Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1885-07-26 / 4. szám

67

68

Esett 10,000 lélekre :

1880-ban

i8"0-ben

Fiumemegyében ....

2 5 vak

20

vak

Verőcze » ....

2 2 »

19

»

Bródi kerületben . . .

2 1 »

I 2

»

Brassómegyében ....

2 0 »

13

»

Udvarhelymegyében . .

18 »

8

»

Turóczmegyében ....

18

»

Csongrádmegyében. . .

I 2

»

Hajdumegyében ....

I 2

»

Csikmegyében.................

17 »

6

»

Háromszékmegyében. .

2 I

»

Gradiskai kerület . . .

4

2

Arvamegyében................

I 2

»

Győr » ................

*3

»

Bács-Bodrogmegyében .

13

»

Alsó-Fehér »

10 »

18

»

Kolozsmegyében ....

17

»

Kőrös » ....

l6

»

Hont » . . . .

13

»

Trencsénmegyében . . .

I I

»

Veszprém » ...

14

»

Gömör » ...

13

»

Hunyad » ...

14

. »

Maros-Tordamegyében .

15 »

14

»

Nagy-Küküllőmegyében

17

»

Szebenmegyében ....

16

»

Szerém » ....

14

Péterváradmegyében . .

8

»

Pozsonymegyében . . .

I 2

Zala » ...

I I

»

Heves » ...

13

»

Jász-N.-K.-Szolnokm. . .

I 2

»

Szepesmegyében ....

10

»

Bihar » ....

I4. »

14

»

Szilágy » ....

17

»

Ugocsa . » ....

13

»

Pozsega » ....

15

%

Budapest főváros ....

14

»

Barsmegyében................

10

»

Liptó » ................

6

»

Nyitra » ................

10

»

Baranyamegyében . . .

13

»

Vasmegyében.....................

13

»

Pest-Pilis - Solt- Kis-Kun»

megyében.....................

13 »

I I

»

Borsodmegyében ....

9

»

Torontál » ....

I I

»

Beszt.-Naszódmegyében

l6

»

Kis-Küküllőmegyében .

I 2

»

T orda-Aranyosm...............

14

»

Lika-Otocsányi kerület.

4

»

Nógrádmegyében ....

6

»

Zólyom » ....

T3

»

Somogy » ....

I I

»

Sopron » ....

I 2

»

Tolna » ....

I 2

»

1

Békés » ....

10

»

Fejér » ....

I I

»

Komárommegyében . ,

13

»

Beregmegyében.................

14

»

Sáros » .................

9

»

Zemplénmegyében . . .

I I

»

Mármarosmegyében . .

I I

»

Szabolcs » . .

II »

I I

»

Szatmár » . .

I I

»

Csanád » . .

13

»

Krassó-Szörénym..............

I 2

»

Temesmegyében ....

13

»

Szolnok - Dobokamegyé»

ben.................................

17

»

Abauj-T ornamegyében Fogarasmegyében . . Arad » . .

Zágráb » . .

Varasd » . .

Báni kerület.............

Mosonmegyében . . . Esztergommegyében . Ungmegyében ....

Fiume város.............

Ogulin-Sluin.............

Esett 10,000

lélekre

1880-ban

1870-ben

9

»

18

»

10 »

10

»

11

»

16

»

2

»

9

»

9 »

11

»

15

»

b »

9

*

5

Én ezen különbség nyomán, mely a határőrvidék vakjainak arányszámaiban mutatkozik, táplálom a reményt, hogy egy tüzetesebb összeírása a vakoknak kedvezőbb eredményekre fog vezetni mint a milyenek a mostaniak, és ezen különbségben vélem én a jogosultságot lelni annak állítására, hogy nálunk a viszonyok még sem oly szomorítók a külfölddel szemközt. T. i. nem hihetem, hogy a határőrvidéki megyékben tíz év alatt olyannyira szaporodtak volna a vakok, hogy az arányszámok ily magasra felhágjanak. Ha az egész ország arányszáma io év alatt csak egygyel, azaz 12-től 13-ra, szaporodott, nem lehet, hogy egyes megyékben még pedig csoportosan egymás mellett fekvő megyékben az arányszám egészen 8-ban különbözzék, mint a Báni, Péterváradi, Gradiskai, Ogulin-Szluini és Lika-Otocsani kerületben, nemkülönben Belovár megyében is.

A különbségek okát onnan származtatom, hogy 1869-ben a határőrvidékre vonatkozó adatokat a császári és királyi hadügyminister szerezte be és szolgáltatta az országos magyar kir. statistikai hivatalnak, mert akkoriban a határőrvidéken a vakok összeírásánál, úgy mint a külföld több államaiban szigorúbban jártak el.

Ha majd a közegészségügyi tanács is úgy meg lesz győződve a vakok egy új összeírásának szükségéről, mint a hogy meg vannak győződve kiválóbb statistikusaink és én is itt állítom, akkor mindenekelőtt azon pontra nézve kell biztos fogalmat felállítani, hogy kit tekintsünk vaknak.

Németországban nagyobbára azt tekintik vaknak a ki vezető nélkül nem tud járni-kelni. De állami tekintetből még azt is vaknak kell deklarálni, a ki bár járni-kelni tud, de a mellett munkaképtelen. Tudományos szempontból pedig az a vak, a ki már fényérzéssel sem bír.

Ha a közegészségügyi személyzetre lesz a számlálás bízva, az mindenesetre úgy az államnak mint a tudománynak is fog értékesíthető adatokat gyűjteni.

Megjegyzem, hogy a járás-kelési képtelenség nem mindig jellemzi tökéletesen a vakot, még ha el is tekintünk azon körülménytől, hogy majdnem minden vak saját lakásán és ismert helyeken könnyen tájékozza magát s vezető nélkül eljár. így emlékszem egy szegény vakra, kinek egyik szemén fényérzés csak közvetetlenül a szem előtt volt, a másikon pedig volt ugyan fényérzés 6 m.-ről, de a projectio belül majdnem a központig szűk volt. És ezen beteg egyesegyedül ballagott 20 mérföldnyi távolból, Zólyommegyéből egészen Budapestig. Mikor kérdeztük, hogy jöhetett ily messze földről egyedül, azt felelte, hogy mindig az országúton járt; de azon kérdésünkre, hogy miképen kerülte ki az árkokat, már azt adta feleletül, hogy bizony sokba bele is botlott.

Tapasztalatilag constatáltatott, hogy azon vak tud még tájékozódni, a ki még V*— 1 méternyi távolságban a neki mutatott ujjakat (de nem saját ujjait) tudja számlálni; a ki ezt nem tudja, nem is lesz képes önállóan a legegyszerűbb üzletet sem vezetni. Ez szolgálhatna mértékül a vakok összeírásánál.

Hogy milyen pontokra kellene még ezen összeírásnál tekintettel lenni, az kiderül a következő sorozatból, melyet Zeltender (i. h.) és Évimért (Jahresbericht für Ophthalmologie. 1874 216.

1.) mintái szerint némi módosítással és viszonyainkhoz alkalmazásával ekként állítottam össze.

Számláló lap vakoknak.

I. Neve, kora, vallása, lakási helye, születési helye.

II. Előbbi foglalkozása, mostani foglalkozása, munkaképes-e vagy nem ? Segélyt igényel-e ? Segélyben részesül: a) hozzátarto-