Szemészet, 1884 (21. évfolyam, 1-6. szám)
1884-01-27 / 1. szám
17 i8 retina oedemáját; ugyanezen ok magyarázhatná a beállott atrophiát az idegrostokra gyakorolt nyomás következtében. Hogy pedig neuritis retrobulbaris csak órákig tartó koponyabeli vértorlódások mellett keletkezhetik, azt egyenesen tagadni még nem tudjuk, és vannak esetek — péld. Schulek tanár úr egy esete, melyet volt szíves velem közölni -— melyeknél az ideglob keletkezésének, csak ezen magyarázata állhat helyt. Szintúgy mellette szólhat, hogy eddig többnyire fiatal lányoknál észlelték, sőt néha hószámi zavarok melmett,') csakhogy majdnem mindenkor mindkét oldalt. Azon esetekben, hol Graefe az egyoldali fulminans megvakulást neuritis retrobulbarisból magyarázza daczára az embolia arteriae centralis ismert képének: Leber utóbbinak jelenlétét állítja. A mi az ideg szemtekén kívüli orbitalis részében történt vérömlést illeti, ez csak kevés esetekben észleltetett. Magnus* 2 3 *) szerint gyakoribb volna, mert ő sok, embolia czím alatt közölt esetet helyesen következtetve vérömléstől függőnek állít. A vér majd a hüvelyközti űrbe ömlik el és orsószerűen tágítja ki a külső burkot [Meyra), Knappá', majd az idegtörzsben, a melyben kisebb-nagyobb terjedelmű roncsolást hoz létre [.Leber5 6), Hirschberg Hogy a mi esetünkben szintén ily látóidegbeli vérömlés jött létre az nem valószínűtlen. A nagy congestió mellett létrejöhetett annálinkább, ha a nagyobb szívtompulat csakugyan valami szívbántalomnak jele. A gyors megvakulás, ha hirtelen keletkezett is, csak mellette szólna ezen magyarázatnak; szintúgy a ritka nagy retinalis duzzanat, mely hasonlóan a viszerekre gyakorolt nyomás folytán keletkezett nagy vérpangásból eredhetett, és hamarább mint neuritis retrobulbarisnál. Az atrophia főleg oly gyors kifejlődése pedig egyszerűbben magyarázható meg szintén azon mechanikus behatásból, melyet a vérömleny részint nyomás részint roncsolás által idézhet elő. Épen ezen gyors kifejlődése az atrophiának támogatja nagyon az idegbeli edényrepedés felvételét, mely mellett még a verőereken észlelt lumen-különbség és a sárga folt vidékén jelenlevő haemorrhagia is szól. Utóbbi a beteg első megtekintésénél oly benyomást tett ugyan, mintha csak színcontrast volna, de a későbbi lefolyásban észlelt szemcsésedés, elzsírosodási góczok keletkezése, a rozsdabarna szín megmaradása a retina fehér színének elenyészése daczára, mindinkább haemorrhagia mellett szólott, ez pedig az arteria centralis embóliájánál, és látóidegbeli vérzéseknél gyakran szokott észleltetni. Tekintetbe véve a megvakulás egyoldali keletkezését a szemfenéki képet7) és, hogy congestióhoz mégis közelebb áll az apoplexia keletkezése: inkább ezt vagyok hajlandó esetünkben felvenni a tünetek magyarázatára. Mindenesetre egyedüli felvilágosítást csak a bonczolás nyújthatna, melyet emberbaráti érzelmeink nem engednek kívánni. Szemorvosok gyűlése Heidelbergában, 1883-ban. Szeptember 10-ikén Horner tnr. elnökölt. Nieden (Bochum) beteg nőt észlelt, kinek a koponya jobb oldalának hátsó része sérülvén, baloldali hemianopia és hemiplegia támadt. Trepanátióval csontszálkákat távolítottak el, melyek az agy kérgét sértették; javulás állott be. N-nek sikerült ez esetben a látócentrum helyét meghatározni. Schmidt-Rimpier (Marburg) hasonló esetet észlelt, azonban a hemiplegia hiányzott. Berlin (Stuttgart) 15 egyénnél képes volt bebizonyítani, hogy a balkezűek Írási műveleteinél is azon szabály áll, mint a jobbkezű éknél. B. azt találta, hogy a látóvonal és az alapvonal 89—90° szöget képeznek. Laqueur (Strassburg) a Javal-féle ophthalmométerrel tett vizsgálatok eredményét ismerteti. L. mindig a corneák széli részének egyenetlen laposodását találta, mely felfelé legkisebb. A szemhéjak *) Leber: Hndb. d. g. Augenh. V. 2. 810. 2) Magnus : Die Sehnervenblutungen. Leipzig. 3) lg. Meyr: Beiträge z. Augenheilkunde. Wien, 1850. S. 24. *) Knapp: Cannstadts Jahresbericht 1864, IV. S. 158. 5) Leber : A. f. O. XIV. 2. 6) Hirschberg: Kl. Monatsbl. 1868. S. 426; 1869, S. 74. ’) Esetünkben ez csak kevésben tér el a Magnus leírásától. erős megfeszítésénél Ast. támad, a verticalis irányban görbülésnagyobodással és a horizontális irányban görbülés-kisebbedéssel; ez utóbbi 2—4 dioptriát is tehet. A corneális és lenticularis astigm. fődéllői legtöbbször egyazon irányúak. Glaucománál a cornea lapulását nem észlelte; újszülötteknél a görbülési sugár nagyságában különbség nem volt. Alkalmazkodási hüdések és izombénulások, úgy szintén a strabotomia nincsenek befolyással a cornea görbülésére. Graefe-extractiók után támadt Ast. 2—3 hónap múlva némileg kisebbedik. Zehender (Rostock) eszközről értekezik, melylyel subjectiv úton lehet az Ast. fődéllőit meghatározni. Egy csőben forgatható üveglemezen két egymással kereszteződő vonal-rendszerek vannak megerősítve. Javító üvegek alkalmazása mellett az üveglemezt addig forgatjuk, míg egyike a vonal-rendszereknek tisztán látszik. Heitzmann (New-York) az üvegtest és a lencse sejtközti anyagának hálószerű szerkezetéről értekezett. Berger (Graz) panophthalmitis után phthisicus szemet mutatott, melyben a Tenon-tok, a gyuladásban részvétel után,' elzáródott ; továbbá szemet mutatott, melyben a sérült lencsetokon belül csont képződött; továbbá két ritka jelenséget cataracta fibrosanál mutatott be. Kuhnt (Jena) glaucomás tünetekkel támadt idiopathikus tenonitisnél a Tenon-tok teljes elzáródását észlelte. Hippel (Giessen). Jequirityvel gyógyítás kedvezőtlen eredményeiről értekezik. H. az ophthalmia jequirit. nem tartja infectiós betegségnek, mivel nincs incubatió stádiuma és az átplántálhatás még nincs bizonyítva. H. ugyanolyan mikroorganismusokat talált a borsó infusumában mint Sattler a jequirity infusumban.J) Sattler (Erlangen) a fenntemlítettekre semmi súlyt sem fektet, mert nem az alak és a festő-anyagokra reagálása a fő, hanem a bacillusok átültethetősége. S. inoculatió által a jequirity ophthalmiát képes volt ép szemre átvinni, Az incubatió rövid, 6—10 óra, de sohasem hiányzik. Wicherkiewitz (Posen). Jequirity után cornea-genyedést és maradó hegeket észlelt. Hippel csak igen régi pannusoknál észlelt kedvező eredményeket jequirityvel. A gyógyulás ideje 2—4 hónap. Hasonlóan nyilatkozott Just (Zwickau) és Mayweg (Hagen). Pflüger (Bern) új szerkezetű refractiós szemtükröt mutat. Rekoss-féle alsó korongban J 1. 2. 3. 4. D; a felsőben J 8. 16. 24. 1/2 dioptriás üvegek vannak. A 13 üveg 65-féleképen combinálható. A világító készülék Hirschberg módja szerint készült. Roulot Párisban gyártja. Leber szerint a hemeralopiával párosult conjunctiva-xerosist bacteriumok okozzák. A vesékben is az epithelnek hasonló desquamatiója előfordul s itt is találhatók bacteriumok. L. szerint a hemaralopiát aligha egyenesen a baktériumoknak kell tulajdonítani. Schleich (Tübinga) ugyanazon betegségnél hasonlót észlelt. Extractiók, xeroticus conjunctiva mellett, jól gyógyultak. Uhthojfl (Berlin) lapos, metastaticus carcinomákat mutat a chorioideán s egy tumor cavernosust szintén a chorioideában. Berlin (Stuttgart) eszközt mutat, melylyel a lónak stereoskópos látását észlelhetni. Pagenstecher (Wiesbaden) hemyószőrrel sérült szemet mutat, melynek corneáján infiltrátum és az irisen tuberculumokhoz hasonló csomók voltak. Benson (Dublin) több szemtükri képet mutat, melyek a retina edényeinek csavarodását, a cilio-retinális edények szabadon hagyásával az arteria centralis embóliáját és az arteria centralis retináénak egy visszafutó ágát ábrázolják. A Graefe Archívumában az 1879—81. évek lefolyása alatt megjelent legjobb munkáért a Welz-féle díjat a bíráló bizottság Gudden müncheni tanárnak Ítéli oda a látóidegrostoknak a chiasmában kereszteződéséről szóló munkájáért. Szept. 11-ikén. Dr. Brettauer (Triest) elnökölt. Becker (Heidelberg) az ember és az állati lencse rostoknak lefutásáról alakos vázakat mutat (1 márkjával készíti Jung, Heidelbergában). h Hasonlót találtunk klinikánkon borsó, és különösen babinfusumban. Ref.
