Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1885-03-29 / 2. szám

4i

42

APRÓBB KÖZLEMÉNYEK.

(A »Revue gén. d’ophthalmologie« 1884. I—XII.)

— A látóideg eredésire nézve Monakow (Arch, des sciences phys. et nat. Génévé 1883.) vizsgálatai a következőket bizonyítják: X. Nyúl és macska látóidege rostjainak eredése egész bizonyossággal csak a corpus geniculatum externum-ban, a pulvinar-ban és az ikertestek elülső párjában található. Az előbbi két helyen az alapi szürke állományból erednek, az utóbbin pedig a szürke állományon kívül még a fölszintes réteg ducz-sejtjeiből is. 2. A nyakszirti karély kérgéből rostok mennek az említett helyekre. 3. A látóideg ép volta a külső csomós test, a párna és nyakszirti karély kérge sejtjeinek épségétől függ. Az ember agyvelejére való következtethetést emberen tett megfigyelések támogatják ; még pedig ember agyvelejében a látás nyakszirti öve a cuneus közelében van, valószínűen a nyakszirti karély első és második közepi tekervényében.-— A csarnokvíz és üvegtest termődése. Boucheron szerint (Soc. frang. d’ophth. 1883.) A sugárnyúlványok fejének epitheliuma és az iris hátulsó felszíne választja el a víznedvet, a nyúlványok testének és a zóna ciliarisnak hámja pedig az üvegtest nyálkáját. Az üvegtest ugyanis állandó összekötő szövetből és folyton újra terrnődő és felszívódó üvegszerű nyálkából szerkesztődik össze. B. szerint az egész tractus uvealist és epitheliumát úgy lehet tekinteni, mint a szemhez alkalmazott sajátszerű savós hártyát.

— A szem színének öröklékenysége. A. de Candolle (Arch, des scienses phys. et nat. Génévé 1884.) megfigyelései szerint a nők között gyakoriabbak a barna szeműek, mint a férfiak között, habár általában a nők világosabb bőrűek. Hogyha atya és anya szeme egyforma színű a gyermekek szeme is többnyire ugyanolyan szokott lenni, még pedig az esetek 88'4°/0-ában; a többi ii-6°/0 arányában a gyermekek szemének színe elüt a szülékétől, de még az ilyen esetek jó részében is nagyatyjáról vagy nagyanyjáról való öröklést lehet kideríteni. Ha atya és anya szeme ktilömböző színű, a gyermekek gyakrabban a barna színt öröklik. E szerint a barna szeműek száma növekszik a kék szeműekkel szemben. E megfigyelés megegyezik avval az anthropológiai tapasztalattal, hogy a barna hajúak száma növekvőben van, még északon is, a szőkék száma tehát abban az arányban fogy. A színek külömbözősége, úgy látszik, kölcsönös vonzalmat kelt, mert a házasságok statisztikája szerint a bogárszemű nők leginkább kék vagy szürke szemű férjet választanak, az égszín szemű meg szintén a szürke szemű nők pedig szívesebben mennek sötét szemű férfihoz nőül. Másrészt barna szemű nők és férfiak gyakrabban kelnek egybe, mint kék szeműek.

— A Basedow kór. Franck vizsgálatai szerint (Gazette hebdom. de méd. et de chir. 1884.) úgy a szem síma izmainak (iris, musculus cilaris, aponeurosis musculo-ciliaris) idegei valamint a szív működést siettető idegek közösen erednek a gerinczvelőben, párvonalasan haladnak a hát-nyaki törzsökben, összetérnek az első melli dúczba és csak ezentúl oszlanak el. Ugyanazon az úton haladnak a fej, a felső végtagok és a tüdő vasomotorius idegei E szerint megféjthetők a Basedow-kór képét alkotó együttes tünetek.

— Féloldali színnemlátás. Eperon (Arch, d’ophth. 1884.) egy öreg ember esetét közli, kinek hibátlan volt a centrális látása és rendes kiterjedésű a fehér fényre vonatkozó látótere, ellenben a színek érzéklése a látótér bal felében teljesen hiányzott. A fényérzéklés is valamivel gyöngébb volt. A beteget egy évvel azelőtt jobb oldali szélhüdés érte, de ez majdnem teljesen elmúlt. A betegen egyszersmind dyslexia tüneteit lehetett észlelni. A szerző a bántalom székhelyéül a falcsonti karély alsó részét tartja a Sylvius.-féle árok felső felének hátulsó partján. Itt kell a színérzéklés góczának lenni, mely mögött az alakérzéklés és fényérzéklés góczai lehetnek. Haemorrhagia vagy embolia érhette főleg az első góczot, míg az utóbbi kettőre kevésbbé terjedt ki hatása.

— A keratitis intet s/itia/is (parenchymatosa) gyors gyógyítására belső szerek adása mellett az iridectomiát ajánlja Bekenne. (Union médicale 1883.)

— A retina-leválás szokásos orvoslása mellett még az iridectomiát is szükségesnek tartja Dransarf (Soc. fran$. d’ophth.), ki e műtéttel részint teljes gyógyulást, részint javulást ért el.

— A retina-leválás keletkezése módjára nézve igen érdekes kisérleteket tett Boucheron (Gazette hebd. 1883.). Ugyanis a hogy

Cornil a nyálkás-hártyákra vonatkozó vizsgálataiban cantharidint alkalmazott belsőleg, úgy B. is e szernek nátrium és kálium vegyületét föcskendette nyulak szemének inhártyája és érhártyája közé.

Az oldatból csak néhány csöppet vett és szemtükörrel győződött meg, hogy az ideghártyát és érhártyát nem sértette. A szemeket melyek 48 óra múlva olyan puhák lettek, mint a régi leválásos emberi szemek szoktak lenni, 8—24—48 óra múlva enucleálta és Müller-folyadékban keményítette. Vizsgálatai szerint 48 óra múlva már több négyszög-milliméternyi leválás támadt, megaludt fibrinás izzadmány 1—3 mm.-nyi magasságban választotta el az ideghár- * tyát az érhártyából, részint az epithelium síkjában, részint ez

; utóbbin rajta hagyván a pálczikákat és csapokat. Megtörténhetik az is, hogy a retinán áthatoló izzadmány az utóbbiról a hyaloideát választja le, vagy pedig az üvegtestbe jutó izzadmány megalszik és szemtükörrel látható czafatokat alkot.

— A tractus uvealis gümSkórját Epeton és Landolt (Arch, d’ophth. 1883.) két esetben látták. Egy öt éves lyányka jobb szemén hirtelen irido-cyclitis támadt, hypopyon töltötte ki a csarnokot, a cornea széle áttört s túrós genyedség ürült ki. A fültövi és állalatti mirigyek kissé duzzadtak valának. Enucleálás után mikroskóppal az iris és sugártest gümős beszűrődését lehetett találni, a lencsetok üres, a retina ciliaris része levált volt. A másik i 7 éves görvélyes lyány mindkét szemében idült iridochorioiditis volt, az iris be volt hintve szürke csomókkal, a limbuson köröskörül tágulás fejlődött. Iridectomia után a kimetszett irisben gömbölyded sejtekkel való beszűrődést ismertek fel.

— A myopia kérdése. Az Arch, d’ophth.-ban (1884.) Landolt a közellátóság kérdésének ügyét fejtegeti és arra a megállapodásra jut, hogy e téren nágy irodalom fejlődött ugyan ki, de alig tudunk azért többet, mint a mennyit Bonders klasszikus műve (1864.) megállapított. Tudjuk, hogy némely szemek hajlandók a közellátóság kifejlődésére, de csak sejtjük, miben rejlik ez a hajlandóság; ismerjük a közvetetlen és közvetett ártalmakat, de alig van teljes fogalmunk arról, hogyan hatnak ezek az okok. A gyűjtött adatok alig érnek fel avval a fáradsággal,'melybe összegyűjtésük került.

A megfigyelők pedig igen hajlandók mindenben a myopia egyik okát látni avagy bizonyos előleges föltételből kiindulva foglalni össze a tapasztalatokat.

— Keratitis astigmatica. Martin (Ann. d’orul. 1883.) ragaszkodik ahhoz az előbbi véleményéhez, hogy az astigmatismus felszínes szaruhártyalobboknak, többé-kevésbbé kiterjedt beszűrődéseknek lehet előidézője, melyekre jellemző, hogy a gyuladásos tünetek kis fokúak, annál kisebbek, mennél kisebb fokú az asztigmásság. Sőt M. szerint van olyan blepharitis, conjunctivitis és blepharospasmus is, melyet az asztigmásság idéz elő. Mind e bajok gyor! san meggyógyulnak, ha a beteg cilinderes üveget kap.

— A fogak és a szem bajainak összefüggése. Power (Medic. Presse 1883.) szerint fogfájással járó leggyakoribb szembaj az alkalmazkodás bénulása. A kötőhártyának bajai szintén eredhetnek fogfájásból, pl. fordult elő cornea-fekély a trigeminus szembéli ágának érzéketlensége folytán, ez utóbbi az illető fogak kihúzása után gyógyult s vele együtt gyógyult a cornea fekélye is. Összefüggést lát a phlyctaenák képződése és a fogbajok közt is. A látóideget illetőleg idézi Galezovvski esetét (1825), melyben amaurosist idézett elő egy odvas fog, melybe kaparó eszköz tört volt bele, s ez az amaurosis elmúlt a fog kihúzása után. Figyelmet érdemelnek az odvas fogak, mint a glaucoma alkalmi okai is, mert reflex utón fokozhatják a szembéli trigeminius ágak útján a

I nedv-elválasztást.

— Cyan-vegyületek bőr alá fecskendezése. Galezowski (Gazette des hőpit. 1884.) ataxiás betegek látóideg sorvadása esetében a látás javítására nézve szép eredményeket ért el cyánkáli-arany oldatával, melyet naponként vagy másodnaponként föcskend a beteg bőre alá. Veszély nélkül lehet ez orvoslást folytatni hónapokig.

— A jéqtiirity hatóanyagául Hardy (Gazette hebdom. 1884.) oldható erjesztőt állított elő, mely kénsav hatására peptonná változik át és 100 C. fokon elveszti tulajdonságait. — Ugyancsak oldható fermentumképpen állították elő a jéquirity ható anyagát, a jéquirity Bruylants és Venneman (Bull. de l’Acad. roy. de méd. de Belgique 1884.). Ennek egy század milligrammja már előidézi nyulak szemén a gyuladást, ember szemén fél milligramm szükséges a gyuladás előidézésére. Ha a vérbe jut a fehér vérsejteket