Szemészet, 1886 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1886-09-26 / 5. szám

— 103 -*

zelés. Nov. i2. Tegnap óta a sebváladék feltűnően bűzös, de nem nagy mennyiségű. Carbolsav-oldattal kifecskendezés. Nov. 20. A sebfelületet tiszta sarjadzás borítja; váladék semmi, a carbolsav folytonos használata után. Naponta kétszer megcseréltetik a tampon, kötelék nélkül. Nov. 21. A jobb szemen fájdalmakról s homályos látásról panaszkodik. Mindkettő csak néhány óráig tartott s a vizsgálat objective semmit sem mutat ki, látás ép olyan mint volt. Nov. 22. Újabb fájdalmak s könyezés. A szemteke összeállása fokozott; belöveltség a szárú körül. A látás nem rosszabb. Egész nap tartott. Másnap a szem nyugodt. Nov. 25. Ismét ily izgatottsági roham. Decz. 1. Iridectomia a jobb szemen, folytatva az előbbit, a külső szártól kezdve ; most már a coloboma az irisnek legalább harmadát foglalja be s külső szára alul esik a szárú vízszintes átmérőjén. Decz. 2. A szem bámulatosan halvány, reactio semmi. Seb igen jó. Keményedési és belöveltségi rohamok nem jelentek meg többet. Decz. 11, Beteg ujjakat olvas 14 lábnyira. Elbocsáttatott, figyelmébe ajánltatván az orvosi ellenőrzés szüksége a netán újra jelentkező izgatottságot illetőleg.

Kórboncztani lelet: A kivett szemteke rendes nagyságú, úgy mint a cornea is, csarnok igen sekély, a mérsékelten tág pupillával biró iris alsó és külső lapja atrophicus s festenyben szegény, a sugártest majdnem oly vékony mint maga az iris s szomszédságában nincs kóros képlet, mi a ciliaris vidékben izgalmat — neuralgiát — idézett volna elő. A retina egész terjedelmében levált s csak a látóidegfővel függ még össze, a sorvadt üvegtestet sátorszerűleg beburkolván.

25- ik eset (133. sz. k.). T. A. 41 éves kocsis Kökényesről, felvétetett 1882. ápril 7-ikén cicatrix corneae, coloboma träum, et cataracta secund. oc. dextri, iritis sympathica oc. sin. diagnosissal. Kórelőzmény: Három év előtt ostorral sértetett jobb szeme, rendelő orvosai szemvizet s szemhéjkenőcsöt (kívülről a bőrre kenni) adtak, mire a vér eltűnt. Esztendeje, hogy bal szeme magától gyuladt és azt orvosnak mutatva, ez megint oly kezelést rendelt, mint jobb szeménél. Más orvosnak is mutatván bal szemét, az őt hozzánk küldte. Jelenleg: Jobb szem kézmogás. Bal szem s/12 ? (alak). Jobb szem a cornea külső oldalán homályos, füstszerű a centrum felé, míg ki- és fölfelé egy teljesen átlátszatlan homály van, hegszövet által képezve, ennek megfelelőleg az irisben coloboma van, melynek szélei czafatosak, az iris többi szövete rendes, alig sárgább színű mint a bal szemé. Szemfenékből vörös visszfényt nem kaphatni, mert a lencse is zavaros. Bal szemen a cornea hátsó felületénmolecularis, pontszerű homályok, melyek leginkább a Descemethártya közepén vannak elhelyezve, de a szemfenekig mégis keresztül láthatni, hol a pupilla külső fele kissé szürkésnek mutatkozik, a véredények kissé tágabbak, a többi szemfenék ép.

Ápril 7. Jodkáli homlokkenőcs, szürke üveg, ernyő. Ápril 8. Bedörzsölési kezelésben részesül a szokásos cautelákkal együtt. Ápril 23. III. cyclus után jobb szem kézmozgás, bal szem a/6. Ez napon történt az enucleatio bulbi dextri. Szépen lecsupaszíttatott a teke, az opt. szorosan a tekéhez lemetszetett. Meglepő kevés vér folyt ki. Máj. 3. Bal szem e/6 ? (alak) IV. bekenési cyclus után fiirdött is. Május 9. Jobb oldalt a kötőhártyazseb már semmi folytonossághiányt sem mutat fel, csak erősen s egyenletesen belövelt. Bal szemén v= e/6 ? Az üvegtestzavar eltűnt, a cornea hátsó lemezén alig van még egy pár tűhegynyi praecipitatum. Rendeltetett: */2 °/0 atropin a bal szembe 2-szer naponként vagy két héten át.

Kórboncztani lelet: A kisebbedett, de megvastagodott cornea közepén az ephitel-réteg hiányzik (macerálás folytán ?), a csarnok mély, a szűk pupilla területén a zsugorodott lencse székel, az iris festenye mögött a sugárnyulványok sárgás-fehérek s igen hypertrophicusak, ezen hypertrophiát a retinában is láthatni, úgy hogy a retina 2—-3-szor olyan vastag mint az érhártya. Az üvegtest befőtt baraczkhoz hasonlít. Látóideg nem mutat fel valami különöst.

26- ik eset (51. sz. k.). M. J. 24 éves cseléd Nyékről, felvétetett 1882. febr. 8-ikán phtysis bulbi sin., iritis sympathica oc. dextri diagnosissal. Előzmény: 2 hét óta nagy fejfájásai vannak; előbb jobb szeme kezdett fájni, s most bal szeme is fáj, a fájdalmak kisugárzók, az éjjeli nyugalmat háborítok. Jelenleg: Bal szem összetöpörödött, a négy egyenes izom benyomását mutatja, halvány. Jobb szem ép. Pupilla jól reagál, halvány. Jobb szem 6/i2 ? Hm. 1-25 D. v == 6/i2, kp. 110 mm.-ben olvas Jaeger Nr. I. Az egész

— 104

szemfenék borosabb, vénák teltek, artériák rendesek, pupillán minimális bemélyedés mindjárt a szélen. Előbbi tünetek, a minimális excavatiót kivéve már azelőtt is jelen voltak.

Febr. 11. Enucleatio bulbi sin. Narcosis alatt rendes lefolyású műtét. Beteg többször hányt. Febr. 13. Kötés megújíttatott, szeműr 1 °/0 carbolsav-oldattal kifecskendeztetett. Febr. 14. Kötés elmarad. Sebfelület csúcsa még lepedékes, semmi duzzanat. Kétszer fecskendeztetik napjában 1 °/„ carbol-oldattal, tépéspamat helyeztetik be. Febr. 20. Szemhéjak lelapultak. Baloldali teke hiányzik. Kötőhártyák tiszta felületűek, duzzadást nem mutatók. Jobb szem 6/iS. Hm. 0'50. v=s/i8. Elbocsáttatott.

Kórboncztani lelet: A zsugorodott teke a 4 egyenes izom behorpadását tünteti föl, a cornealis szövet majdnem a scleráéhoz hasonló, a lencse összezsugorodott s mögötte a levált retina legyezőszerűen szétfeszítve foglal helyet, vékony végével a látóidegfő vei függvén össze. A teke többi ürterét koromfekete, megkeményedett succ. liquir.-hez hasonló tömeg tölti be (savós conserváló folyadék).

(Folytatása következik.)

Apróbb klinikai közlemények.

Közli Csapodi István dr., egyetemi szemkórházi tanársegéd.

I. Ritkább hályogalakok.

1. Cataracta nuclearis et perinuclearis. H. Antal 15 éves r. k., bács-almási bognár fia születése óta gyönge látó volt, kis korában sokáig szenvedett nagyfokú ótvarban. Alsó fogsora rendetlen. Szagló érzéke igen hiányos. Szemei összenéző állásúak, bal szemével rögzít, nézéskor szemrezgése mutatkozik. Jobb szemével 3 m!-nyiről, a ballal 2 m.-nyiről olvas ujjakat. A pupillák kitágítása után látszik, hogy a lencsének fölszínes rétegei s a kerülete átlátszók, úgy hogy tükörrel a pupilla széle körül keskeny tiszta piros öv látható. E körön belül azonban a lencse csak szürkésen szűri át a vörös fényt, mert egy 7 mm. átmérőjű körben szürke küllőzés zavarja az átlátszóságot, a közép pedig teljesen átlátszatlan. Gyűjtött fényben nézve mindkét szem lencséje közepén tömött, sárgás-fehér, ovális kenderszemnyi testecske székel, melyet valamivel kevésbbé tömött szürke, háromoldalú, réteges homály fog körül. Ez a lencse-kérgétől élesen elhatárolódik, kissé kanyargós szélű; állása olyan, hogy a bal szemben a három oldalú hasáb csúcsa alá felé, alapja fölfelé áll, a jobb szemben pedig a magassági vonal 300 fokra dűl el a halánték felé. A hasáb alapja 3-5 mm., oldalai 4 mm. hosszúak. A közepi tömött homály hoszszanti iránya a hasáb magassági vonalában áll. A bal szemben a hasáb csúcsa gyöngéden befűződik s mögötte még néhány rög tapad hozzá. A leírt magot körülvevő lencserész tiszta; csak a föntebb említett 7 mm. átmérőjű rétegben van zavarodás, még pedig e réteg hátulsó vájt fele szép küllős csíkolású, az elülső domború felében csak a jobb szemben van némi küllőzöttség, a bal szemben inkább küllősen elhelyezett egyes pettyek láthatók. A két fél réteg érintkező vonala szabályos kör, melyből a küllőknek megfelelően kis pudorodások állanak ki. Lencse-hasítás s utólagos kieresztés történt, a mikor a tömött fehér részek mészszerű tapintatúak voltak. Látása + 3-5 D-val jobb szem 8/34, bal szem 6/„0.

2. Cataracta centralis capsularis anterior et corticalis anterior. J. Pál. 60 éves, r. k., budapesti molnár bal szeme 14 éve sérült, azóta vette észre, hogy jobb szemével is gyöngén lát. A jobb szem lencséjének a fölszine alatt következő rétegekben tömött fehéres zavarodás van, mely igen csinos kűllös rajzolatú. Belső fele mintegy 2 mm., külső fele széles, a belső széle csillagosán fogazott, úgy hogy hat egyforma 3 mm. szabályos csillag-ágat ketté oszt egy hiányosabb hetedik ág; a külső fele ötös rajzolatának csak az alsó fele hasonlít a belsőéhez, a fölső három küllő durvább s jóval messzebbre is nyúlik szét. A homály excentrikus közepéből egy kis czövek áll ki, mely a lencse elülső tokja közepén levő szabályos kerek, fél mm. átmérőjű fehér foltnak mintegy a nyele, e foltnak fölfelé és lefelé egy-egy kis toldaléka van. A tokon levő fehér foltocskából kiindulóan észrevehető a lencse fölszínes tiszta rétegének a selyem fénye, a mi megerősíti, hogy a kérdéses küllős homály nem a fölszínes, hanem a reá következő rétegben van, bár a hátulsó kéregben hasonló elváltozás nem vehető észre. Látása — úgy látszik a