Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1885-03-29 / 2. szám

43

44

rontja meg és megbontja a vért, megzavarja a vérkeringést és \ anaemia útján idézi elő a halált.

— A karbolsav gyönge oldatát (i : 500) Fieuzál bő váladékú szemgyuladások ellen igen czélszerűen használja (Denis. These de Paris 1884.) mosogatás vagy permetezés alakjában. A kötő- j hártya-hurut, az újszülöttek szemgyuladása, a conjunctivitis suppu- j rativa óránként történő permetezéstől gyorsan javulnak és győ- j gyulnak. Kedvező hatású ez eljárás a trachoma ellen is, továbbá > corneai fekélyek, tályogok ellen részint mint fertőtlenítő, részint mint érzéstelenítő s fájdalom csillapító ; a könnytömlőbe fecskendve, ennek váladékát csökkenti.

— Az elektromos világítást ajánlja Mengeaud (Gazette d’opht- 1883.) hivatalokban, iskolákban, műhelyekben és mindenütt, a hol hosszas ideig kell világításnál dolgozni. Ugyanis az izzó elektromos fény színképe nem haladja meg a látható spectrumot és megkíméli a szem fénytörő részéit az ibolyaszínen túli sugarak elnyelésének feladatától; meg aztán a világítás állandó és nem fejleszt nagy melegséget. -—- Wecker (Rev. din. 1883.) a villámos világítást

a szem pontos külső megvizsgálására, sőt tükrészésére is ajánlja, ! kivált ha azt akarjuk megtudni, mi van az átlátszatlan levált retina mögött. E fény erős ugyan, de még beteg szem is jobban tűri, mint akár a nappali világosságot.

— A fájós szemeknek hugygyalvaló mosása, úgy látszik, Angolországban, Belgiumban és Francziaországban is elterjedt népies orvoslás. Sous (Rev. d’oul. 1882.) e szokás veszélyeit hangsúlyozza kivált a kankó átoltására nézve.

— Izületi csúzzal járó szemgyuladást ír le Terrier (Arch, d’opht. 1884.) Conjunctivitis catarrhalis, keratitis és iritis volt a szemen, melyek a csúz súlyosbodása és enyhülése szerint változtak vele együtt gyógyultak. — Puéchagut (Thése de Paris) Panas osztályáról tenonitis eseteit közli, mely többnyire csúzos eredetű szokott lenni. Tünetei: fájdalmasság, a szemhéjak duzzadása, a szem rögzött volta, chemosis. —- Panas (Union méd. 1884.) csúzos természetű iritist, episcleritist, sclerochorioiditist és keratitis parenchymatosát ismer és megfelelő orvoslást ajánl.

— Parotitis okozta látóideg-gyuladást ír le Jalon (Paris medical 1884.). A látás a parotitis és orchitis eloszlása után romlott meg és atrophiával végződött.

— Szembe föcscsent olvasztott ólom. A »Szemészet« 1884. évi 6. számában írtam volt le egy ily esetet, melyben a szem csekély sérülését a könnyek hirtelen elpárolgásából magyaráztam. Egészen j hasonló egy-egy esetet ír le Ferrier (Journal d’ocul. 1884.) és Boursier (Journal d’ocul. 1884.). Magyarázatunk is teljesen megegyezik, anélkül, hogy egymáséról tudomásunk lett volna.

Csapodi István dr.

SZEMELVÉNYEK.

— A normális látásélesség és viszonya a fénytöréshez. Dr. Seggel, fő-törzsorvostól Münchenben. — A szerző mint katonai orvos bő alkalmat talált, hogy empirikái úton határozza meg, mily szög alatt lehet összefüggő Írást és egyes betűket megismerni ; más szóval elég alkalma volt olvasási próbákkal látási vizsgálatokat nagyobb mértékben tehetni. 1560 vizsgált ember közt 4-nél (8 szemen) a látás 35/XX, a legnagyobb látásélességi fok a mi találtatott. A középérték, mely V = 1 vagy ennél jobb látással bíró 2253 szem látásélességéből számíttatott ki, egyenlő 23-63/XX. Ezen látásélességi fokot a félszög kétszeres tangensére kiszámítva a Snellen-féle próbabetűkre nézve 41 i4"-nyi szöget ad, azaz e betűket ily szög alatt még felismerhetni. Ezen eredmény dáczára nem tanácsos a Snellen által szerencsésen megválasztott és általánosan elfogadott normalis látásélességi egységen változtatni; mert a szerző vizsgálatai közt is a túlnyomók 20/XX-dosak voltak.

A fénytörési rendellenességeket tekintve 3620 szem között 1316 H, 688 M. és 1562 E; a többi 54 más rendellenességgel bírt. A mi a látási élesség viszonyát az ametropia fokához illeti, kiderült, hogy 0-25 D.-ás hypermetropiásoknál V.-ra nézve nagyobb átlagos érték találtatott mint emetropiásoknál = 2 3'3/XX : 22/XX. H 0-5 D.-nál V olyan mint E.-nál = 22/XX, H 0-75 D.-nál 20/XX. M 0'2 5 D.-nál V = 22/XX és M 0-5—0*75 D.-nál már a V = 18'4/XX;

H i — i• 75 D.-nál már csak 11-25/XX a V. H 6 D.-tól fölfelé normalis látási élesség egyiknél sem találtatott, még V=1/2 sem. Minthogy a felényire leszállóit látásélesség a német hadseregben a tábori szolgálattól felment, ezért a 6 D.-as H, valamint a 6 D M volna körülbelül a határ az alkalmasságra nézve. Azonban a 6 D H nem képezhet annyira normativumot mint a 6 D M, mert ha valaki nagyobb H mellett nem bír J/2-nél kisebb látással, akkor a szolgálati képessége nagyobb mint akár kisebbfokú rövidlátóé is, mert a szemüveg elveszítését könnyebben elviselheti mint a myop. A M.-nál a látásélesség fogyatkozása a kisebb fokoktól a nagyobbakig nem rohamos, de haladó és 10 D.-nál még ‘/2 fölött áll. Az átlagos látásélességi érték gyors leszállása csak 13 D.-tól fölfelé kezdődik, V = '/8. — A szerző azt mondja, hogy ő nagyobbfokú H.-t E.-ba s azután M.-ba átmenni sohasem látott, mint Cohn és Eris mann látták ezt az iskolázás évei alatt.

A katonák szolgálatba lépés előtti foglalkozása is tekintetbe vétetett s találtatott: I. Földmivesek között 78• 3°/0 E, i9-7°„ H, 2 °/„ M. II. városbeli szabad foglalkozásúak úgymint napszámosok s effélék közt: 7i,40/o E, 25-5 °J0 H, 3-1 % M. III. Kézművesek között: 70-5 °/„ E, 21 °/o H, 8-5 °/„ M. IV írással foglalkozók között ú. m. kereskedők, írnokok, önkéntesek s a kézművesek közül kivételesen a nyomdászok között is 35-8 % E, 6-7 % H, 57-5 °/0 M.

Az egyes foglalkozásoknál talált átlagos látásélességi viszonyok a rendes 21/XX-tól a kővetkezőképen térnek el: molnároknál 21-3, czipészeknél 21-0, tehát a rendessel megegyező; tűz mellett dolgozóknál 19-4. szabóknál i8'0, nyomdászoknál 17-0 és a zenészeknél 15-5; azonban az utóbbiak többnyire megfordítva, rossz látásuk miatt fogtak ezen foglalkozáshoz.

A szerző különben a molnárok és czipészekre vonatkozó adatokat más tapasztalatai alapján rosszabb fényben tűnteti elő, mint a hogy azok itten mutatkoznak; előbbieknél a szemhéjak és kötőhártyák idült gyuladása, utóbbiaknak pedig a rossz világítás — a mit a vidéken még most is használatban levő suszter-golyó ad — sok rossz szemet producál.

Seggel újabb vizsgálatai arra hagynak következtetni, hogy a rövidlátás az eddig mentes foglalkozási osztálynál is nagyobb kiterjedést nyer. Az előbb említett osztályok negyedikét két alosztályra szétválasztva, ugyanis a) olyanokra, kiket előkészítésük az egyévi önkéntességre nem tett alkalmassá, s b) olyanokra, kik felsőbb iskoláztatásban részesültek, következő viszonyok találtattak 1000 katonánál, kik látási fogyatkozással jelentkeztek a szerzőnél.

Rövidlátás : Osztályzatok :

I.

II.

III.

IVa.

IVb.

— i £>-ig

S‘4

62

31

3'i

i

I

3 9 -48’o

37-5

S8'4

68‘7

2 2'6

3'5

—7/ »

30

37‘5

29-2

2 2'0

657

7

—9

162

18-8

9*2

6’2

i0’7

9

— fölfelé

14

12-5

92

O

3

E szerint az excessiv rövidlátás aránylag leginkább azon osztálynál fordul elő, mely látási munkával keveset foglalkozik és sokkal kisebb mértékben azoknál, kik szemeiket erősen igénybe veszik s ezért mint eddig hitték nagyfokú rövidlátáshoz leginkább bírnának hajlammal.

A szerző következő mondattal fejezi be czikkét: vizsgálataimból kiderült, hogy a rövidlátás már a legkisebb (0-5 D.-ás) fokaitól kezdve az átlagos látási élességet az eddig normálisnak tartott alá sülyeszti és pedig a V. a rövidlátás fokának gyarapodásával aránylag fogy; ezért a rövidlátás megakadályozása nemcsak önmaga miatt, hanem a vele kapcsolatban álló látásfogyás miatt is égető szükség. (Graefe’s Archiv XXX. 2.) Dr. Creniceanu.

— Egy eddig ismeretlen subjectiv látási tünemény.

Dr. König Berlinben írja, hogy ha félsötét szobában felébred, akkor néha a szemhéjak első kinyitása előtt a látóteret egymástól széles vonalok által elkülönített hatszögekkel teltnek látja. (A czikkhez tartozó rajz. mézsejtekhez hasonlít. Ref.) A szerző e tüneményt nem képes megmagyarázni, s nem is hajlandó hinni, hogy a retina pigmentsejteinek entopticai tüneményei volnának. Kívánatos volna tudni vájjon mások által észrevétetett-e ezen tünemény. (Graefe’s Archiv XXX. 3.) Dr. Creniceanu.

Budapest 1885. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza 14. sz.).