Szemészet, 1886 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1886-09-26 / 5. szám

99 ioo hető, ezen tömeg előtt és ennek mellső felületén hullámzatos alakot mutató vércsikok. Az üvegtest egész e tömeg hátsó felszínéig tiszta, de ezután már annyira zavaros, hogy a szemfenék nem látható, részletei nem észlelhetők. Május 7. Enucleatio bulbi lateris dextri. Narcosis. Beteg a műtét után csakhamar visszanyeri eszméletét, délután többször hányt, erős fejfájásokról panaszkodik. Május 8. A beteg általános gyöngeségről panaszkodik, többször jelentkezik nála hányinger; erős fejfájásai vannak, láz nincs; délután a kötés nyitva lett, a tépéspamut át van áztatva vérrel, a szemhéjak vizenyősen duzzad­tak, kékes-vörösek, a szemrésből bő genyes vérrel vegyült váladék szivárog. A kötőhártyák erősen duzzadtak, egyenletes sötét-vörösek ; a sebzési felület tökéletesen tiszta. A beteg tisztogatás alatt elájult. Május 10. Jobb szeműrben igen bő genyes secretio, kötő­hártya mint fentebb, a sebfelület csupán alul lepedékes. Gyógy­kezelés marad. Május 13. Jobb szeműr: a kötőhártya még erősen duzzadt, secretio igen bő, a sebfelület csupán kis területen lepe­dékes. Védkötés elmarad. Május 14. A kötőhártya duzzanata en­ged, a sebfelület teljesen tiszta. Gyógykezelés marad. Május 16. A jobb szemhéjak kissé duzzadtak, kékes-vörös színűek, kötő­­hártya kissé duzzadt, sebfelület teljesen tiszta, erősen granulál. A beteg el lett bocsátva. Kórboncztani lelet: 5 mm.-nyi távolságban a látóidegfőtől a levált s a zsugorodott üvegtesthez csatlakozott retina szálagosan függ össze az érhártyával a sértés helyén. Az összes képletek sor­vadt, kisebbedett voltán kívül jelentékenyebb változás nincs jelen. A cycliticus lobtermények a kocsonyásodott üvegtesttel vegyül­tek össze. ig-ik eset (171. sz. k.). R. L. 26 éves tisztviselő neje Buda­pestről, felvétetett 1880. január 26-ikán irido-chorioiditis chronica oc. sin., neuralgia ciliaris o. d. diagnosissal. Előzmény : Közel egy éve, hogy a bal szemen legelőször jelentkeztek fájdalmak, nem emlék­szik, hogy ezelőtt valami baja lett volna. A múlt év február hó­ban nagy fájdalmak jelentkeztek, a bal szemen erős fényérzé­kenység s nagy könyezések. Orvoshoz fordult, ki hosszú ideig kezelte atropin s homlokkenőcscsel. Betegsége e kezelés mellett pár hónap múlva engedett is, de csak rövid időre, hogy újra még nagyobb fájdalmakkal eljöjjön; így tartott ez — néhány napi közbeesésekkel, midőn nyugodtabban érezte magát — az egész éven keresztül, mi mellett látása bal szemén tökéletesen elveszett. 1879. november óta figyelés alatt áll bal szeme, mely minden gyógykezelés daczára sem akart megnyugodni nemcsak, de de­­czember óta a jobb szemét is romlani érzi, munkát végezni nem képes, fáradt s fájdalmakat érez. Jelenleg: Nagy érzékenység s ezzel járó fájdalmak miatt beteg húnyva tartja szemeit. Behúnyt állapotban a bal szemgödör tája beesettebbnek, kevésbbé kitöltött­nek látszik. A szemek nyitásakor csak a jobb teke látható jól, a balból kevés. Mindkét szemen csak ágazatos injectio a héji és átmeneti kötőhártyán. Jobb teke fehér. Bal teke egészben kisebb, kötőhártyája ágazatosan belövelt, pericornealis mérsékelt fokú ciliaris injectiót mutat, mely sajátos, nem a friss rózsaszínben játszó, hanem inkább a chronicus folyamatokra jellegző rézvörös. Az egész teke lágy összeállású T—2. A cornea alakja nem kerek, hanem a két zug felé elhúzott ellipsoid, a csarnok kicsiny, az iris keskeny, 1—2 mm. szálagocskaként látható, atrophisált. Reagálás­ról szó sincs. A teke egész belsejéből zöldes-szürke fény jő elő. A lencse elhomályosúlt. E szemen semmi fényérzés nincs. Jobb szemen a láta jól, de egyenetlenül tágul, v=20/2o E. Beteg szív­dobogásról emlékszik meg, az ezen irányban megejtett vizsgálat semmi rendellenességet sem talál. Jan. 27. Enucleatio bulbi lat. sin. Narcosis alatt történt a műtét. Jan. 29. B. A tépet gomolykák, melyek genynyel átívó­­dottak, eltávolíttatnak, a szeműr kifecskendeztetik, friss tépett go­moly tétetik a szeműrbe, melynek felső és alsó falán genyes be­­szűrődöttség látható babnyi nagy területen. Febr. 2. Beteg a korosztályt elhagyja. A szeműrben alul és felül a lepedék kisebb, genyelválasztás mérsékelt fokú, a kötőhártyazseb finoman belövelt. Oedema nincs. Magatartásáról kiértesítve s a sebkezelésbe bele­oktatva, beteg elbocsáttatik. Kórboncztani lelet: Genyes exudatum a lencse mögött és ablatio totalis retinae. 20- 1 k eset (85. sz. k.). S. J. 50 éves kőmíves Nagy-Apóidról, felvétetett 1880. október 10-ikén phthisis bulbi sín. (neuralgia ciliaris) cicatrix corneae, oc. dextr. diagnosissal. Előzmény: Beteg előadása szerint ezen év márczius havában erős és folytonos megerőltetéséből származó, rohamosan öregbedő gyuladás lepte meg mindkét szemét, ugyannyira, hogy szemei erősen felduzzad­tak és kidüledve voltak. Már a betegség harmadik napján orvosi kezelés alá jutott, a mennyiben Bécsben Stellwag tnr. kóro­­dájára vétetett fel, hol is ez év június végéig tartózkodott, mialatt a lobfolyamat bevégződött, melynek eredményeként ma jobb szemén egy a pupilla területe előtt levő homályt és a bal szem vissza­maradt csonkját láthatjuk, melyben időnkint fájdalmakat érez. Jelenleg a bal szemen a felső szemhéj lapos, a szemürbe behor­padt, az alsó belső részén kis fokban kifordúlt. A szemrésből a szemhéjak nyitvatartásakor egy körülbelül */4 résznyire sorvadt tekének csonkja látható. Mindkét szemhéj, valamint az átmeneti redő kötőhártyája egyenletesen belövelt, fellazult és savós váladék­kal fedett. A teke, egy a rendes teke térfogatának mintegy negyed­részét kitevő idomtalan sorvadt csonk gyanánt mutatkozik, kötő­hártyája egyenletesen belövelt, duzzadt, fellazult és a csonk felső alsó szélének megfelelőleg vastag ránczot képez. A csonk mellső felületén háromszögalakban mintegy 4 □mm. területen az elhomá­lyosodott cornea látható, a környékére a bulbaris kötőhártya rá­nőve találtatik. Csonk tensiója lágy T — 3. Érintésre fájdalmas. Jobb szem : A héji és átmeneti kötőhártya belövelt, kissé fellazult, a corneán a pupilla területében körülbelül 6 mm. hosszú, 4 mm. széles élesen határolt régi homály. Fényérzés nincs. Jobb szem v= 20/7o Hm. 1j3i v=20/5o, Qlikkal és -j-24 v=20/s„. Leg­kényelmesebben olvas +i4-essel6 — 20" között. Október 12. Enucleatio bulbi sin. Műtét rendesen folyt le, a vérzés valamivel nagyobb volt, a csonk eltávolíttatván, tömeszek helyeztettek a szemürbe. Műtét narcosis alatt folyt le. Október 14. A tamponok eltávolíttatván a szeműr kifecskendeztetett karbol­­vízzel, kevés váladék, egy kis helyen a kötőhártya lepedékes. Október 20. Váladék minimális, a fájdalmak a bal fejoldalon meg­szűntek, beteg azon utasítással, hogy a szeműrt naponta langyos vízzel kimossa és egy tépés pamatot tegyen bele, míg csak vála­dék lesz, elbocsáttatik. A megfagyasztott és felmetszett csonkban csontosodás talál­tatott ; a csonk nagyságra nézve nem múlja felül a közép nagy mogyorót, a képletek annyira vannak destruálva, hogy fel sem ismerhetni minden egyeset. A csontosodott rész a lencse táján van. 21- ik eset (163. sz. k.). K. M. 20 éves cseléd Budapestről, felvétetett 1879. január 13-ikán phthisis bulbi dextri, retinitis diffusa oc. sin diagnosissal. Előzmény: Beteg 14 éves korában himlőben szenvedett, bántalom a szemekre is kiterjedt, úgy, hogy a himlő elmúlta után a beteg mindkét szemén semmit sem látott s három hónapig mások vezetésére volt utalva. Ezen idő elmúltával bal szemével nagyobb tárgyakat vett ki; de jobb szemével, bár orvosi kezelés alatt volt, semmit sem látott. Jelenlegi bajára vonatkozólag említi, hogy előtte ismeretlen okból bal szemén látása homályosodni kezd s fájdalmak is lépnek fel benne. Jelen állapot: Jobb szemen szemhéjak mélyen besüppedtek, kötőhártya kissé lazult, a teke visszahúzódott, egész terjedelme kisebb, alakja nem gömb, a mennyiben az egyenes izmoknak megfelelő irányban, úgyszintén a cornea is lelapult, ezenkívül a külzug irányában mély behorpadást mutat. Cornea egész terjedelmében egy fehér inas kinézésű hegszövet által van pótolva, mely mintegy folytatását képezi a hasonló változást mutató teke kötő hártyának; teke kötő­hártya külszélén egy meglehetős vastag s részben elágazodásokat mutató véredény vonúl. Teke lágy, T—2, nyomáskor érzékeny s gyakran önként is fájdalmak lépnek fel. Bal szem kötőhártyája kissé belövelt, láta kissé tág, de fényre jól reagál. Látóidegfő kissé duz­zadt, szélei elmosódottak, erősen hyperaemicus, nagy véredények a betérési helyen fátyolozottak; vénák erősen tágultak, az artériák normálisak. A reczeg nagy edényei még a körzeten is fátyolszerű homálylyal borítottak, reczegen capillaris hyperaemia látható. Hm. Vse, v= 2»/3o. Január 14. Rendeltetett: Szürke védüveg lett alkalmazva s sötét helyen tartózkodás. Atropin 2-szer. Január 20. Igen gyen­gének mondja magát lenni, szédülés és fejfájás fokozódott. Január 23. Retina vérbősége csökkent, látóidegfej környékén helyenként

Next

/
Thumbnails
Contents