Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1885-09-27 / 5. szám

.

103 —

— IO4 —

kalilúggal való edzés által is hozott létre hólyagokat. Mayerhausen szintén mészszel égetés után észlelt hólyagképződést a corneán, mely vérrel volt telve és mely legvalószinűbben a képződött edényekből eredhetett. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde 1885. július.) Issekutz dr.

APRÓBB KÖZLEMÉNYEK.

(»Recueil d’ophth.« 1885. 5.)

— Fiatal egyén glaukomája. Hewetson a leeds-i orvosegyesületben egy 18 éves leányt mutatott be, kinek egyik szeme hevenyés glaukomát állott ki. A baj ötödik napján a látás majdnem teljesen megszűnt volt; eserin-becsöppentések után iriscsonkítás történt s a látás teljessé vált.

— Újszülöttek szemgyuladásából származó izesületi lobot észlelt Cl. Lucas Londonban. Egy 18 napos gyermeknek, kinek anyja szülés előtt két héttel genyes htively-gyuladást kapott, kétoldali genyes szemgyuladáson kívül bal térde és keze-csuklója is nagyon fájdalmas lett s megdagadt. L. azt hiszi, hogy valamint a húgycsőben, úgy a szem kötőhártyáján is fölszívódhatik a kóros anyag, mely genyes synovitist támaszt.

— A saját szemfenekünk árnyék-képének megláthatására Maher (Sidney-ben) azt ajánlja, hogy sötét szobában álljunk 10—20 lábnyira egy gázlánggal szembe, fogjuk be egyik szemünket, a másik elé pedig tartsunk erős domború lencsét, melyet gyüjtőtávol körül gyorsan mozgassunk. Néhány másodpercz múlva előtűnik a sárgaoltnak halavány-sárgás, feketén pontozott képe, a retina sárga folt ^körüli erei, még a legfinomabb ágak is, sötét fonalakként lesznek láthatókká A tünemény annál élénkebb, mennél gyorsabban mozgatjuk a lencsét. M. módja szerint a szemfenék képe jobban meglátható, mint a Purkinje módja szerint, mely sötét alapon nem láttatja meg eléggé a sárgafolt halavány képét.

— A légylátásnak nevezett entoptikai képek előidéző okának Deeren (Courtrai-ból) nem az üvegtestbéli homályokat tartja, mert egyrészt szemtükörrel ilyen homályokot föl nem lehet födözni, másrészt meg a kóros üvegtesti homályokat a beteg úgy látja, hogy azok a szemfenékből szállanak föl, ellenben az élettani árnyékképeket szeme előtt látja libegni s ezek mozgása független a fej mozgásától és a szem nyugalmától. D. megkülönböztet nyálkás árnyékokat, melyeket a corneán végig sikamló nyálkaczafatok idéznek elő s gyöngyfüzéres szalagos és gömbös árnyékokat, melyek előidézését a cornea vándorló sejtjei mozgásának tulajdonítja. E szerint nemcsak a szem vérkeringése (Purkinje-féle arbor vasculosa), hanem a lympha áramlása is észrevehető volna entoptikai úton. — Azonban alig hihető, hogy ilyenformán ama bizonyos határozott alakú homályokat meg lehetne magyarázni, melyek mindig abban a bizonyos alakban libegnek szemünk előtt.

— Galandféreg okozta látás-zavarokat figyelt meg Despagnet. A betegen egyszersmind szemtájéki érzékenység s ataxia tünetei mutatkoztak. A kellő orvoslás sikertelen volt mindaddig, míg galandféregnek kiürítése véget nem vetett minden kóros tünetnek. E megfigyelése kapcsán közli Molard-nak 1865-ben leírt megfigyelését is, mely szerint nagy látás-romlást és külömböző sympathikus-idegi tüneteket tartott fönn a bélben székelő galandféreg, melynek elhajtása után a beteg teljesen meggyógyult.

— A franczia szemészek álláspontja a hályogkivétel módjára nézve. (Congrés frangais de Chirurgie.) Panas (Párisból) a hályogműtétekről előadja, hogy húsz éve követik általában a szemészek Graefe eljárását, legújabban azonban visszahatás mutatkozik, vissza akarnak térni a régibb Daviel-féle (Beer-féle) módhoz, melyre nézve szabály, hogy az irist megtartsuk. Igaz, a fertőtlenítés alkalmazása előtt több veszteséggel járt a Daviel műtétje, jelenleg azonban nem kell tőle tovább is tartani. Azonban a műtétet akként kell módosítani, hogy a roppant nagy seb helyett a szaruhártya egy harmadát, legföllebb két ötödét átfogó sebet kell készíteni, még pedig fölül és Graefe-késsel. A Graefe-féle műtét eszközei közül a szemhéj-terpesztőt is át kell venni. A Daviel módja elsőbbséget érdemel szépségi tekintetben, különösen pedig a látás jobb voltánál fogva. Kevésbbé fenyeget az üvegtest-vesztés, ritkább az izzadmányos iritis. A maradékok kitisztítása bajosabb ugyan,

de sikerül, ha cocaint eresztünk a csarnokba. Galezo7Vski (Párisból) szintén a franczia műtéti módot műveli s nem tapasztalta, hogy a szaruhártya rosszabbul hegedne, mint az inhárya. Ha az iris útban volna, nem tartózkodik félrehárítani. A német módnak nagy érdemei voltak, ma már a múlté A cocaint nem szereti, mert érzéketlenséget tart fönn, ez pedig a szemre ártalmas. A műtét különben sem fájdalmas. Thomas (Tours-ból) azt a kétséget fejezi ki, nem akadályozza-e az iris megtartása a lencserészek kitisztulását.

(»Revue gén. d’ophthalmologie« 1885. 5.)

— Ember szemgödrébe nyulszemet szemzett Chibret (Clermont- Ferrand-ból). Állatókon tett sikertelen kísérletek után arra a következtetésre jutott, hogy a nem sikerülésnek oka az állatok Tenon tokjának hiányos volta lehet az oka, hogy tehát az emberi szem nagyon kifejlődött Tenon tokja alkalmasabb lehet az állati szem átültetésére. Egy 17 éves leánynak kivette staphylomás szemét fertőtlenítő eljárással, enucleatió után az üreget sublimat-oldattal (x : 2000) öblitette ki. Ezután kivette egy házi nyúlnak a szemét, melynek alsó részén ideiglenesen kötőhártya-darabot hagyott a rögzíthetés végett, a szemtekéről minden kötőszövetet levagdalt s sublimáttal mosta meg a szemet is. A beteg szemgödre kötőhártyájába összehúzható fonalakat fűzött, e zacskóba beleillesztette a nyulszemet s a fonalakat összehúzta. A szemet ismét megmosta sublimattal és mindkét szemre nyomó kötést alkalmazott. A fonalakat az ötödik napon távolította el, mikor már a szem teljesen helyébe forradt. Azonban a szaruhártya két hét alatt elgenyedt. Kísérletével bebizonyítá az átültetés lehetőségét, azért nem mond le a reményről, hogy sikerülni is fog. Az elmállást a fonalak nyomásának rójja föl és hogy a nyulszem corneája nagyon vékony.

Csapodé dr.

VEGYESEK.

— Jequirity által okozott acut dacryocystitist észlelt Dr. del Toro egy 8 és egy 19 éves lánynál, kiknek ezelőtt sohasem volt könyvezetéki bajuk. A könytömlőgyuladás mindkét betegnél csak az egyik oldalon állott be. Ezen esetek a Simi eseteivel együtt bizonyítják azt, hogy a jequirity alkalmazásánál némi hajlam van dacryocystitis fejlődésére, mert S. 50 jequiritys esetben 9-szer észlelte a dacryocystitis fejlődését. Del Toro azt hiszi, hogy az orr alkotásának is lehet részben befolyása a könyútak megbetegedésére. (Ref. Centralbl. f. Augenheilk. 1884. October.)

Dr. Karafiáth.

— A Graefe-féle Archiv für Ophthalmologie-nak megjelent a legutóbbi tíz kötetéről szóló tárgymutatója. Ezzel most már a nagy Graefe nevét viselő jeles folyóiratnak 30-ik kötete fejeződött be.

— (—di) A glaukomában látott színes körök okáúl Donders a fénytörő részekben beálló zavarodást mondja. Dobrowolsky (Az orosz klinikai hetilap 1885. 6. sz.) gyakran hallotta a láng körüli színes öv látását haladó myopiájú fiatal emberektől s vérelvonással és atropinnal sikerült elmulasztania. A maga szemén is megfigyelheti, valahányszor vérmesség van fejében és szemében, pedig látása a normálisnál nagyobb élességű. Azért azt hiszi, a színes körök látását a látóidegnek vagy az ideghártyának hyperaemia okozta ingerlése idézi elő.

— (—di) Szembajból eredhető közelető (sympathicus) fülbaj. De Capdeville (Extráit du Marseille méd. decz.—jan.) három esetet közöl, melyek egyikében aphakiás szemnek a coloboma szárak benövésétől föltételezett hevenyés iridocyclitis, másikában vasdarabtól szenvedett sérülés, harmadikában glaucoma tette tönkre a látást s egyszersmind az azon oldali fülben is folytonos zúgást és hallásfogyást idézett elő. A két előbbi esetben a másik szem közlető megbetegedése szükségessé tette a beteg szem kivételét, a mi a fülzúgást is megszűntette. A közletés útjának azt tartja, hogy a trigeminus izgalma átterjed az azon oldali sympathicusra vagy a gerinczvelőbeli góczokban vagy pedig már útközben akár a ganglion opticumban akár a Gasser-féle dúczban. Képzelhetni az átterjedést úgy is, hogy az érmozgató rostok a szemből a petrosus profundus minor útján jutnak a fűibe. A fülben előálló változások kezdetben vérkeringési természetűek, utóbb táplálkozásbeli változások.

Budapest 1885. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza 14. sz.).