Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1885-07-26 / 4. szám

artériák igen kanyarulatosak, az előbbiek igen tágultak. A retina a macula lutea táján kissé borús — részint diffuse, részint a papillára radialis csíkok alakjában. A macula helyén egy fél papillányi elmosódott, barna-vörös gömbölyű folt. A papilla alatt az aequator táján egy több papillányi szélességű fénylő fehér, szalagalakú folt, melynek szélei szabálytalanok, hullámzatosak. A retina edényei minden feltűnő hajlás nélkül haladnak el e hely fölött. Még lejebb a szemfenék szürkésféhér, márványozott, — az edények itt is rendesek. Az összes retinalis edények egyenlő teltséget mutatnak. T. normalis. A szem nyomásra kissé fájdalmas. Látásvizsgálatnál 2 m.-ről olvas ujjakat; a látótér fölül központig szűkült, úgy hogy felső fele teljesen hiányzik ; színérzék rendes.

Négy nap múlva a retina kevésbbé borús, a barna folt a maculán alig észrevehető, körülötte radialis finom fehér csíkolat mutatkozik. Ujjakat olvas 3 m.-ről. T. kissé csökkent. — Hetedik napon a látótér fölfelé mintegy io°-kal tágult, színérzék rendes. Tizenkettedik napon a papilla még vöröses, a vénák tágak, a többi változás eltűnt. Látás mint előbb.

Egy fél év múlva újból vizsgáltatván a beteg, — a papilla extraocularis okból származó atrophia typicus képét mutatta, —élesen határolt, zöldes feher volt, a retina összes edényei szűkek, azok mentén helyenkint fehér csíkolat. — 2 1/a m.-ről olvas ujjakat, fényérzés rendes, a látótér felső fele majdnem a központig hiányzik.

Ezen szemtükri lelet megfelel a Berlin által leírt commotio retinae kórképének. Az eddig közölt összes ilynemű esetekben a központi látás csökkenése látótér hiány nélkül mutatkozott s így a jelen eset kivételt képez. Dimmer ezt úgy véli megmagyarázhatónak, hogy a hegyes eszköz az alsó szemhéj átfúrása után oly mélyen hatolt be, hogy a szemteke erős súrolásával a nervus opticust sértette, mivel pedig az edényeken a papilla és retina alsó felében változás nem mutatkozott, valószínű, hogy a látóideg centrális edényei nem sértettek. (Centralblatt f. Augenhk. 1885. april.) Dr. Bauvierth.- 83 -VEGYESEK.

— Dr. Meyhöfer egy általa szerkesztett és használatba vett { szemhéjterpesztőt ismertet, melynek hivatása az volna, hogy a közönséges Snowden-féle által a bulbusra gyakorolt nyomás kikerültessék, és hogy különösen a műtevések szakértő segéd nélkül is végezhetők legyenek. A lényegében Snowden-féle szemhéjterpesztő akként van módosítva, hogy az alsó rész meghosszabbíttatott, hogy így az alsó orbitalis szélen támaszt nyerjen. A felső részhez pedig egy kis szár van csatolva, mely kissé ívszerűen meghajolva a homlokra fekszik. Ezen száron át egy csavar megy, melylyel az említett toldalék és vele együtt a felső szemhéjat tartó rész a homlokhoz, illetve a bulbushoz közelíthető vagy azoktól a szükség szerint eltávolítható.

Nem hagyhatom említés nélkül azt, hogy hasonló gondolatok által vezérelve Dr. Imre József már 1882-ben a »Szemészet« 2-dik számában, hol a »szivárványhártya kortanról« értekezik, egy az említetthez teljesen hasonló és általa szerkesztett szemhéj-terpesztőről tesz említést, mi azonban a műszerész hanyagsága folytán mindez ideig nem látott napvilágot. (Kiin. Monatsbl. f. Augenheilk. 1885. april.) Dr. Issekutz.

— A cornea némely görbületi rendellenességeinek üvegekkel való javítására egy új módot ajánl Dr. Purtscher Klagenfúrtban. — Abból indúl ki, hogy ha bizonyos befolyások következtében (cataracta extractió, iridectomia stb.) a cornea valamelyik meridianusának görbülete változik, csak a legritkább esetekben lesz ezen görbületi változás egyenletes,, a legtöbb esetben, az ő nézete szerint, a meridianusnak különböző szakaszain különböző fokú lesz.

Ennek megfelelőleg correctióul oly cylindricus üveg volna használandó, melynek alakja számot vet egy és ugyanazon meridianus alsó és felső felének különböző görbületével, úgy hogy pl. a rendesen előforduló astigmatismus alaknál — a függélyes meridianus lelapulásával, mely annak felső részében nagyobb mérvű — oly vízszintes tengelyű convexcylindricus üveg lenne alkalmazandó, melynek alsó része laposabb, a felső ellenben erősebben görbült.

Purtscher ilyen üvegeknek az alkalmazásától cataracta műté-1 tek után a jó visusok tetemes gyarapodását várja. (Knapp’s Ar chiv. XV. i.) Dr. Groisz Béla.

— A cataracta extractiónák egy egyszerű módját közli Dr-Kazanrow Jaroslaw-ban (Oroszország). — A műtétet megelőző félórában, minden öt perczben nehány csep 50,„ cocain-oldatot csepegtet az operálandó szembe. Miután az így érzéketlenné vált, bal kezével rögzíti a szemhéjjakat és azok által a bulbust. Azután a Graefe-féle késsel a rendes beszúrást végzi, mint a modificált linea ris extractiónál, és a kést a mellső csarnokon át a pupilla közepéig vezeti; itt a kés hegyét egy kissé lesíilyeszti és azzal a mellső tokot fölhasítja, azután megint emeli a kés hegyét, továbbvezeti a csarnokban, megteszi az ellenszúrást és a felső corneo-scleralis szélen végzi a metszést. Ezáltal az irisból is mindig egy egész szabályos darab magától kimetsződik. Most az alsó szemhéjra nyomást gyakorol a hüvelykével és a lencse, az irisdarabbal együtt kijön. — Az ő methodusa szerint tehát az egész hályogkivonás csak egv Graefe-féle késsel történik. (Centralblatt für prakt. Augenheilkunde 1884. deczemberi füzet.) Dr. Groisz Géza.

— Dr. Baas egy febris intermittens képe alatt lefolyó kéklátás érdekes esetét közli: B. beteges kinézésű, irritabilis idegrendszerű egyénnél, hosszú időn át, minden másod nap és pedig rendesen 10 és 12 óra között, kéklátás lépett föl. A szemek épek voltak, jóllehet a papillákon kisfokú hyperaemia volt észrevehető, és az ideghártya vivő erei kissé teltebbek voltak, a visus mégis 6/5 volt.

Betegnél végre hosszabb kezelés után, a typicitás által vezéreltetve, chinin adagoltatott, és pedig a febris tertianának megfelelő nagyobb adagban, mire a kéklátás teljesen eltűnt és többé vissza sem tért. (Kiin. Monatsbl. f. Augenheilk. 1885. május.)

Dr. Issekutz.

— Pikrinsavból eredő sárgalátásról ír Dr. Hilbert az 1885. Centralblatt für Augenheilkunde 70. lapján. Az icterusnál észleltek néha oly eseteket, melyekben a betegek sárgalátásról panaszkodnak ; de mivel ilyen eset nem mindig áll rendelkezésünkre, a szerző utánozza azon állapotot a pikrinsavval, mely tudvalevőleg a bőrt úgy festi sárgára, mint ha az egyén sárgaságban szenvedne. Hilbert a savból 0-3 grammot vett be s 2 óra múltán vagy 2 óráig tartó gyenge sárgalátás következett be, mely legnagyobb intensitását gyorsan, körülbelül fél óra alatt érte el; a fogyás sokkal lasabban történik. Minthogy az adag kicsi volt, nem lehet föltenni, hogy a szem törő közegei elsárgultak volna, hanem a folyamatot az agy direct izgatásából kell származtatni. (Centralblatt f. prakt.

I Augenheilk. 1885. 70. 1.) Dr. Caeniceanu.

— A blennorrhoea neonatorum prophylaxisa. Ujfelmann /.-tói-E czikk lényegében egyezik Karafiáth tr.-nak e lapok 1883-ik évfolyamának 88-ik lapján közölt »Adatok az újszülöttek prophylaxisához« czímű czikkével. U. is Credé eljárását a praeventiv gyógyászat nagyfontosságú vivmányának tekinti. Karafiáth tr. közleményének kiegészítéséül felemlítjük a következőket az Ú. czikkéből: A berlini Charité-ben 1881. év első 6 hetében 23 esetben észleltetett e betegség, ekkor behozatott Credé eljárása, s ez évnek még hátralevő 46 hetében csak 19 ily eset fordult elő. 1882-ben i °/„, 1883-ban 1-5 °/„ volt a blennorrhoeás megbetegedések száma, míg 1876-—1880-ig 9—i3°/0-ot tett ki. — A stuttgarti bábaképzőben 1880-ban 354 újszülött közül 34 blennorrhoeás megbetegedés fordult elő. 1881-ben pedig Credé eljárásának alkalmazása után egyetlen egy eset sem fordult elő. —- A bonni klinikában azelőtt több mint 7 °/„ volt a blennorrhoeás újszülöttek száma, s Olshausen eljárása sem javított e rossz arányon, de a midőn 1881-ben Credé eljárása alkalmaztatott, a megbetegedések száma csak O'5°/0-ot tett ki. (Centralblatt f. Augenheilk. 1885. april.) Baumerth.

—— Iritis serosa et varicella syphilitica. Dr. Alexander-tö\. —— Egy előbb teljesen egészséges egyén luessel inficiáltatván, a stad. gummosumban többször recidiváló iritis serosa lépett fel mindkét szemén. Igen erélyes bedörzsölési kúrára — mely alatt két ízben mutatkoztak borsónyi, magányosan álló, gömbölyű hólyagcsák a jobb csípcsont fölött és a jobb alszáron, melyek tetején később behúzódás mutatkozott, s mintegy 8 nap alatt beszáradtak — az iritis teljesen eltűnt, s később sem mutatkozott többé. A. ezen iritis serosát syphiliticus eredetűnek tartja. (Centralbl. f. Aughk. 1885. april.) Baumerth.- 84 -Budapest 1885. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza 14. sz.).