Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1885-07-26 / 4. szám

■ ■ — ■ ^ ■ " ... ..... ,■»■■■

B&:.

Budapest főváros

1073-at

vagy

10,000

lélekre

30-at

Tolnamegye . . .

2 39-et

»

»

»

10-et

Esztergommegye

Pest-Pilis-Solt-K.-63-at

»

*

»

8’7-et

Kúnmegye . .

776-ot

»

»

»

7'8-at

Fehérmegye . . .

160-at

»

»

»

7'6-et

Komárommegye .

98-at

»

»

»

6-ot

Jászmegye ....

167-et

»

»

»

Veszprémmegye .

11 2-öt

»

>>

* 1

Nógrádmegye . .

97-et

>X

»

»

5-öt

Hajdumegye . . .

79-et

»

»

Hevesmegye . . .

9 2-öt

»

»

»

4-et

Hontmegye . . .

47-et

»

»

Gömörmegye . .

51-et

»

»

»

Békésmegye . . .

67-et

»

»

3-at

Győrmegye . . .

30-at

»

»

Barsmegye ....

30-at

»

»

»

Csongrádmegye .

48-at

»

»

»

Szepesmegye. . .

3 5'öt

»

»

»

Baranyamegye . .

59-et

»

»

»

Zalamegye ....

6 9-et

»

»

»

2-Őt

Bács-Bodrogm. .

126-ot

»

»

»

Borsódmegye . .

36-ot

»

»

Biharmegye . . .

7 7-et

»

»

»

Somogymegye . .

5 5-öt

»

»

»

Zólyommegye . r

17-et

»

»

»

Abauj-Tornám. .

2 3-at

»

»

»

Liptómegye . . .

9-et

»

»

»

Zemplénmegye .

28-at

»

»

»

Csanádmegye . .

i i-et

»

»

»

i-et

Szabolcsmegye. .

20-at

»

»

»

Beregmegye . . .

15-öt

»

»

»

Szerémmegye- . .

I 2-öt

»

»

»

Aradmegye . . .

2 3-at

»

»

»

Mármarosmegye .

16-ot

»

»

»

Ugyocsamegye. .

5-öt

»

»

»

Ungmegye ....

9-et

»

»

»

Torontálmegye .

3 5 "öt

»

»

»

Vasmegye ....

2 2-öt

»

»

»

Sárosmegye . . .

i i-et

»

»

»

Verőczemegye . .

I 2-Öt

»

»

»

Szatmármegye . .

17-et

»

»

»

Nyitramegye . . .

16-ot

»

»

»

Turóczmegye . .

2-öt

»

»

»

Udvarhelymegye

5-öt

»

»

»

Trencsénmegye .

8-at

»

»

»

Csik megye ....

4-et

»

»

»

Háromszékmegye

4-et

»

»

Brassómegye. . .

3-at

»

»

»

vagyis

Kis-Küküllőm.. .

3-at

»

»

»

kevesebb

Temesmegye. . .

i i-et

»

mint i-et

Brassó- Szörénym.

10-et

»

»

»

Sopronmegye . .

7-et

»

»

»

Hunyadmegye . .

5-öt

»

»

»

Szebenmegye . .

3-at

»

»

»

Belovármegye . .

3-at

»

\ »

»

Kolozsmegye . .

3-at

»

»

»

Maros-Tordam. .

3-at

»

»

»

Péterváradi kér..

2-öt

»

»

»

Arvamegye . . .

i-et

»

»

»

Bródi kér............

i-et

»

»

»

Kőrösmegye . . .

i-et

»

»

»

Pozsonymegye . .

2-Öt

»

»

»

Alsó-Fehérmegye Szolnok - Dobokai-et

*

*

»

1

megye.............

i-et

»

»

»

A többi megyéből ú. m. Fogaras, Kis-Küküllő, Torda-Aranyos, Besztercze-Naszód, Szilágy, Pozsega, Varasd, Fiume megyékből, és a Gradiskai, Báni, Ogulin-Szluini és Lika-Otocsányi kerületből egy beteg sem került a budapesti szemklinikára. De jött még Bécsből 2, Morvaországból 1, Romániából 3, Szerbiából 2 és Bulgáriából 1.

— 64 —

Ezen adatok némileg tájékoztatóul szolgálhatnak, hogy hol legnagyobb a szükség szemgyógyitó intézetekre. Budapesten van 6 ilyen, ú. m. 1 egyetemi, 2 városi, 1 a Stefánia gyermekkőrházi, i izraelita és az Erzsébet-kórházi; Kolozsvárt 1 az egyetemi, Pozsonyban 1 országos és 1 ugyanilyen Brassóban, végre Szabadkán egy városi szemorvosi intézet. Csak sajnálni lehet, hogy a régibb 8 országos szemgyógyintézet, legyen hogy részvét vagy szakértő szemészek hiányában vagy talán más okokból, csak kettőre reducáltatott. A helyett hogy Pozsonyban, Kassán, Sopronban és Nagyváradon, továbbá Kolozsvárt, Maros-Vásárhelyt, Szebenben és Brassóban ily intézet léteznék, mint tervezve volt, s Sopront kivéve keresztül is vitetett, most csak Pozsonyban és Brassóban létezik egy-egy országos szemgyógyintézet.

El kell még azt is ismernünk, hogy a speciálisán kiképzett szemorvosok magánintézeteket is állíthatnak fel, melyek a haza közügyének jó szolgálatot tehetnek ; de a milyen bátorságot követel egy ilyen vállalat, ép oly megbízhatlan fenmaradása, minthogy létele többnyire kezdeményezőjének sorsától függ. S arra, hogy ilyen intézetek egymással versenyezzenek, még messze a kilátás, j Heidelbergában például több mint húsz év előtt versenyezve állított fel Knapp és Röder szemorvos magánintézetet s midőn a kormány egyetemi szemkórház felállításával foglalkozott, Knapp utalt azon statistikai tapasztalatokra, melyek szerint egy életre való, középnagyságú szemklinikának legalább 1 millió lélekre kell támaszkodni, mert különben a súlyosabb szembajok oly ritkák, hogy a szemklinikát nem foglalkoztatják elegendően (Vierter Bericht über die Augenklinik des Prof. Knapp zu Heidelberg. 1866. 20. 1.) Nálunk Imre József dr. H.-M.-Vásárhelyen kezdeményezett magánszemkórházat és vele áldásosán működik a maga környékében, mit annyival dícsérőbben említhetünk meg, mivel ez tőle tiszta áldozat a közjó érdekében.

Nálunk a nyilvános szemgyógyintézetek felállításánál mindenesetre a vakok, illetve a szembajok megállapítása szerint, vagyis azoknak országszerte csoportosulása szerint, kell tekintettel lennünk ; erről pedig a statistika adhat felvilágosítást, mely a vakokon való segítésnél említett harmadik pontnak tárgyát és mai fölolvasásomnak főczélját képezi.

A harmadik pont értelmében kellene tehát a vakok számára elegendő intézeteket fölállítani. Kérdés, hogy hányat ? Mert 21 ezer vak számára még a leggazdagabb államnak is nehéz feladat volna. Szerencsére nem is szorulnak mindnyájan ily intézetekre. Legnagyobb része a családban tartatik fen, azonkívül némely országban, főleg Angliában a vakok nagy részének az életszükségletei közadakozásból folyt összegekkel fedeztetnek. De ha a nemes szívű emberek jótékonysága daczára is maradnak hajléktalan vakok, kiknek megélhetéséről senki sem vállalkozik gondoskodni, s a község is csak a törvény kényszerítése folytán s akkor is csak mostohán gondoskodik róluk, akkor az államnak ^kell módot-eszközt találni a szerecsétlenek szomorú sorsán való segítésre.

S hogy nálunk e tekintetben nagy hiány van, nem kell sokat bizonyítgatni. Az egész országban csak egy intézet létezik a vakok számára, s evvel ép úgy nincs az összes vakok ügyén segítve, mint az elmebetegek ellátásán nincs segítve a fenálló néhány intézettel.

Az utóbbiakra nézve Dr. Bolyó tagtársunk 1866-ban a magyar orvosok és természetvizsgálók Pozsonyban tartott XI. nagy gyűlésén (lásd annak történeti vázlatát és munkálatait, Kanka és 1 Rómertől. Pozsony 1868.) többek közt a következő pontot is javaslatba hozta: »Miután az (akkor) egyetlen egy országos tébolyda hazánk összes elmebetegei elhelyezésére korántsem elegendő, s j egyhamar egy második ily költséges intézet állítására nincs kilátásunk : állíttatnék az ország egyes vidékeinek központján minden különös költséges berendezés nélkül több egyszerű, azonban az elmebetegek biztonságba helyezésére mégis elegendő úgynevezett j filialiá tébolyda az állam által kibérelt mezei birtokon, hogy itt gyermekkoruktól fogva megszokott munkával foglalkozzanak.«

Hasonló javaslatot igényel a vakok ügye is. Nézzük, hogy állanak a viszonyok ezen pontra nézve más országokban. Árit már 1846-ban számlálhatott és ismertethetett Prágában 6 intézetet vakok és szembetegek számára (Die Anstalten für Blinde und Augenkranke in Prag. 1846). Ausztria 22 milliónyi lakosságával már 9 intézettel bír a vakok számára. Spanyolország 16-tal, Angol-