Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)
1885-11-29 / 6. szám
I 2 I 12 2 A sötétség a mozaikszerű réteg elemei teljes nyugalmának állapota, chemiai bomlások nem történnek, az ideghártyai bibor és luetin, legnagyobb teltségük fokán vannak. Az egyes részek között leggyöngébb az összefüggés; az epithelium-sejtek nem követik a csapokat és pálczikákat, a mikor az ideghártyát az érhártyáról leválasztjuk. Ez egészen ellentéte annak, a mi a világosság hatására történik ; ekkor ugyanis az élettani képesség legnagyobb foka nyilvánul. Az epithelium-sejt, a pálczikák és csapok cuticulás tagja legnagyobb fokban össze van húzódva; az elemek között az öszszefüggés igen erős, az epithelium-sejt oly erősen tapad a csapokhoz és pálczikákhoz, hogy emezek elszakadnak, leválnak az ideghártyáról, melyhez tartoznak és az epitheliumon ragadnak, melylyel érintkezésnél egyéb viszonyban nincsenek. A föstékszemcsék valamennyi sejtnyúlványba beszűrődvék, az ideghártya bibora eltűnt, a luetin halavány. E két állapot közt a fokozatnak egész lépcsője van a színek szerint. Leggyöngébb visszahatást kelt a látóelem-háromságban az olyan fénysugár, melynek színes hullámai leggyérebbek, de leghosszabbak; legerősebbet a legrövidebb, de legszámosabb hullámú fénysugár; úgy hogy mindegyik színezetnek, valamint a világosságnak és sötétségnek saját visszahatás felel meg az ideghártya elemeiben. E szerint bizonyos színű hullámok hatásának épen bizonyos érzéklés felel meg. Példáúl ama változásoknak, melyeket a mozaikszerű rétegben az olyan hullámok hatása idéz elő, melyeknek hossza 512 milliómod milliméter s rezgéseik száma egy másodpercz alatt 582 billió az idegelemekben a zöld színnek érzése felel meg. A látóművelet tehát physikai és chemiai átalakulásoknak eredménye, melyeket a fehér és színes fényt támaszt az ideghártya epitheliumában meg a pálczikák és csapok cuticulás tagjában. Ezek a részek érzékenyek, de különböző fokban ingerlékenyek a különféle fénynemek iránt. Ez ingerlés fölfogása szükségképen a csapok és pálczikák idegnemű tagját illeti, míg a látóművelet öntudata az agy velő kérgében székel. —- (Recueil d’ophthalmologie 1885. áprilisi száma.) Fordította Csapodi István dr. SZEMELVÉNYEK. — A cocain hatásáról a szemészet terén, Dr. Br. Züminski-től Dorpatban. — Szerző 2—-10 % cocain solutióval tett mintegy 40 egyénen kísérletet a cocain különböző számbavehető hatásának tanulmányozására. A cocaint részint becsepegtette a szembe, részint injectio alakjában használta. Az érzékenység meghatározásánál finom hályogtűvel érintést használt, részint vegyészeti edzést még pedig speciálisan Acid, bor 3-0, Acid, salicyl i’O, Aq. dest 120'0 oldatát. Kísérletének eredménye röviden a következő: A conjunctiva és cornea érzékenysége, 2 °/„ oldatból x cseppet becsepegtetve, legföljebb 8 perez alatt leszáll. A stadium analgesiae, legkevesebb 4°/0 oldatból 5—8 cseppet felhasználva, beáll 6—19 perez után; a stadium anaesthesiae 8°/0 oldatból 3—6 cseppet felhasználva 9 perez alatt beáll és tart 9 perczig. i o °/0 oldatból 3—6 csep már átlag 5 lj2 perez alatt létrehoz anaesthesiát, mely átlag aztán 12 perczig tart. A cocainnal való anaesthesiálás legelőször fellép a corneán, azután a bulbaris conjunctiván és legtovább tartja meg érzékenységét a palpebralis conjunctiva ; persze a visszafejlődés sorrendje fordított. A szemhéjak érzékenységének csökkenése pedig épen nem észlelhető. A cocain becsepegtetések többé kevésbbé égető érzést idéznek elő, melyre gyakran szárazság érzete következik. A cocain hatásához tartozik még a peripherikus edények megszűkítése és így anaemia létrehozása. A belszemi nyomást a cocain csökkenti. Mydriasis minden esetben pontosan beáll, melynek beállása és megszűnése a felhasznált mennyiségtől függ. így pl. 2 °/„ oldatból 3—8 cseppet felhasználva, már észlelhető a tágulás 9 perez múlva, tetőpontját eléri i óra múlva és a mydriasis eltűnik 17 óra múlva stb. — Az alkalmazkodási szélesség 2 —10 °/0 cocain használása után megváltozik ; 15 egyénnél kik 20—25 év közöttiek voltak 10 °/0 oldatból 6 cseppet felhasználva az < alkalmazkodás -ä»~5 D-ra fogyott. Ezen alkalmazkodási bénulás legkésőbb 2 óráig tart. i csepp »/i« °/o eserin. salicyl.-ból állandóan képes 6 cseppet 10 °/0-es cocain-ból ellensúlyozni. A cocain hatása nemcsak az egyének szerint változó, hanem ugyanazon egyénnek mindkét szemében sem egyformán hathat. Az említett hatásai a cocainnak nagyjában érvényesek a beteg szemre is. Hegedések, hyperaemia miatt azonban kissé hátráltatják a cocain hatását. A mélyebben fekvő részekre a cocain nincs nagy hatással ; így nyúl szemébe részint becsöpögtetett, részint a conjunctiva alá injiciált 10“/, oldatnak eredménye az volt, hogy a conjunctiva metszését békével tűrte az állat, de midőn a metszés mélyebbre történt az izom felé, az állat teljes erejéből szabadkozni kezdett. Ebből következik, hogy a cocainnak subconjunctivalis injieiálása tenotomia vagy enucleatiónál semmi practicus haszonnal nem jár. Végre a kísérletező figyelmét oda irányozta, hogy a cocain a seb gyógyulására bír-e valami befolyással, és kísérleteinek eredménye az volt, hogy a seb gyógyulását legkevésbbé sem gátolja. Sebeket kezelt és pedig hasonlókat karbolkötéssel, cocain-bekenéssel és a sebek egyformán jól gyógyultak. A cocaint használni legczélszerűbb oldatban és nem substantiában, mint ezt Königstein ajánlá. A cocain kitűnő szolgálatot tesz különösen idegen testek kikaparásánál, műtéteknél, iridectomia, Graefe extractiojánál, hol csak az iris megfogása és kimetszése fájdalmas. Pupilla tágító és a tensio csökkentő hatása szemben az anaesthesia létrehozásával csekélyebb, mintsem hogy ez károssá válna. A sebgyógyulás pedig műtétek után teljesen hátráltatás nélkül történik. Az operativ eseteken kívül használható még a cocain különféle photophobiáknál pl. keratitis phlyctaenuclosa, keratitis parenchymatosánál. Hogy azonban a cocain cyclitisnél csillapítólag hatna, mint ezt egyesek állítják, azt a szerző nem észlelte. Igen fontos szerepe jut még a cocainnak a szemtükrözésnél is, mivel elég gyorsan tágít, a mydriasis soká nem tart, valamint az alkalmazkodási bénulás sem. (Klinische Monatsblatter für Augenheilkunde jul. 1885). Issekutz dr. — Kísérleti tanulmány az iriscystákról, Dr. Hosch Fr.-tői Baselben. — A szerző olyan szöveteket ültetett át az elülső csarnokba minők a traumás behatásoknál oda tényleg be is juthatnak. A kísérletek azt mutatták, hogy a haj gyökerével be nő az irisbe, anélkül hogy változnék; a cornea elülső részéről vett felhám összenő az irissel vagy corneával, mi azonban felszívódás által kisebbedhetik is; conjunctivalis darabka tömör kocsányos tumort képez az irisen. Cysták azonban, mondja a szerző, csak akkor erednek, ha egy kis bőrrészlettel mirigy ültettetett át. Hosch az iriseystákat Rothmund theoriájával megegyezőleg, visszatartási atheromás tömlőknek tartja és csak mint kivételt engedi meg, hogy azok mint Wecker állítja irisredőből erednének. Pillaszőrök cystaképződésre a mellső csarnokban csak akkor vezetnek, ha velők egyszersmind bőrrészletke is íiltetődött át. (Centralblatt f Aughk. 1885. évi júniusi füzet). Issekutz dr. — Vas-szilánk kihúzása az üvegtestből, Fröhlich dr.tól Berlinben. — G. J. 26 éves egyénnek kalapácsolás közben bal szemébe egy kis vasszilánk röpült. A szem függelékes részei normálisak, a tekén mérsékelt ciliaris és conjunctivális injectió, a cornea tiszta, de felső-belső negyedében egy vonalszerű 1 ‘/a mm.nyi és J/2 mm.-nyire a selerára terjedő seb volt látható. Ezen helynek megfelelőleg az irisben egy kis seb. A. tensio erősen csökkent. Midőn a szem síktükörrel megvizsgáltatott, tisztán lehetett látni, hogy az üvegtestben egy mozgékony, fénylő érezdarab van, mely a szem nyugalmi helyzetében annak aljára száll le. Ezen észlelés után a vasszilánk kivevése határoztatott el, mi röviden a következő módon történt: A conjunctiva 2 °/0 cocainoldat becsepegtetése által érzéketlenné tétetett, és miután a teke minden nyómástól megkiméltetett, a szemhéj terpesztő kellő elhelyezése után, az orri rész felé forgattatott rögzítővel, és a temporalis oldalon a corpus ciliare mögött egy egyenes lándzsával a selerán és a többi alatta levő rétegeken áthaladó metszés történt egész az üvegtestig. A készített seben át a vékony sondaalakú magnes bevitetett, mire a vasdarab gyenge zörej kíséretében a mágneshoz húzatván, eltávolíttatott, a sebet jodoformmal kezelték és a szemet nyomókötés alá helyezték. Az idegen test súlya 0^005 grm. A seb gyógyulása majdnem irgalom nélkül folyt le, úgy hogy a beteg nemsokára
