Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)
1885-05-24 / 3. szám
56 nám, ne iparkodjunk a fájdalmasság megszüntetését atropin becsöpögtetéssel érni el. Ne mondjunk le arról a műtétet biztositó körülményről, hogy a pupilla feszülése a lencsét rögzíti. Sőt ha cocainnal akarunk is operálni, ennek pupilla-tágító hatását pilocarpin, sőt eserin becsöpögtetéssel küzdjük le. III. Diaphragma foveae patellaris. 1. J. Józsefné 25 éves izr. magánzó gyermekkora óta gyönge látó, bal szemét akkor operálták is, most szemüveg végett jött. A jobb szemen nincs fényérzés, a kórkép cataracta accreta. A bal szem 0'5 m.-nyiről olvas ujjakat, +9 D-val 5 m.-nyiről. Felülbelül 5 mm. széles szabad szárú mesterséges colobomája van. Alul az iris kissé előre domborodik s e hely mögött hátra fektetve látszik a zsugorodott meszes lencse, mely csak kevéssé libeg. Az összeolvadt elülső és hátulsó csarnok nagyon mély s az üvegtest felé konkav fölszínű szürke hártya zárja el, melynek a helyét hagyott lencsével érintkező része egészen tömött, fehérlő. A szemből kapni vörös fényt, de tisztán belátni nem lehet. 2. W. Fülöp 34 éves izr. tanító jobb szemén nagyfokú haladó myopia van, mely iridectomiát tett szükségessé; bal szeme kiskorától fogva hibás, 11 éve pedig semmit sem lát vele. A kórkép erősen libegő cataracta gypsea volt, melyet .Beer-fiále extractióval távolítottunk el. A szemfenékben degeneratio pigmentosa retinae-t et chorioiditis disseminatá-t mutatott a szemtükör. Az összeolvadt elülső és hátulsó csarnoknak az üvegtest felőli határa egy konkav szürke hártya, mely alul tömöttebb, fölül elvékonyodott. Mindkét esetben tehát a meszes hályog az üvegtestnek elhatárolódását vonta maga után. a mi meglehetős tömött hártyaképződés alakjában történt. Hogy ez a hátulsó tok lehetne, arra nem gondolhatunk; mert egészében, tehát tokostól töpörödött lencsével volt dolgunk mindkét esetben. A folyamat csakis kötőszövet-képződéssel járó hyalitis lehetett. IV. Idegen test okozta lencse-fölszivódás, M. János 28 éves ág. hitv. kovácsnak két évvel ezelőtt kovácsoláskor vas-szikra szökött a jobb szemébe. Egy fél évig volt hályogos, azt is ajánlották neki, hogy vétesse ki a szemét, míg egy éjszakán át egyszerre megjött a látása. Azonban az óta néha fájdalmai vannak. E panasz úgy látszik csak a hurutra vonatkozik, mert a szemen semminemű izgalom nincs. Látása +11 D-val v = 6/g. A csarnok mély, az iris rezeg: a pupilla a bal szeménél tágabb s csak belső szék húzódik össze, külső szélét a mintegy i'5 mm. szélesen hátra göngyölödött iris átcsapó fölszíne alkotja; az iris külső fele egyszersmind szinehagyott. A pupilla területében sárgás testecske látható. A pupilla kitágítása ntán látni, hogy a lencse helyén pókhálószerű finom hártya van, .melynek egyik fonalán gombostűfejnyi rozsda színű testecske van fölfüggesztve. A szembe jutott vasrészecske tehát a lencse teljes fölszivódását idézte elő és a tokmaradékokba betokolódott. Műtéti beavatkozás ez idő szerint nem lehet javalva, de azt ajánlottuk az egyénnek, hogy időszakonként mutassa szemét. V. A szivárványhártya föstékhiánya. W. Margit 2 hónapos, izr. kereskedő gyermeke mindkét szemének irise sötét, majdnem fekete színű, azonban a jobbénak ék alakú belső negyedében a pigment teljesen hiányzik, ennélfogva e terület a pupilla széléig világos ezüstös szürke, küllősen vonalazott, a fölső külső részén kisebb hasonló elmosódott határú terület van; a bal szem irisében 4—-5 hasonló szürke küllős csík található, Megjegyzendő, hogy anyjának barna, atyjának szűrke az irise. 2. N. Károly 36 éves róm. kát. vámellenőr jobb szeme irisében van ki és fölfelé haladó küllős ezüstös szürke csík, a szem némi myopia javításával teljes látású. VI. Világra hozott szarúhártya-homályok. i. H. István 3 napos, ág. hitv. cseléd gyermeke bal szeme szaruhártyája közepét lencseszemnyi kékes fehér hegedés foglalja el, melyet három oldalról tiszta átlátszó szövet határol, befelé azonban elmosódva a limbusig terjed. 2. K. Rákel 9 éves, ref. molnár gyermeke születése óta hibás szemű, bal szeme azonban később megkisebbedett. Jobb szeme minden átmérőjében a rendesnél jóval nagyobb, corneája teljesen elzavarodott sűrű kékes szürke, csillogó fölszínű, benne néhány tömöttebb fehér folt. A bal szem corneája hasonló, de ez a szeme a rendesnél kisebb szögletesedni kezdő. Bal szemén nincs fényérzése, jobb szemén rendes. VII. Különös idegen test a szemhéjban. K. Ágoston 15 éves róm. kát. lakatosinas bal szemét négy napja veszekedés közben pipaszárral ütés érte. A bal oldali szemhéjak duzzadtak, bőrük vörös, feszes, forró; a fölső szemhéj külső harmadában lencseszemnyi területen anyaghiány van, melyből sűrű sárgás genyedség nyomható ki. A kötőhártyák vörösek, a szemteke külső felében laza chemosis és vérömlés van. Másnap a genyedség könyebb kiíirülhetése végett a szemhéj sebét nagyobbítottuk, a mikor kutató vesszővel idegen testet tapintottunk ki, mely nyomogatásra kitolult. Volt pedig egy 12 mm. hosszú, 8 mm. széles sok szögű darab papíroslemez, mely mindkét oldalán reczés fekete szövettel van bevonva. E darab beleillik a fiú fekete sapkája szemellenzőjének átszakadt helyébe, mely a sapka fötevésekor éppen a sérülés hely fölé esik. A sérülés ezután gyorsan gyógyult s a beteget negyednapra elbocsátottuk. VIII. Neuritis exsudativa partialis. O. Ferenczné 32 éves róm. kát. lakatosné hurutos szemfájás miatt vizsgáltatta meg szemét Jobb szeme látása teljes, bal szeméé 6/i2, corneája fölső részén áttetsző homály van. A bal szem látóidegfője fölső felében területének negyed részét elfoglaló fehéres jól határolt hártyaszerű izzadmány takarja az erek kiinduló helyét s nyúlványt bocsát ki és fölfelé, a vénák tágak kivált a fölső, melynek betérő helye az izzadmányon homályosan áttetszik, a föl és kifelé haladó arteria vékony csillogó fonalnak látszik, a környező retina csikolatos. Lues nem deríthető ki. A nő elsoványodott, kachexiás. Therapia : 2 mgrmos hydrarg. bijod. pilulák naponta öt szem. IX. Retinitis punctata albescens. Sz. Anna 15 éves róm. kát. napszámos bal szeme öt éve romlott meg, jelenleg kisebb, de alakja eléggé megmaradt, T—2, a kis cornea átlátszó, az elzáródott pupilla területében tömött fehéres izzadmány. A jobb szemen külsőleg nincsen változás, látása csak 6/i2, de meg van vele elégedve s csupán bal szeme végett jött. Szemtükörrel a szemfenék fölső belső negyedében már a látóidegfő szélénél kezdődnek apró fehér pettyek, melyek az egyenlítő felé szaporodnak, helyenként majdnem szabályos közökben állanak ; e nagy számú pettyek az erek elágazásai közeibe vannak behintve, ereket nem takarnak, de úgy látszik a fölöttük levő rétegben vannak. A szemfenék többi része s nevezetesen a sárgafolt tájéka rendes, a szemfenék csak általában világos színű, a retinái pigment fogyatékos. E retinitis alak kétségtelenül azonos a Mooren-féle retinitis punctata albescenssel, melyről ő azt mondja, hogy roppant ritka megbetegedés (Fünf Lustren ophth. Wirksamkeit). Mooren a maga egy esetén kívül még a Kuhnt-ét ismerteti, továbbá Hirschberg közöl három esetet (Centralblatt 1882.) melyben az elváltozások a sárgafolt tájékán voltak és sugaras elrendeződést mutattak. Esetünk talán némi világot vethet a baj aetiologiájára is, a mennyiben a másik tönkre ment szem állapota talán nem egészen volt közömbös a baj előidézésére nézve. Határozott sympathiás tünetek ugyan nem voltak, de vajmi gyakran látjuk, hogy ha egyik szem tönkre ment, idővel a másik szem látása is fogyatékos lesz anélkül, hogy e gyönge látásnak okával tisztában volnánk s valami lappangó sympathiás megbetegedésre gondolunk. Rendeltünk jódkálit. A beteg vidékre haza utazott s azóta nem láttuk.
