Szemészet, 1886 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1886-01-31 / 1. szám

23

24

létnél 3 kis fekély mutatkozott. A felső átmeneti redő erősen duzzadt és külső részén egy a bulb, conj.-ra áthúzódó fekély volt. A plica semilunaris és a caruncula hypertrophisált, vörös. A cornea iris, pupilla és a törőközegek rendesek. A beteg jó kifejlett volt, de már többször vért hányt és családjában már több egyén tüdővészben halt el. Két hónappal később egy az előbbivel teljesen megegyező kórkép egy io hónapos gyermeknél is észleltetett, kinek szülei tüdővészben szenvedtek. A macroscopicus képből a diagnosis tuberculosis conjunctivae-re tétetett, mit később a górcső kétségtelenné tett az által, hogy Ehrlich-féle festési móddal tuberculosus bacillusok voltak kimutathatók a kimetszett palpeb. conjunctivában. — (Centralbl. für Augenh. 1885. decz. füzet.)

Issekutz dr.

— Keratitis parenchymatosa 100 esete. Dr. Ancke-tól.

— Ezen észlelt 100 eset közül 62 volt férfi és 38 nő; 38 esetben mindkét szemen, 22 esetben a bal szemen és 36 esetben csak a jobb szemen volt a baj. A betegek életkorát tekintve kitűnt, hogy a serdülő korig az esetek száma folyton szaporodik, míg azontúl az életkorral annak gyakorisága folyton fogy, mi a congenitalis luéssel mint okkal jól összefüggni látszik. Mégis az eseteket tekintve, nem dönthető el határozottan, hogy a baj létrehozásában mily arányban szerepel a lués. Az említett 100 esetben 37-nél biztosan ki lehetett mutatni azt (27-nél congenitalis és 10-nél szerzett volt a lués) 24-nél a syphilisre nagy gyanú volt, és 39 esetben semmi támpont sem volt annak felvevésére. Typicus Hutchinson fog 11 esetben találtatott, melyből 7-nél congenitalis lués volt, de a többi 4-nél a lués nem volt kimutatható. Hogy azonban a keratitis parenchymatosa nem csupán localis szembaj, hanem egy alkati betegségnek kinyomata, mutatja az, hogy ily egyének ha a lués nem mutatható is ki, rendesen satnyák, vérszegények, rosszul kifejlődöttek. A baj lefolyása rendesen jó. Complicatio az iris részéről 16 esetben volt, a sclera részéről (episcleritis) 3 esetben. Feltűnő, hogy 16 esetben a szemfenék peripheriás részében pigment ziláltság volt található, mely szintén a specificus bajjal összefüggőnek vehető fel. — (Centralbl. für Augenh. 1885. decz. füzet.) Issekutz dr.

— Syndesmometria-ról. Dr. UUich-i6\ Charkow-ban. — A

conjunctivalis zsák mélységének meghatározása nem csak tudományos, hanem gyakorlati értékkel is bir, a mennyiben egyes betegségek annak mélyebb vagy sekélyebb volta szerint más-más lefolyást vehetnek. Egy idegen test mélyebb conjunctivalis zsákban tovább ellehet, mint sekélyebben, továbbá a conjunc. blenorrhoica mélyebb conjunct, zsák mellétt kedvezőbb quoad affectionem corneae, mint egy sekély stb. Mostanáig idevonatkozó mérések csak hullákon történtek, miből úgy tűnt ki, hogy a felső conjunctivalis zsák legmélyebb helyén 22'"—25"', az alsóé pedig 11"'—13"'. Élőn ennek meghatározására egy lapos milliméterekre beosztott elefántcsont lemez szolgál, mely alul fogantyúval van ellátva. A fokozat előtt egy alulról felfelé tolható pálczika van. A vizsgálandó szembe nehány csepp cocaint csepegtetünk, és ezután az elefántcsont lemezt óvatosan a felső, illetve az alsó szemhéj közepén a fornixig előtoljuk, és a kis tolható rudat a szabad szemhéj szélig toljuk elő. Ezután a műszert elvesszük és leolvassuk a conjunctivalis zsák mélységét. Több ilyen mérésből kiderült, hogy átlag a felső 22"'-—24"1, az alsó pedig 1 T"—12"1 mély, továbbá hogy a legmélyebb conjunctivalis zsák myopiásoknál találtatott, míg a legsekélyebb hypermetrópiásnál. — (Centralbl. für Augenh. 1885. decz. füzet.) Issekutz dr.

VEGYESEK.

— Az egyetemi szemkórházban az elmúlt évben megfordult 4729 bejáró beteg, kórházi ápolásban részesült 660 beteg; műtét történt 900 (még pedig 235 Graefe-féle hályog műtét, 236 iridectomia). A kórházi betegektől befizetett ápolási díj 3810 írtra rúgott. A betegforgalomhoz képest legtöbb volt a befizetés márcziusban (555 frt), legkevesebb júliusban (82 írt).

— (—di) Keratoconus négy esetét figyelte meg Daquillon (Bulletin de la clinique ophth. des Quinze-Vingts 1885). Veleszületett volt a baj egy esetben, a többiben szerzett. A szem feszülése nemcsak nagyobb nem volt a rendesnél, hanem inkább egy kevéssé csökkent. A látás jobb volt este mint nappal.

— (—di) Iris mögötti sclerotomiát ajánl Dehenne (Union méd. 1885. márczius) az iridectomia előkészítésére, hogyha teljes pupilla-záródás folytán az elülső csarnok nagyon sekélylyé vált s glankomás tünetek jelentkeznek. Graefe késsel másfél milliméternyire a limbustól szúr be közvetetlen az iris mögé s elcsorgatja a hatulsó csarnok vizét.

— (—di) Atropin okozta glaukoma esetét közli Copfra (American journal of ophth. 1885. jam). A kóros egyénnek kezdődő hályoga tette szükségessé a becsöppentést, a mi látását javította, három nap múlva azonban hevenyés glaukoma tört ki, mely eserintől gyógyúlt.

— (—di) Amblyopia toxicára vonatkozólag azt tapasztalta Coursserant (Gaz. des hőpitaux 1885. febr.), hogy pilocarpinnak bőr alá föcskendése javítja a látást, ha az amblyopia szesz-mérgezésből ered, ellenben nemcsak nem javul, sőt romolhat, hogyha a dohányzással való visszaélés idézte elő a gyöngelátást s látóidegsorvadástól kell tartani.

— (—di) Nadály mint idegentest az átmeneti redőben. Amat (Gaz. méd. de Paris, 1885. május) egy franczia zuávnak fölső átmeneti redőjéből 25—30 mm. hosszú 5 mm. széles élő nadályt vett ki, mely apró nadályokat tartalmazó vízzel való mosdás közben öt-hat nappal előbb jutott a szembe.

— (—di) Atropin a dacryocystitis ellen. Joye (New-York med. journal 1885.) makacs könnytömlő-hurut eseteit közli, melyekben egyéb sikertelen eljárások után atropinnal ért czélt, melynek hatását úgy magyarázza, hogy miként a torokban, a könnytömlőben is kiszáradást, a váladék csökkenését idézi elő.

— (—di). Bélpoklosok szembajai. Kaurin a reknäs-i kórházban 64 leprás közül 41-nek látott szembaját. Az anaesthesiásak szembajai voltak : lagophthalmus paralyticus, xerosis corneae, synechiae post., cataracta, phthisis bulbi és egy obscuratio corneae. Leggyakoribb volt a két első szembaj. A görvélyes alakhoz a következő szembajok szegődtek: obscuratio corneae, leucoma corneae, synechia post, et iritis, tuberculum sclero-corneale, tuberculum iridis, cataracta, phthisis bulbi. — A szaruhártya bélpoklos elzavarodása kezdetben szurkált, szerncsézett, később elmosódó s erezett, oka leprás termékek lerakodása a cornea fölszínes rétegeibe. Leggyakoribb műtétek: a tarsorhaphia a szem kiszáradása ellen és a keratotomia, mely igen ajánlatás leprás giimösödések gyógyítására. Fájdalmas esetekben czélszerű szer a cocain. A bélpoklosságot mindjárt kezdetben kell gyógyítani, mert különben keveset tehetünk ellene. Gyógyulás esetében is az ember teste olyan mint a száraz fa, igen csekély benne a physikai életerő, bár az elme ép marad. Igen fontos az elkülönítés s külön kórházakban ápolás.

— (—-di) A bujakór korai nyilvánulásául Ferret (Bulletin de la clin. ophth. des Quinze-Vingts) 1885. sajátságos retinitist ír le. Ugyanis a látóidegfő körül vizenyősség fejlődik, a vivő erekben vérpangás áll be, sőt vérzések támadhatnak. A retinitis rendesen kétoldali s ködös látással jelentkezik. Fájdalmakkal nem jár, hirtelen fejlődik, bujakór elleni orvoslásra gyorsan gyógyul.

— A cornea akaratlan festésének esetét írja le Mayerhausen G. dr. 12 éves leányka b. corneáját iskolatársa tollal megszúrta. A toll a reá tapadt tintát is magával vitte a cornea lemezei közé s a pupillával szemben a toll alakjának megfelelő fekete festést hagyott hátra. M. a megfestett helyet ki akarta kaparni, de ez nem sikerült, a tinta nagyon mélyen volt beivódva a cornea lemezei közé. (Centralblatt f. Aug. 1885., pag. 230.)

Ottava.

— Kotelmann 46) Singhal szem közül 58-7 °j0 hypermetropiásnak, 41 ■^°l0 emmetropiásnak, o°/o myopiásnak talált. Ámbár a Singhálok közül aránylag sokan tudtak írni és olvasni, mégsem volt köztük egy myopiás sem. Színvaksága egyiknek sem volt. A haj színe mindeniknél fekete volt, az irisé barna.

Budapest 1886. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza 14. sz.).