Szemészet, 1886 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1886-11-28 / 6. szám
I I I I I 2 olyképen, hogy az anodot az arcz bizonyos helyére illesztette, míg a kathodot a foramen supraorbitalera. Faradicus áram nem jár haszonnal. Ezen eljárástól mi is sokszor szép sikert láttunk, különösen pedig phlyctaenak után visszamaradt fénykerüléseknél, hol már minden más eljárás cserbe hagyott. De Magri a calomelt subcutan injectióban is megkisérlette, eredetileg ugyan luéticus alapon fejlődött iritiseknél, de később ophthalmia scrophulosánál is. Az injectiókat a halánték bőre alá aplikálta. Jó sikert egyáltalán nem látott. Galezowszki és Daguenet pannus phlyctaenosus ellen az oleum cadinit ajánlja. A gyúrogatás, mely az utóbbi időben az orvosi tudományban igen elterjedté vált, és a szemészetben is beférkőzött, Bonders ajánlata alapján (1872.) alkalmazásba jött a jelen bajnál is. A gyúrogatás itt vagy szárazon vagy Pagenstecher kenőcscsel összekötve használtatik, és a conjunctivában székelő nagyobb csomókat (lymphadenitis conjunctivae, Goldzieher) igen gyorsan szétoszlásra bírhatjuk, melyek a calomelnek makacsul ellenállottak1). Hock erős fénykerüiés és szemrésgörcscsel járó phlyctaenás erruptióknál hasznosnak mondja a tannin-t (1 : 30-hoz). Szóba jön még itt a galvanocaustica is, mely Nieden és mások ajánlata szerint torpid scrophulás fekélyek esetén igen dicsértetik, legyen az akár a cornea közepén, akár a szélén (Frölich, Nieden, 150 esetre terjed ki az észlelete). Minthogy azon esetekben, hol égetésről szó lehet, már fekélyeknek kell lenni, azért ezen themával, mint nem szorosan ide tartozóval, bővebben nem foglalkozhatom. Nem hagyhatom még említés nélkül, hogy a nagy blepharos pasmussal járó fénykerülésnél, ha már egyéb eljárással czélt nem ; érünk, operatióhoz is fordulunk. Ez a kanthoplastica, melyet mi is több Ízben szép sikerrel csináltunk, a mikor megszűnik nemcsak a blepharospasmus és fénykerülés, hanem ezáltal a szemhéjaknak a szemtekére való nyomása is kikerültetik, miért maga a phlyctaenás erruptio is hamarább véget ér. Most pedig áttérek az acidum boracicummal tett porozások megbeszélésére. Az acidum boracicum mint tudvalevő, különösen a vulkáni vidékeken, a kráterekből vízgőzökkel kilöketett anyagból tisztítás és vegyi felbontás útján állíttatik elő. Fehér, selyemfényű hatszögletes lemezeket képez, kissé keserűs ízű. Hideg vízben kevésbbé, forró vízben és borszeszben jobban oldódik. Vegyhatása olyan, hogy a kék lakmuszt borvörösre festi, míg a sárga kurkumát megbarnítja. Egvénysókra nincs semmi behatással, még a szénsavas vegytileteket sem bontja fel. Vizes oldata desinficiáló, a mennyiben a baktériumok fejlődését gátolja, és azonkívül összehúzó hatású. Ezen említett jegeczeket finom porrá törve használtuk, oly módon, mint azt mai nap a calomellel szoktuk tenni, t. i. egy a porban megforgatott finom ecsettel a szembe szórni. Az acidum boracicum porának kis mennyiségbeni behintése ép szemben alig hoz létre feltűnő változást vagy érzést, talán a könynyelválasztást kissé erősbíti, de kellemetlen érzést nem támaszt. Ha azt bővebben szórjuk, jó lehúzott alsó szemhéjak mellett, az átmeneti redőbe, úgy egy pár másodpercz múlva szúró, csípő érzés támad, mi azonban nem tűrhetlen és hamar, 1—x 1j* perez alatt, elmúlik. A köny bővebben folyik, az átmeneti redő felvörösödik, a bulbaris kötőhártyán is az erek megtelődnek és a com. körül mérsékelt cil. injec. keletkezik. Ezen említett tünetek és érzések a beszórt por mennyisége szerint rövidebb-hosszabb ideig (1 — 3 perczig) eltartanak, midőn a csípés egyszerre észrevehetőleg engedni kezd és a szem teljesen elhalaványodik, igen kellemes hűvösség érzete maradván hátra, mely azután hosszabb ideig magmarad. A csípés érzete, valamint az edényizgalmi tünetek fokozódnak akkor, ha a por behintése direct a corneára történik. Beteg, névszerint phlyctaenás, szemek hasonló beporozásánál a tünetek némiképen módosúlnak. Hol az izgalom, fénykerülés jól kifejezett, ott a csípős érzet nagyobb, a könyelválasztás jobban fokozódott és az edényizgalmi tünetek is sokkal nagyobb mérvben állanak elő. Ellenben ott, hol az edény- és idegizgalmi tünetek eredetileg is kisebbek (torpid), ott a beporzás után támadt tünetek inkább közelednek az ép szem beporozásánál említett tünetekhez. Természetes, hogy az edényizgalmi tünetek a beteg szemen tovább tartanak. Legerősebb izgalmat szül olyan szemeken, melyek már a szemhéjak széthúzásánál a fény behatására is ki szoktak láthatóan vörösödni. A beszórt por mennyiségének a tünetek fokának létrehozásában itt is nagy szerep jut. A acidum boracicum, mint vízben nehezen oldható só, ha az átmeneti redőben, vagy mondjuk a szemhéjak alá jut, az ott talált könyben feloldásnak indúl, és pedig igen lassan, mert az nehezen oldódik, és mert a feloldáshoz szükséges könynyből egyszerre kevés van. A feloldott minimális rész ezután adstringálőlag hat, mimellett még fertőztelenítő hatása is érvényesül, míg a fel nem oldott rész jobbára az izgatás áltál kiváltott bővebb könynyezéssel a szemrésből kisodortatik, vagy mert felolvadni ideje nem volt, vagy mert a szemben levő folyadék már telítve volt. A részben feloldott acidum boracicum adstringáló és fertőztelenítő hatása mellett egy kis szerep úgy látszik a jegeczek mechanicus ingerlésének is jut, melyek együttesen hatva, a kórosan felhalmozódott csomókat, a vér és a nyirkáram élénkítése által szétoszlásra bírják. Látjuk tehát, hogy az acid, boracic. nem az indifferens porok értékével bír, hanem meg van azon hatása is mint a calomelnek. A calomel ugyanis sublimattá változik és mint ilyen adstringáló hatással bír, és pedig oly kis mértékben, de az adott bajnál épen elegendőleg, hogy azt oldatban alig lehetne adni. Hogy a calomelnél a sublimat mint kéneső hatna, azt alig lehet elképzelni, tekintetbe vevén az alig kimutatható kis mennyiséget. De meg a kéneső belső adagolása mellett, midőn is az a test legtávolabbi részeiben képződött kóros termények felbomlását eszközli, elterjedvén az egész szervezetben, hányszor látunk phlyctaenát keletkezni, és annak lefolyását a kéneső alkalmazása nem sietteti. Úgy látszik, hogy a mechanicus ingei'lés a porozásnál a már említett hatás mellett némi szerepet játszik a gyógyításban, mely természetesen nem oly nagy, mint az átváltozni nem képes, vagy az átváltozás után is egyszerűen mechanicusan ható poroknál (ezukorpor, ossa sepia, kréta stb.), melyek tehát csak oly értékkel bírnak, mint a szembe jutott idegen testek, és kárt igen, de hasznot soha sem hoznak. Hány phlyctaenás, rendszeres borogatás és ugyanazon magatartás mellett gyenge sublimat-oldatot (1 : ioooo, 15000-hez) használva, nem bír szabadúlni bajától, míg azt a calomel porának x — 2-szeri beszórása megszünteti. Ugyanebben találom magyarázatát annak is, hogy egy közömbös kenőcsbe (ung. simplex, vaselin) alkalmazott calomel, miért nem hozza meg azon eredményt, melyet hasonló esetekben calomel-porral el lehet érni. A zsírral elegyített calomel is átváltozhat sublimáttá, mely azután a maga módja szerint hathat, de elesik nagyrészt a mechanicus ingerlés, mert a finom i'észecskék zsírral mintegy beburkoltatnak és nehezebben tapadókká válnak. *) Az acidum boracicum porának használatánál a beszórt por mennyiségére kevésbbé kell ügyelni, mint a calomelnél, t. i. az acid, borac.-ból beszórt feles por kevésbbé ártalmas, mint hasonló feles calomel behintése. Ezen körülmény talán az acid, box'ac. után keletkezett oldat szelidebb adstringáló hatásában rejlik, mint a calomel után képződött sublimátéban. A beporozás igaz ugyan, hogy egy kis csípő érzés előállásával jár, de ez nem oly nagy, hogy annak kivihetőségét még a legérzékenyebb kis gyermeknél is gátolná, annyival is inkább, mivel az utána keletkező hűvösség érzete kellemes, és igen jónak mondatik. Ez utóbbira kívánom felemlíteni, hogy egy 24 éves nőnél, kinél igen erős edény- és idegizgalmi tünetek mellett, a limbuson apró phlyctaenák egész serege fészkelt, a conjunctivában több nagyobb csomóval, jóllehet a porozás a nagy izgalom miatt nem volt indicálva, acid. bor. port szórtunk. Másnap a szem még izgatottabb volt, de a beteg a porozás után előállott hűvösség érzetét igen magasztalta, és állította, hogy szemét egész nap jobban érezte. Gyenge porozást másnap is megkisérlettünk. A kellemes érzés ismét előállott, de a további kísérletezéstől a fokozódott szemizgalom miatt el kellett állani, egyedül borogatásra szorítván a kezelést. b Csapodi dr. »A massage a szemészetben«, »Orvosi Hetilap« 1884. *) Ottava dr., 1884. évi »Szemészetiben »A. sárga kenőcsről«.
