Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)
1885-07-26 / 4. szám
ország 27-tel, Poroszország 25-tel, Olaszország már csak 4-gyel, Oroszország pedig 3-mal s így tovább. Ezek közt a legtöbb országban egy vagy két intézet foglalkoztató intézet, a hol az illető vakok a kiképző intézetben nyert tanulást, főleg mesterséget mint pl. kosárkötést, kötélverést, czipővarrást, szalmafonást és effélét tovább fejleszthetik és életüknek fentartására értékesíthetik. Milyen nemes és czélszerű intézkedés! A sors által sújtott szegény vak ez úton nemcsak hasznossá válik magának és az államnak is, hanem megszabadul azon borzasztó tétlenségtől is, mely a természet törvényeivel homlokegyenest ellenkezik s mely bízvást leginkább fölkelti a vakokban szomorú sorsuknak érzését. Arii említett művecskéjében (23. 1.) így nyilatkozik: »Zárjátok az embert bár mély sötétségbe, de adjatok neki csak munkát, hadd gyakorolja még hátramaradt erejét s ki fog békülni sorsával, mert van czélja életének.« Kellene tehát gondoskodnunk, hogy ne legyen az országban tanuló- és munkaképes vak a ki ebben ne részesüljön1 * 2). Azáltal elég lenae téve a vakok ügyén való segícés harmadik pontjának is. De ez sem vihető keresztül egész kiterjedésében. Kell tehát legelébb ott segíteni, hol legégetőbb a szükség; s hogy ez hol volna, annak kiderítése a statistikának esik feladatul. Mielőtt azonban a statistika adataira áttérnék, előre kell bocsátanom, hogy azokból mostani alakjukban az említett irányban semmi felvilágosítást nem nyerünk. Lehet, hogy ha valaki utána járna s a statistikai hivatalban felhalmozott adatokat vagyis a vakok számláló lapjait körülményesebben tanulmányozná, akkor némi közelebbi felvilágosítást nyerne a vakok társadalmi életéről, így pl. vájjon képes-e a család szegény vakjának szellemi és testi nélkülözhetlen szükségeinek kielégítéséről gondoskodni, vagy vájjon nagyon kívánatos volna, hogy az illető humánusabb gondviselés alá kerüljön. — De mondom, ez is csupán csak combinatio útján sikerülne s hogy az ember a combinálásban sokat tévedhet, az ismert dolog. Más pontokra nézve, pl. a yakság mibenlétére, keletkezésére, lefolyására vagy netán gyógyíthatására nézve a számláló lapról absolute nem lehetne kiigazodni. Nem is csoda, hiszen a vakok összeírása úgyszólván kegyelemből egy »Jegyzet« feliratú rovatba vétetett föl. Sőt a mint Németországból írják, ott a jövő népszámlálások alkalmával a vakok összeírása el fog maradni. Spanyolországban 1860-ban volt a vakok utolsó összeírása. Ha netalán ezen határozat az internationalis congresszus útján általánossá válik, akkor már mi sem kapunk többé felvilágosítást a vakok létszámáról. Elhaladtunk szótalanul hazánknak a vakokat is befoglaló két népszámlálása mellett vagyis a múlt és a jelén évtized számlálásának adatai mellett nem ragadtuk meg az alkalmat hogy a vakok ügyét lehetőleg rendezzük, s hogy felebaráti kötelességünknek egyik legnehezebbjét lerójjuk; és más adatokat már nem is fogunk kapni, a melyek útján további kutatásokat tehessünk, hogy az ügyön segíthessünk. Lehetne ugyan azt, a mit én most vagyok bátor javaslatba hozni, t. i. az ország vakjainak megvizsgálását a közegészségügyi személyzet által, a számláló lapok hiányában is végezni, de akkor senki sem állhat jót, hogy minden vak vizsgálat alá került, és az eredményre már nem lehetne örömtelten, mint Keleti Károly kitűnő statistikusunk számláló rendszerének befejezésekor, a német költő szavaival mondani: Er zählt die Häupter seiner Lieben, und sieh, es fehlt kein theures Haupt. Hogy nálunk csakugyan szükséges, miszerint a vakokra nézve külön felvétel eszközöltessék, azt statistikusaink a számok egyszerű, sovány adataiból is kivették. Jekelfalussy József az 1884-ben megjelent »Magyarország statistikája« czímű könyvében (268. 1.) erről így nyilatkozik: »Ismeretes dolog ugyanis, hogy hazánkban a magasabb korúak a külföldhez képest, felette gyenge számban vannak képviselve és mégis nálunk található aránylag a legtöbb vak, mely körülmény sajnosán igazolja, sőt tetézi azon állításunkat, hogy hazánkban a látás szerve rendkívüli nagy veszélynek van kitéve s rohamosabban pusztul, mint más országokban. Növeli e bajt még 1) A vakok intézetében 22 év óta tanároskodó Gutheil Ádám úr szóbeli közlése szerint honunkban 4938 tanköteles vak létezik, kik közt körülbelül 800 beteg s így tanulásra alkalmatlan. A vakok intézetében 84 vak van s oktatást nyer és pedig 65 fiú, 19 leány. az a körülmény is, hogy e szomorú viszonyok nemhogy javulnának, sőt még kedvezőtlenebbre fordulnak. 1869 óta emelkedett a vakok száma 2316 egyénnel, jóllehet a veszedelmes egyiptomi szembetegség, mely ma már kivált alsó megyéinkben széltére pusztít, legutóbbi számlálásunk alkalmával csak szórványosan lépett fel s nem éreztette iszonyú hatásait; mi fog történni jövőben, ha erélyes óvintézkedéssel gátat nem vetünk a rombolásnak ?! Népünknek a vakságra úgy látszik, erős hajlama van. Okát a népszámlálás sovány adataiból még a szakemberek sem képesek kifürkészni. Nagyon is indokolt volna tehát, ha kiterjedt egészségügyi személyzetünk segélyével a vakságra nézve egy külön felvétel rendeltetnék el, mely az illető egyéneknél mindazon mozzanatokra figyelemmel lenne, a mi élettani és társadalmi szempontból érdekkel bírhat« Ezen következtetésre okot szolgáltatott hazánk adatainak összehasonlítása a külföldi államokéival, mely hazánkat rósz színben tűnteti fel. 10,000 lakosra esik vak : újabb adatok szerint1) régibb adatok sze Norvégiában . . . • ■ 1363) I378) A magyar birodalomban • i3'3 I 2‘0 Spanyolországban . 11'9 Olaszországban . 10*2 8-2 Nagy-Bri taniában • 9-83) 96 Ausztriában .... • 9'1 5'6 Francziaországban . • 8-43) 8-2 3) Poroszországban . • 8-3 5'1 Bajorországban . 8*2 5’2 Svédországban . 81 7'i Belgiumban .... . 81 59 Szászországban . 8’o 6*i Dániában...................... • 7'9 5'2 Svajczban...................... • 7'6s) 7-63) Würtembergben . • 7'° — Badenben ...................... • 5'3 — Német-Alföldön . • 4'5 — Ebből látható, hogy valamint a vakok intézeteinek elős lásánál, úgy itt is hazánk igen rósz arányt mutat fel. Utóbbira nézve én avval vigasztalom magamat, hogy a számlálásban vélek hibát fölfedezhetni, úgy hogy vagy a külföld országaiban derülne ki több vak, ha a számlálásnál rendszerünket követnék, vagy fordítva. Különben ha rendszerről szólunk, az csakis az általános népösszeírásra vonatkozhatik, mert a vakokra nézve, legalább nálunk ilyen nem létezett. Az egész ügy jegyzetbe lévén szorítva, nem csatoltathatott hozzá még más jegyzet vagyis jegyzethez jegyzet, mely legalább némileg meghatározta volna, hogy ki jelentheti be magát vaknak s ki nem, azaz mely foka a gyengelátásnak legyen a határ, a mely a vakokat a nem vakoktól elkülöníti. Igaz ugyan, hogy alig fog ember akadni a ki, ép voltára, elsatnyult és testi hiányokban szenvedő gyanánt szerepelni akarna; de az állam nem tekintheti vaknak azt, a ki még némi munkaképességgel bír, pedig ő maga magát vaknak jelenti be és ebben neki nagyjából, legalább a maga álláspontjáról igaza lehet. Azonkívül az összeírásnál hibák is történnek. Zehender pl. a mecklenburgi nagyherczegségben egy általa eszközölt utószámlálás alkalmával 480 vak közül 16-ról meggyőződött, hogy nem az, de helyébe több vakra akadt, a kik a hivatalos összeírásból kimaradtak. Katz a düsseldorfi kerületben egy ilyen utószámlálás alkalmával ii 17 vak közt 37 nem vakot talált s lehet, hogy a 184 meg nem jelent közt is volt néhány olyan. Ezen úton sikerülne talán nálunk is a vakok összeírásának eredményeit corrigálni, és létszámukat reducálni, azonkívül a vakságtól megmenthetőket kitudni. Hogy hazánk arányszáma a vakokra nézve nem üthet el annyira a külföldi államokétól, reményiem, sikerülni fog nekem azáltal bebizonyítani, hogy párhuzamba állítom az 1880-diki és az 1870-diki népszámlálás eredményét a vakokat illetőleg.4 *) *) Jekelfalussy. 2) Schimmer, v. ö. Jahresbericht für Ophthalmologie. 1872. 171. 1. 8) Valószínűleg egyidejű számok. 4) A mit két az előadásban bemutatott graphikus rajz még szemlélhetőbbé tett.
