később orvosilag rendelt porokat és kenőcsöket használt, de eredmény nélkül, mert ezen szakgatás és féloldali fej- és szemfájás őt több négy hetinél ágyban fekvő beteggé tették. Baja nem javulván, kórodánkat kereste fel. Télén állapot: A jobb szem véd- és támszerveiben semmi rendellenesség. A teke fehér, külsőleg ép. iris, cornea tiszta fénylő, közegek tiszták, szemfenék rendes. Néha azonban beteg rajta elhomályosodottságot vesz észre, mely a bal szemben lévő fájdalmak tetőpontjával egybe esik, s ekkor egy finom fénylő körbe burkolva a tárgyak inogni látszanak, mely tünemény, ha ágyba le nem fekszik és szemét le nem csukja, émelygést idéz elő. Bal szemhéjai az erős fénykerülés folytán csukvák, alig duz- I zadtak, kissé vörösek, active szépen nyithatók. A héji és tekei kötőhártya igen finom és reczézetes, ágazatos belöveltséget mutat, felülete síma, fénylő, kissé duzzadt, bő savós váladék. A limbus
