Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)
1885-05-24 / 3. szám
— 59 -6o szeme tompa fadarabbal iitődött meg, mire a látás eltűnt, de másnap ismét helyreállt. Több nap múlva a szem könnyezett s fénykerülő volt s »a szem bogarán szürke folt, majd egy csomó képződött«. Öt hét múlva: erős ciliaria injectió, a cornea a felső belső 3—4 mm. széles övén kívül hegesen elváltozott, szürke s felülete hullámzatos. A centrumtól kissé alá- s kifelé egy szürke, kendermagnál valamivel nagyobb sima felületű csomó emelkedik a corneán s tojásdad alakjának nagyobbik tengelye verticalisan áll. A csomó alapját körülvevő heges cornea kissé hátrahuzódott, úgy hogy a csomó alapja körül sekély barázda vonul Focalis világítással a csomó átvilágítható. Tensio emelkedett, csak igen kevés fényérzés van jelen. Heves sugártáji fájdalmak, melyek nyomásnál még fokozódnak. — A jobb szem pupillája kissé renyhén reagál, szemtükörrel hyperaemia papillae n. o. constatálható. Az accomodatió vizsgálata fájdalmakkal jár. Enucleatió. A bulbus 4 hétig tartatott Müller-féle folyadékban, azután kiöblíttetett s befagyasztatott. Felmetszetett aequatorialis és sagittalis irányban, ez utóbbi a csomón keresztül. A cornea perforáltnak bizonyult be s pedig közepétől aláfelé 3’5 mm. hosszúságban, innen a scleráig heges a cornea, úgymint 2 mm. területen az átfuródás felső szélétől felfelé. Mellső csarnok hiányzik, úgy hogy az iris a corneára tapad, illetőleg az átfurodási nyíláson zsákszerűén előrenyomul s úgylátszik e nyilás széleivei összefügg. A lencse felső felében normalis alkattal bír, csak kissé föl- s hátrafelé eltolott, úgy hogy felső széle a sugárnyujtványokat érinti. Alsó fele azonban az átfurodási nyílásba valamint az abban foglalt iris zsákba be van ékelve és előretolva s úgyszólván körülfűzve; azonkívül a lencse be nem ékelt alsó része az átfurodási nyilás alsó szélénél valamivel lejebb ér. Egy szép rajz illustrálja ezen ritka esetet. A górcső kiderítette, hogy a lencsetok egész terjedelmében ép és rendes vastagságú, az előreesés helyén pedig az irishegszövettel szoros összefüggésben van s az átszakadási nyilás felső szélénél redőt képez, mely redőnek két egymást érintő lemezei közt festeny van. Sagittalis metszéseken a zonula csak az előesett résznek megfelelő helyen szakadt le a lencséről, úgy hogy tokján zonularostoknak nyomát sem lehet találni. A lencseállomány szövete a lencsecsövek szalagjai közt orsóalakú ürjáratokat mutat, melyek világos, hyalin anyaggal vannak tele. Magukban a csövekben semmi változás sem volt. Tehát lencsehomályosodást nem lehetett constatálni. Birnbacher véli, hogy e kóros állapot azáltal jött létre, hogy a tompa ütés a szemre a corneán terjedelmes fekélyesedést okozott, utána pupillaris csukódás, fekélyátfuródás, az irisheg és lencserendszer előnyomulása következett be. (Graefe’s Archiv f Ophth. XXX. 4. füzet.) Creniceanu dr. —- A trachoma kezeléséről, az átmeneti redők kimetszése által. Schneller dr.-tól. — A szerző Desmarres-féle szorító csípője módjára készíttetett eszközt, mely belül rovátkos s az átmeneti redőt egész hosszában megragadhatja. A megragadott redőt Cooper-féle ollóval metszi le szorosan a pincetta szélénél. így néha narcosis nélkül, vagy cocain becsepegtetés után is végezhető ezen műtétel. Műtét után a kötőhártyatömlő szorgosan megmosatik sublimatoldattal (1 :3000), a seb finom jodoformporral behintetik s a vérzés megszüntetétése után a szem beköttetik. Rendesen nyolcz nap múlva e seb beheged. Ezen kezelés által a trachoma klinikai kezelése jelentékenyen megrövidíttetik (6-—8 hétről átlag 25 napra). A kötő hártyazacskó rövidülése sokkal kisebb mint a kimetszett darab szélessége. A cornea addigi kóros folyamatai igen gyorsan gyógyulnak, sőt a látás is javul, úgyszinte a szemhéji kötőhártyán is csökken a trachoma. Trachomás recidivák úgy látszik elmaradnak. Az átmeneti redő excissiója más cornealis-folvamatoknál, melyek az átmeneti redő duzzadásával járnak együtt, pl. pannus scrophulosus ily alakjainál, hasznosnak bizonyult be. Ezen műtéti eljárás nem új s alkalmazása leginkább a hegesedés félelméből maradt el. Újabban mint hátrányokkal nem bíró műtét a Galezowskiféle klinikából Párisban melegen ajánltatik. Schneller indicáltnak mondja a műtétet az első stádiumon túl levő és duzzadt átmeneti redővel bíró esetekben, melyeknél a gyors gyógyulást egy keratitis vagy külső okok sürgetik. — (Graefe’s Archiv XXX. 4.) Creniceanu dr. — A színes körök valószínű okairól a glaucománál. Dobrowolsky V. tanártól Pétervárt. — Glaucománál a gyertyaláng körül észlelt színes köröket, Dondersnek vizsgálatai alapján a szem átlátszó közegeinek a homályosodásából magyarázzák. Mauthner, egy általa észlelt eset kapcsán hajlandó ezt idegtünetnek tekinteni. Ehhez a nézethez csatlakozik Dobrowolsky. Ő ugyanis progressiv myopiás fiatal emberektől is hallott panaszokat, hogy színes köröket látnak, a kiknél a visus teljes volt, de a szemfenékben izgalmi tüuetek mutatkoztak, úgymint: a papilla nem egészen élesen határolt, vörösebb a normálisnál, ezzel összefüggőleg fénykerülés, könnyezés, photopsia; némely esetben alkalmazkodási görcs is volt jelen. Saját magán is észlelte, hogy daczára annak, hogy supernormális visusa van (2 5/2 0) bizonyos körülmények közt színes köröket lát, így pl. ha hoszasabban tartózkodik a gőzfürdőben, úgy hogy a fejnek és szemnek a hyperaemiája áll elő. Ezekben az esetekben a teljes sőt supernormális visus, homályoknak a létezését a szem közegeiben kizárja s így nagyon valószínű, hogy a szemfenék hyperaemiája izgatja a látóideget vagy a retinát és ez idézi elő a színes körök látását. —- (Knapp Archiv. XV. 1). Groisz Béla dr. — Anisometropia okozta látási zavarok esetét közli Fuchs E. tanár Lüttichben.— Ilyenekben szenvedett egy 24 éves fiatal ember. Látása a j. sz. 6/0 E. a b. sz. 6/00 M. 2 D. v=6/9. Ugyanezt eredményezi a tükörreli meghatározás, a szemfenék egyébként ép. A pátiens az emmetropiás szemét csak a távolba nézésre, a myopiás szemét csak a közeibe nézésre használta, mert ha olvasás közben a myopiás szemét hirtelen elfödték, egy pillanatra megakadt az olvasásban, addig ugyanis, a míg az emmetropiás szem olvasásra accomodált. Ha már mostan olyan tárgyakat kívánt látni, a melyek közel voltak ugyan, de a rövidlátó szem távolpontján (50 cm.) túl, zavaros képeket kapott, mert a rövidlátó szemmel ily távolban már nem látott tisztán, az emmetropiás szemet közeibe nézésre használni pedig nem volt megszokva. Egy másik analog esetben a patiens úgy segített magán, hogy a rövidlátó szemét bekötötte, így azután az emmetropiás szemével bármily távolságra jól látott. — (Knapp’s Archiv XV. i. füzet). Groisz Béla dr. VEGYESEK. — Issigonis M. dr. 4 mm. hosszú, és 1'25 mm. széles gyútacs darabot húzott ki egy férfi bal szeméből. Az idegen test hosszabb ideig volt már a szemben, de a betegnek gyönge nyomó fájáson kívül semmi kellemetlenséget sem okozott; v = 2/5 volt; az idegen testet a szemben tükörrel látni lehetett. Az eltávolítás a következő módon történt: széles lándsával 4 milliméter hosszú sebet készített a sclerában, a cornea szélétől 5 milliméternyire, a cornea szélével párirányosan, a külső-alsó quadransban, a seben iriscsipőt vezetett a szembe és vele az idegen testet kihúzta. A seb gyorsan gyógyult; a szemen semmi rossz következménye nem látszott az operálásnak, v= 1/2. (Centralblatt f. A. 1848. 80. 1.) 0. — A bal szem tekei kötöhárlyáján dermoidot észlelt Burchard M. dr., mely 2 darabból állott, az egyiken 2 szőr is volt. (Centralblatt f. A. 1884. 83. 1.) 0. — Ophthalmo-philologiai megjegyzés. Meyerhausen az — opia és — opsia főnévragok használásánál ajánlja szem előtt tartani, hogy / ói ifi, gén. vm ÓQ (diminutivum: vjtíÍov) = szem; uvvjcda tehát a szem rövidlátó állapota; ellenben /, (Upis, gén. 0 ipecog — látás, szemmeli észrevevés, tünemény. E szerint a szem tulajdonságai gyanánt tekintendők : myopia, emmetropia, hemianopia, chromatopia stb. Ellenben a szemtől észrevett tünemények gyanánt tekintendők: erythropsia, chloropsia, photopsia stb. Ezekből látszik, hogy némely szónál a törzs-opia és -opsiával is köthető össze pl. a chromatopia a szemnek tulajdonságát a színek megkülönböztetésére, c.hromatopsia pedig a subjectiv színtüneményeket jelzi. (Kiin. Monatsblätter f. Augenheilkunde 1884. 331. 1.) Creniceanu dr. Budapest 1885. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza 14. sz.).
