Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1885-07-26 / 4. szám

. (Sn. 0'5) olvasásánál, tudtán kívül és a nélkül hogy az neki leg­­kevésbbé is terhére lett volna, erősen befelé kancsalított. Ez csak kétféle innervatió föltevésével magyarázható meg. Az egyik egyensúlyi helyzetben az erős accommodatiónak meg­­felelőleg az internusók erősen innerváltatnak és az által insufficien­­tiájok elfedetik; ez a normális innervatió. A másik egyensúlyi helyzetben, midőn egyedül az egyik internus van erősen össze­húzódva, a nélkül hogy elfáradna, az innervatiót rendellenesnek (görcsszerűnek) kell nevezni. A mi végre a vöröslátást illeti, az csak a jobb szemen mu­tatkozott és mindenben megfelelt az aphakiások erythropsiájának, azzal a különbséggel, hogy rövid tartamú volt, a rohamokhoz lévén kötve. Oka valószínűleg az internusnak nagyon erős összehúzódá­sában keresendő. (Knapp Archiv XIV., 4. fűz.) _ Dr. Groisz. — Sebkezelés hályogkivonásoknál. Éretlen hályogok operálása. — Graefe Alfréd 1877. május 24-ike óta 1884. november elejéig 1419 hályogot operált antisepticus cautelák mel­lett. Tette azt négy módosulattal. Az I. módszer alá esik 449 hályogoperatió. A szemhéjak és a kötőhártya 2 % carbololdattal mosattak operatió előtt, az alatt és utána ; azonkívül ezen oldatba mártott szivacscsal távolíttatott el minden alvadék s befedetett a szem a kötés alkalmazásáig, mely utóbbi 4 °/0 borsavas oldatba mártott borlintból, utána finom angol viasztaffotából s wattából áll. Az eszközök közvetlen az operatió előtt absolut alkoholban tisztít­­tatnak. Eredmény: 23 veszteség vagyis Iritis 22 esetben. A II. módszer szerint történt 413 kivonás. 2 °/0 carbololda­­tos spraynek operatió alatti s kötésváltáskori alkalmazása járult még az előbbeniekhez. Eredmény: 26 veszteség vagyis 6'/í°j«. Iritis pedig 2 3 esetben. A III. módszer szerint 367 kivonás volt, spray és carbol­­oldat nélkül. A szem és környéke 4 °/„ borsavas oldattal mosatik mint az I. módszernél. Az eszközök pár perczen át a műtét előtt absolut alcoholban hevernek, a műtét kezdetén pedig a desinficiáló folyadékba mártott wattagomolyon keresztül húzatnak. Eredmény : i 7 veszteség vagyis 4 2/3 °/0. Iritis 16 esetben. A IV. módszer szerint 190 kivonás végeztetett. Antisepticus tisztító víz gyanánt szolgált a vérmelegségig temperált sublimat­­oldat (1 : 3000). Tisztátlan betegek a műtét előtt általánosan tisz­tító fürdőt használnak. A szem és környéke szorgosan lemosatik, a kifordított szemhéjak az oldattal kiöblíttetnek még a műtét alatt is, kivéve azon mozzanatot, melyben az iris megragadtatik s lemet­szetik. A kötéshez alkalmazott lint szintén sublimatoldatba márta­­tik. A kötés az első 3 nap alatt csak minden 24 órában váltatik fel. Eredmény: 2 veszteség s 4-szer iritis. Nemcsak ezen statistika a kedvező eredményű hályogműté­tekről, hanem még más ilyen cautelák mellett 1883 óta végzett szemműtételek tesznek tanúságot arról, hogy a veszteségek, milye­neket Graefe Alfréd 26 éves gyakorlatában már iridectomia, dis­cissio stb. után látott, most már nagyon ritkultak s utóbbi műté­teknél egészen kimaradtak. Szerző a folytonos irrigálásban véli a módszer hatóerejét lelhetni, mert a veszteségek s az irislobok száma már a III. módszernél kisebb mint az I. és II-diknál, a melyeknél a seb nem annyira folytonosan irrigáltatott, mint csak antisepticusan átnedvesedett szivacscsal törültetett. Az említett sub­­limatoldat igen jól tűretik. Nehezen és lassan érő hályogoknál a szerző több mint 6 éven át tett kísérletei alapján azon meggyőződéshez jött, hogy a módosított vonalas kihúzás előnyben áll az előkészítő és érlelő eljárásokkal kapcsolt műtevések fölött. A korai műtét ellen felho­zott érv, hogy az éretlen hályogok nehezebben szabadulnak ki tokjukból mint az érettek, s hogy ezáltal a maradékok duzzadása és az általuk okozott izgalmi tünetek, továbbá az utóhályogok a műtét eredményét komolyan kérdésessé teszik — szerző által 98 esete kapcsán megczáfoltatik. (Graefe’s Archiv XXX. 4.) Dr. Creniceanu. — Szabad cysta a mellső csarnokban, Fuchs Ernő tanártól Lüttichben. — Egy 11 éves fiú balszemének a csarno­kában egy sötétbarna, kerekded, mintegy 2 mm. átmérőjű daganat volt látható, mely a csarnoknak a legmélyebb pontját foglalta el, de a fej mozgásainál helyét változtatta, a csarnokban szabadon mozgott. 11 nappal később a daganat egy cystává változott át, melynek fala és tartalma annyira átlátszó volt, hogy azon át az — 81 — iris szövete egészen jól látszott. 12 nap múlva a fiú ütést kapott a szemére, a melynek következtében a cysta megrepedt és csak egy kis festenyzett rögöcske volt látható a helyén a csarnokban, a mely azonban további négy nap alatt ismét cystává nőtte ki magát. Egy pár héttel később, minden külső behatás nélkül hirtelen col­­labált a cysta, de néhány nap múlva újra megtelt és azóta folyton egy állapotban van. Miután izgalmi tünetek sohasem voltak, a cystának műtét általi eltávolítása nem tartatott szükségesnek. Úgy ezen, mint az irodalomban eddig ismert többi négy esetben, eme szabad testek keletkezését Fuchs tanár a pupilláris szélen néha észlelhető apró festenysarjadzások leválásából magya­rázza, melyek azután a csarnokvíz behatása alatt nagyobbodnak s a cysta valószínűleg ezen levált melanomák átalakulásából keletkezik. A mellső csarnokban levő szabad festenytestecseket az iddigi tapasztalatok után Ítélve, a szem igen jól tűri, s így azoknak mű­téti eltávolítása nem szükséges. (Knapp Archiv XV. 1.) Dr. Groisz Béla. — Forró teljes fürdők és lábfürdők befolyása a szem­beli vérkeringésre és belnyomásra. — Ratzaurow azt találta 15 esetben tett kísérleteiben (32 fokú teljes fürdőben) hogy 10 perez után a papillák halaványabbak lettek (kivéve 4 esetben) és az artériák és vénák caliberje közti különbségek egyenlődtek: alkalmasint tágultak a vénák s összehúzódtak az artériák. A bel­­szemnyomás 13 esetben tetemesen csökkent, 4-szer 5 perez múlva, a többi esetben 10—15 perez múlva. Szerző ebből azt következ­teti, hogy teljes fürdők a szem hátsó részletében a vérmennyiséget csökkentik, a mi a fürdő által okozott csökkent szívmozgáson alapszik. 8—10 perez múlva a fürdés után 12-szer észrevehető belszemnyomási gyarapodás állott be, s a papillák vörösebbek lettek. Glaucomás esetben a belszemnyomás alig változott el. Né­mely régi szerzők (nevezetesen Galen) a lábfürdőket (35 °) ajánl­ják derivantiak gyanánt szembetegeknél. Szerző nemcsak levezető hatást, papilla-elhalványodást vagy belszemnyomás-csökkenést nem tapasztalt, hanem legtöbb esetben vértorlódást a szem felé vett észre. Ezért azon tételt állítja fel, hogy a hátsó szemrészlet üteres vérbősége meleg lábfürdők alkalmazását contraindicalja. (Central­­blatt f. prakt. Augenheilk. 1884. 234. 1.) Creniceanu dr. — Az ophthalmoblennorrhoea neonatorum aetiologiá­­járól ír Zweifel Archiv f. Gynaekologie XXII. köt. 318. lapján s azon kérdés megoldását tűzte ki magának, vájjon az anyák ivar­szervi váladéka, úgy a leucorrhoea vaginae mint a lochiák, képesek-e említett szembajt előidézni, vagy csak az előbbi, melyben a tulaj­­donképeni specificus coccusok (gonococcusok) vannak. Minthogy assistense (Schirmer) észleletet ismertetett, mely szerint 6 napos gyermek ophthalmoblennorrhoeát kapott anyja gyermekágyi folyá­sából, s Zweifel abban kétkedett, hogy az normalis gyermekágyi folyás lett volna, azért Sattlerrel megegyezett abban, hogy oltási kísérleteket tegyenek. Egyrészt nem hihette Zweifel, hogy gonor­­rhoicus infectio jöhetne létre, ha teljesen kétségtelen egészséges asszonyok lochiáiból teszi a beoltást, feltéve, hogy az ophthalmia blennorrhoicáról, mint specificus megbetegedésről szóló tan, helyes ; másrészt Sattler ezen tagadhatlan merész tettel szemben kinyilat­koztatta, hogy ő a megbetegedés beálltával teljes gyógyulásért jót áll. A kísérlet hat esetben történt s egyikben sem tört ki nphthalmo­­blennorrhoea. Ezen tény némileg módosítja a Credé-féle prophylaxist (L. Szemészet. 1883. 90. 1.), a mennyiben a magángyakorlatban, hol az orvos a szülők immunitásáról meg van győződve, az elmaradhat; de a szülészeti kórházakban, hol sokat megfordult egyének keresnek istápolást, teljes uralmában kell maradnia. Creniceanu dr. —- Szemet ért szúrt seb. Dr. Dimmer-Xő\ Bécsben. — Egy 13 éves fiú bal szemét iskolatársa, veszekedés közben vala­mely hegyes eszközzel megszúrta. Az eszköz alakja vagy minősége nem volt kipuhatolható. A fiú kórházba felvétetvén Dimmer másik napon következőket talált: Mindkét szemhéj erősen duzzadt, belső felük bőre vérrel aláfutott, az alsón 3 vonalas kis bőrseb. A tekei conjunctiva kissé chemoticus, alsó fele vérrel aláfutott, az alsó átmeneti redő erősen duzzadt. A szemteke mozgásai egészen szaba­tosak. A cornea ép, a csarnok mély, a pupilla középtág, nem egészen kerek, a lencse és üvegtestben homályosodás nincs. A papilla kissé vöröses határai elmosódottak, úgy a vénák, mint az — 82 —

Next

/
Thumbnails
Contents