Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1885-07-26 / 4. szám

pora, s azt hiszem ha elő is fordul, nem oly makacs s nem oly sokszor recidiváló. Legjobban segíthetni a bajon ha a szenvedő gyermekeket — mert ezeket éri el leginkább e baj — vidékre mennek élni s vérüket tisztítani. Már ezen szempontból is melegen kell az újabban kezdeményezett »Gyermektelepeket« pártolni.

Ha valamelyik vak szemének sértéséről van szó, akkor lehet hogy vagy az egyik szem vak volt mielőtt a sértés a másik szemet is tönkretette, vagy az egyik szem sértése a másik szemet utólag tette tönkre rokonszenvi lob által, vagy végre a sértés egyszerre tette tönkre mindakét szemet. Dr. Azf/z'-nek 1092 szemsérülési esete (Szemészet 1883. 49. 1.) csak egy szemre vonatkozik. Én bányamunkásoknál láttam négy ízben mind a két szemet egyszerre tönkretéve, s mind a négy egyénnél a baj úgy esett meg, hogy szén- vagy kőszikla-robbantásnál a robbanó anyag oly későn gyuladt meg, hogy ők már nem várták a meggyuladást s rejtekükből neki mentek a veszélynek.

Az egyiknél a homályos lencse eltávolítása után a látás annyira volt helyreállítható, hogy most nappali őr gyanánt működik, daczára annak hogy a porczhártya igen sűrű fehér foltokkal pontozott; másik szemét azonban látásra hozni már nem lehet. Egyik desperált esetben mint vigasztaló műtétet végeztem egy iridectomiát, de az eredmény olyan volt mint előre mondtam a betegnek, t. i. nem valami kecsegtető. Egy harmadik esetben a symplepharon alatt reményltem még tiszta corneát találni, mert a szemgolyó rendes nagyságát ki lehetett tapintani (a másik oldalon zsugorodottnak láttam és tapintottam) de a leválasztás után a cornea helyén csak hegszövetet találtam. A negyedik esetben a műtétet még kísérelni sem lehetett. — A budapesti szemklinikán előfordult mindkét szem egyidejű égése is, vitriol által, egy másik esetben natronlúg által.

A szürke hályogra nézve már több oldalról hallottam azon állítást, hogy nálunk ezen baj igen gyakori a többi országokhoz képest. Dr. Grósz (Nagyváradon) erről így szól: »A végtelen puszták nagy világossága, nehéz munka a hosszú napokon át, sok szorgalmas földmivelőnek elhomályosítja szemlencséjét, nem csak az aggkorban — mint más országokban —- hanem erőteljes férfiak legszebb korában úgy, mint asszonyoknál«. -— Hogy ezen állítás nem biztos, az azt hiszem eléggé kiviláglik a szürke hályog megérési idejéről szóló czikkemből (Szemészet 1885. 1. és 2. sz.); azonkívül a Szt. Rókus-kórházban 1882-ben megfordult hályogosak életkor szerinti összeállításából is kiderül, hogy úgy mint más országokban a 60. és 70. életév közt van a legtöbb eset »Szent Rókus« kórház évkönyve. 1885. 233. 1.). Különben a mi a vakokat illeti, szeretném, hogy minél több legyen köztük a szürke hályogos, mert ez legalább gyógyítható vakság.

A fekete és a zöld hályog valamint a vesebajból s egyéb okból származó vakság szabatos kórismészésére már szemtükri vizsgálat lenne szükséges. De nagyjában a nélkül is lehet, persze kevesebb megbízhatósággal, tehát csak hozzávetőleg megállapítani váljon a vak szem látóközegei tiszták-e, a szem úgy néz-e ki mint az egészséges szem, s vesebaj vagy más baj mely a megvakulással oki összefüggésben állott, nincs vagy nem volt-e jelen ? Ez volna a 13. és 15. pont egymástól való megkülönböztetése. A zöld hályognál többnyire jelen van a zöld reflex a pupilla területén és mélyebben is, valamint a tág pupilla, kemény szemteke, néha gyuladásos szem kitágult episcleralis edényekkel; de még az előzmények kikérdezése, úgy mint szivárványszínek látása a láng körül vagy erős feszülés a szemgolyóban, tájékozásul szolgál a diagnosis megállapításában.

Ezek elősorolása után befejezem ezen dolgozatot azon óhajjal, hogy indítványom a vakok összeírására nézve a competens körökben pártolókra akadjon, mert én így vélekedem, hogy a milyen szükséges valamely államnak tudni hány hadköteles egyénről rendelkezik, a kikkel jogait megvédetheti, olyan szükséges tudni hogy hány ügyefogyott él az országban, a kik azonkívül hogy munkaképtelenek még másokat is (a vezetőt vagy az őrzőt) visszatartanak a munkától, s a kiket »vissza kellene adni a munkának, az életnek« !

Sérülés tönkre tette-e a látást?

Orvosi vélemény biztosítási ügyben.

Közli Schüler Vilmos tanár.

Özv. K. J.-né, kinek férje biztositó intézeti hivatalnok volt,

1883. júliusban testi sérülés esetére jelentékeny összegig biztosította magát. — 1883. okt. 19-ikén megjelent az egyetemi szemkórházban járó kezelésre és róla 2618. jegyzőkönyvi szám alatt ez íratott be: »Combustio palpebrae et corneae dextrae; a cornea alsó, belső negyede sárgásfehér, állítólag lepörzsölés, úgyszintén a szemhéjszéleken égés nyomai; 2 °/0 pilocarpin és borvizes borogatás«. Előadta, hogy spiritusláng csapott volt jobb szemébe. Lassan gyógyult, felületes heg visszamaradásával; kimondásai a látásáról nagyon ingadozók voltak, és bal szeméről is, mely ép maradt, folyton panaszai voltak. 1884. jan. 14-ikén közbeesőleg a sz. Rókus kórház szemorvosi rendelésén Siklósy főorvos úrnak egyszer szintén bemutatta magát, ki felületes gyenge hegeshomályt talált, és a leletről a biztosítási intézet számára írott véleményt adott.

1884. febr. i 5-ikén megint az egyetemi szemkórházban vétette fel a leletet, hol a jobb szemen ekkor e/, 8, a balon 6h 2 visus találtatott.

1884. júliusban újra corneafekélyke támadt, melyről az aszszony azt mondta el, hogy carbolos üveget vitt szobájába, a küszöbön megbotlott, az üveg eltört, tartalma jobb szemét megégette. A kezelést az egyetemi szemklinikán végeztette, de balesetét a biztosítási társulatnál bejelentette, hol utasították, hogy Siklósy főorvos úrtól hozzon látleletet. Siklósy tisztelt barátom a sérülés után 14 nappal kevés injectiot és a corneán jelentéktelen erosiot talált, miről Írott értesítést adott a biztosítási intézet számára, mondva hogy a sérülés keveset ronthatott a látáson.

A következő hetekben azonban a baj fokozódott, a fekély elmélyedt, átfúrás keletkezett, az iris a nyíláshoz feküdt, iritis támadt, a lobfolyamat sok hét után cicatrix corneae adhaerens-sel végződött és a látás nagyon rosszá vált. Mindezt az egyetemi szemklinikán a szünidei betegkezelést teljesítő tanársegéd megészlelte, és a rossz kimenetelt magam is constatáltam.

Ilyen menetelt véve a szemsérülés, a nő az intézetnél, melynél testi megbénulás esetére biztosítva volt, megfelelő pénzösszeget követelt. Ott azonban, támaszkodva Siklósy főorvos juliushavi leletére, ezt megtagadták. A nő, jogainak kimutatására, az egyetemi szemklinikán ismételten bizonylatokat kért, és mondhatni sokat zaklatott minket. Azonban a tényállással szemben nem tagadhattuk meg tőle az akkori objectiv lelet bizonyítását és a következő két bizonyítványt állítottuk ki számára.

1884. szept. 24-ikén: a budapesti kir. m. tud. egyetemi szemkórház részéről bizonyítjuk, hogy özv. K. J.-né, 54 éves nő múlt évi okt. 19-ikén jobb szeme égésből származó sérülésével jelentkezett volt. Kezelésünkre baja gyógyult, úgy hogy f. é. febr. 15-ikén történt vizsgálatkor 6/xS volt a látóképessége, a mennyi munkához elegendő. F. é. julius közepe óta azonban karból okozta szaruhártya-fekély miatt járt ismét kórházunkban. A fekély meggyógyult, de mint előre látható volt, sűrű hegedőst hagyott. A jelenleg történt vizsgálatkor jobb szemén semmi tárgylátása sincs, csupán a kéz mozgását veszi észre. Megjegyzendő, hogy bal szemének látása sem tökéletes, t. i. 6/12— 6/0. Kelt Bpest stb. Schulek Vilmos.

1884. nov. 28-ikán: Özv. K. J.-né jobb szemén az első baleset után, mely múlt évi októberben történt volt, jelentékeny elváltozás nem maradt, úgy hogy f. é. februárban 6/ls látása volt, a mi munkára bőven elégséges lett volna. A f. é. júliusban történt karbolbehatás azonban a szaruhártya közepi részeit is elfoglaló olyan elhegedést okozott, mely e szemet még a tárgyak felismerésétől is megfosztotta. Tiszta szaruhártyarészek a felső szemhéjtól takart felső félen maradtak ugyan, de épen helyzetüknél fogva még műtét ésetén sem várható a látásnak tetemes javulása, aminthogy a pupillának atropinnal történt kitágítása is csak annyira javította látását, hogy alig egy méternyiről bírja az elébe tartott ujjakat megszámlálni. Tüzetes vizsgálat szerint e szemben sem kezdődő hályog sem szivárványhártyának a lencsetokhoz növése nincs. Kelt Bpest stb. Dr. Csapodi István, tanársegéd.

K. J.-né követelése kielégítését a biztositó intézet részéről