Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)
1885-05-24 / 3. szám
SZEMÉSZET. Melléklet az „ORVOSI HETILAP“ 21-ik számához. Szerkeszti Schulek Vilmos tanár. 3. SZ. Vasárnap, május 24-ikén. 1885. Tartalom : Dr. Creniceanu Gy. A fogbaj okozta anaesthesia retinae eddig közölt esetei. — Schuschny H. tr. Indigo fölvétele a szembe. — Creniceanu Gy. dr. A felhagyott prioritás. — Klinikai közlemények. Csapodi /. dr. I. Ritkább hályog-alakok. II. Lencse-ficzamodások. III. Diaphragma foveae patellaris. IV. Idegen test okozta lencse-fölszivódás. V. A szivárványhártya föstékhiánya. VI. Világra hozott szarúhártya-homályok. VII. Különös idegen test a szemhéjban. VIII. Neuritis exsudativa partialis. IX. Retinitis punctata albescens. X. Aniridia congenita. XI. Tintával föstött szem. XII. Vérréteg mint cataracta secundaria. — Szemelvények. — Vegyesek. A fogbaj okozta anaesthesia retinae eddig közölt esetei.* 1 II. III.) Dr. Creniceanu György, szemklinikái gyakornoktól. A szemtükör előtti időben az »amaurosis« és »amblyopia« kifejezést oly szembajok megnevezésére volt szokás használni, a melyekről nem igen tudták, minő tárgyilagos elváltozásokkal járnak együtt. Legjobban jellemzi ezt Waíthernek azon kimondása hogy: az amaurosis oly állapot, melyben a beteg semmit sem lát —- de az orvjs sem. — Mióta azonban a szemtükör nem csekély fényt hozott ezen addig sötét térre, azóta a kiválóbb klinikusok törekvései által elért tudományos vívmányok a határozatlan fogalmi megkülömböztetést jobban és jobban háttérbe szorították. E szerint nagyon kívánatos, hogy ott, hol az ok s némileg az okozat is tudva van, mint a szóban levő bajoknál, határozottabb elnevezés használtassák. És valóban némely szerző által az »amaurosis« vagy »amblyopia« szó az itt tárgyalandó bajokra már nem is alkalmaztatik. Galezowski (Recueil d’ophthalmologie 1873. 215. lap) és tanítványa Métras csak asthenopia reflexa s. nervosa-ról, mások általánosan látás zavarról szólnak. Míg a nagy Graefe a bajt asthenopia muscularis (azaz a szemizmok kifáradása), Donders pedig az asthenopia accomodativa névvel írja körül, addig Galezowski (ki különben az említett asthenopia nemeket is vagy szerzőit öszszetéveszti) az asthenopia még egy harmadik nemét, az imént említettet, különbözteti meg, anélkül azonban, hogy ő maga annak lényegébe behatolni tudott volna.2) Ha a szembeli változások csak az ötödik idegpár szemágának kóros elváltozásán alapulnak, akkor vagy az edénymozgatő idegvégek szenvedhetnek kóros hatása alatt s ezért vérkeringési zavarok (vérbőség, vérhiány stb.) fognak előállani, vagy pedig az érző idegrostok bántalmazva vannak, mi által hyperaesthesia vagy a belőle származó anaesthesia (melyet Mackenzie is tárgyal) keletkezhet, vagy végre a mozgató rostok kóros állapotban vannak, s akkor csak az első két asthenopiáról lehet szó. A legalkalmasabb ki-Részletes közlemény a sajtó alatt levő »Diagnostik der Zahnkrankheiten« (vom Universitätsdocenten Dr. Árkövy) czímű könyv számára írt munkálatomból, mely körülbelül az összes idetartozó irodalmi kútforrásokat is tartalmazza. Szerző. 2) Mauthner (Optische Fehler 1876. 415. 1.1, úgy látszik, mélyebben hatolt a dolog mivoltába. Ha jól értem, ő finom különbséget tesz alkalmazkodási görcs és alkalmazkodáskor jelentkező fájás közt, és a Donders által (3 ízben hypermetropiás szemen) észlelt alkalmazkodási görcsöt neuralgia ciliarisnak nevezi. Szerintem ez azon alapulna, hogy egyszer az alkalmazkodási készülék mozgató, máskor érző idegjei volnának bántalmazva. Eserin okozta görcsnél tapasztaltam, hogy némely egyénnek az olvasás, a közelpont meghatározása alkalmával, fájdalmat okoz. — Lebert (Graefe-Saemisch V. 974.), Mauthner (i. h. 360. 1., részben Graefe nézetére támaszkodva) és mások az asthenopia még egy negyedik nemét, az ideghártyáét is, tételezik fel. Hasonló véleményen volt Beer is (II. köt. 34. 1.) mit Mackenzie tévesnek nyilvánított ki; ép ily álláspontot foglal el Donders is (Anomalien . . . 1866. 229. 1.) Graefe nézetével szemben. Ezen tárgy felöli béléskor azonban szem előtt kell tartani azt, hogy csak az izmok működése alapszik erőkifejtésen (difiWg), mig a retinának az érzékenység (CtKJ&tjOlg) jut feladatul. Különben Mauthner az asthenopia mellett egyúttal a hyperaesthesiának is juttat osztályrészt, a mi talán megfordítva jobban megjárt volna. Ha a hyperaesthesia is csak egy tünet, akkor az asthenopia még inkább az. fejezés a leírandó bajra nézve, azt hiszem, az anaesthesia retinae a mint a következőkből ki fog tűnni. Midőn Graefe az anaesthesia egyik esetét tárgyalta (Kiin. Monatsbl. 1863. 261. 1.) ezen bajt úgy jellemezte: A centrális látás csak mérsékelten (legfeljebb Va vagy ‘/i-re) szállt alá, egyidejűleg hyperaesthesia retinae is lehet jelen, a mi a sötét üvegen át vagy mérsékelt világításnál történő látás-javulásból és a látótérnek kibővítéséből kitűnik, a látótér mindig szűkült, a szemek minden munkánál gyorsan fáradnak, a baj gyorsan keletkezik, kedvező prognosissal bír, szemtükri elváltozások hiányzanak. Többnyire gyenge egyéneknél jön elő. Az oki s kisérő tünetek lelki indulatokból és mozgató ingerületekből állanak. Schweigger (Handbuch 1871. 521. 1.) említi, hogy reflex ingerek, a milyenek a szúvas fogakból eredők, az anaesthesiánál nagy szerepet játszanak s hozzá teszi még, hogy ezen elnevezés nemcsak a Graefe által leírt anaesthesia retinae-re illik, hanem más gyengelátással egybekötött kórnemekre is. — De ezen megjegyzés ne zavarjon minket az elnevezés használásában. Az említettek által szándékom volt szaktársaim figyelmét olyan betegség megnevezésére és tüneteire fordítani, mely több határozottságra tarthat igényt mint a sötétben bolygó amaurosis. Kénytelen vagyok bevallani, hogy nekem igen meseszeríínek tűnik fel, ha itt-ott azt olvasom »annyi meg annyi éves amaurosis teljesen gyógyult egy beteg fog kihúzása által«. Mai napság amblyopia alatt a látásélesség bizonyos fogyatkozását értjük, melynek gyógyításáról csak akkor lehet szó, ha az okot legalább megközelítőleg megismerjük, mint pl. az amblyopia toxica seu ex abusu spirituosorum esetében; de amaurosis vagyis »fekete hályog« teljes vaksággal egyenlő, mely semmiképen sem gyógyítható. Most lássuk minő képben jelentkezik a fent jelzett (amott általános bajból származtatott) anaesthesia retinae az ide tartozó esetekben. Kezdjük a pontosabb adatokkal. I. eset. Észlelő: Alexander. B. 26 éves, 5 hónap óta gyenge látó mindkét oldalt. Jobb szemen v = 116, közelben Jaeg X. nehezen. B. sz. v — 1li Jaeg. VI. Törő közegek tiszták, papilla vérdús. Tíz nap után heves fogfájdalmak, melyekben a beteg előbb is szenvedett időnkint. Most j. sz. Snellen CC io'-ról és Jaeg. XV, b. sz. mint előbb Jaeg. VI. A szúvas, kissé vérzékeny fog eltávolíttatik, s hét nap múlva v = mint előbb, nyolcz nap múlva j. sz. v — 2/0, b. sz. v = i. II. eset. Észlelő: GUI. S. F. 33 éves, másfél év előtt neuralgiás fej- és arczfájdalmakban szenvedett, melyek időnkint igen hevesek valának. A látás annyira romlott volt, hogy alig látott az utczán járni, Jaeg. XVI. st bírt csak olvasni. A látótérben nagy hiány volt. Szemtükörrel a retinában kiömlés (effusion) és edény elmosódás volt látható. A Valleix-féle fájdalmas pontok jól kimutathatók voltak. Fogkő kis ujjköröm nagyságban székelt az első és a második szúfoltos zápfog gyökere körül. Csak erős kopogtatás okozott fájdalmat. A kivonás után fekélyesedés mutatkozott a zápfogak gyökerei körül. A neuralgia s az amblyopia javult. Két nap múlva a beteg Jaeg. XIV st, 5 nap múlva VI st s 8 nap múlva II st volt képes olvasni. III. eset. Észlelő: Key ser. H. Mária, 18 éves, látása 8 nap alatt szállott alá annyira, hogy nehezen tud olvasni j. szemmel csak 3
