Szemészet, 1884 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1884-01-27 / 1. szám

19 20 Becker azon véleményen van, hogy azon tan, mely szerint a rövidlátás az emberiség között mindinkább szaporodnék még nincs bizonyítva. A Mannheimi kerületben az 1858. évben a katona­köteles egyének között több rövidlátót találtak, mint most. Becker szerint a myopia nő az egyénben, de nem az emberiség között. Mcyweg (Hagen) ugyanazon véleményben van, myopianál a fősulyt a jó világításra fekteti. Just (Zittau) ez ellen azt állítja, hogy a most jól berende­zett zittaui gymnásiumokban több rövidlátót talált, mint a régi sötét épületekben. Sattler ismerteti kísérleteit, a szemészetben használt antisep­­tikus anyagok értékéről. »A ki a sebbántalmakat infectiós megbe­tegedésnek tartja, annak azt antiseptice kell kezelni«. S. azt ta­lálta, hogy 0*2 °/o sublimát oldat 3 perez alatt a bacteriumok fej­lődését megszünteti. A sublimát hatását megközelítik a resorcin és j a hydrochinon. Concentrált salicyloldat ugyanazt teszi 2—3 perez alatt. Garbóinak 2—2 '/2 °/o oldata 3 perez múlva hat; gyöngébb oldatok hatástalanok. Bórsav a bacteriumok szaporodását 5 perez alatt hátráltatta. Thymol (1 p. m.) hatástalan. Jodoform 5 perez múlva sem akadályozta meg a bacteriumok fejlődését. Carbol-spray egészen hatástalan. Mint legjobb és legolcsóbb antisepticumot, a sublimátot ajánlja (1 : 5000). Ulcus serpensnél is jó hatását ta­pasztalta. Schmidt-Rimpler hasonló eredményre jutott állatokon tett kisérleteinél. Blennorrhoea sacci váladékát inoculálta s ezeken tanul­mányozta a különféle antisepticumokat. Kuhnt ulcus serpensnél a cornea mellső lemezeit felhasítja és izzóvasat alkalmaz. K. tapasztalta, hogy nem minden cataracta operált tűri a sublimátot. Némely esetben erős injectió támad a conjunctiván. K. az extractió előtti napon sublimátot cseppentett a szembe kisérletképen. Förster (Breslau) 60 egyént észlelt, ki myopiáját túl javító concav üveget viselt évekig, minden kár nélkül; ő nem hiszi, hogy a túl javító üvegek az alkalmazkodás igényelése miatt károsak vol­nának. Káros befolyása van a nagyobb összetérítéseknek, s hogy myopia ne támadjon, prophylacticum gyanánt Kallman boroszlói lát­­szerész egyenes tartóját ajánlja. Horner nem tartja bizonyítónak F. állítását, mert nincs ki­mutatva, hogy a myopia nem volt-e a pápaszem választásakor ! még kisebb ? Fuchs (Lüttich) azt véli, hogy a myopia fejlődésére bizonyos dispisitió kívántatik. Észlelt eseteket, melyekben a myopia kifejlő­désére minden gondolható káros befolyás összemííködött, de myopia még sem fejlődött. Uhthoff Westphal klinikáján 550 beteget szemtükrözött s j változásokat talált: helyi megbetegedésnél 64'% ; paralysis progrs. 5O°/0 ; chron. alcoholismusnál 41 "/0 1 epileptikusoknál 12 °/„ ; egyéb psychotikusoknál 10 °/0. Progressiv paralysisnél ő is talált oly reti­­nitist, milyent Klein ismertetett, de az edények egyenetlen tágu­lását nem találta. Iszákosoknál 19 % -ban hasonló lelet található, a papilla külső felének elhalványulásával. Eversbusch (München) a plica semilunarisban angiomát észlelt, i Egy esetben a plica semilunaris oly erősen volt fejlődve, hogy erélyes összetérítéskor a corneát egészen eltakarta. 2 lueticus egyén plica semilunarisán condylomát látott. Egy egyptomi egyén plica semilunárisában a Giacomini általt ismertetett porezot találta. Meyer (Paris) hasonló syphilitikus betegséget észlelt a plica | semilunárison. Donders kísérleteket tett, hogy milyen mértékben kell a thallium zöld vonalát a lithium vörös vonalával keverni, hogy a j natrium sárga vonalát adja. D. saját személyére 1 : 2'5. Engelmannra | 1:3; gyönge színlátókra 1 : 1^04, egész i'oói-ig menőt talált. Eversbusch esetet említ, melyben egy kötőszövet-zsineg hú­zódott az üvegtesten keresztül a lencséhez. Véleménye szerint ez fejlődési rendellenesség a 4-ik hónapból volt. Schmidt-Rimpler 1876-ban bonczolt egyénnél, kinek ophthal­momalacia anteriorja volt, a sympathikusban selerosist és az agyban gliosarkomát talált. Sch. rövid idővel ezelőtt hasonló esetet ész­lelt ptosissal, myosissal és a halántéktáj lesoványodásával; az ugyanazon oldali fül edényei erősen telve voltak; hemiparesis; rög­töni halál. Schottelius elszínesedést talált a thalamus opticusban. Frerichs festenyes változásokat talált a sympathikusban. A két szem köbtartalma között 1 '/s köbcentiméter különbség volt. A szemüri zsírszövet megfogyott. Más esetben a hemispherákon chron. menin­­gitist talált. (Centralblatt f. A. 1883, pag. 333.) Ottava dr. SZEMELVÉNYEK. — Tabes dorsuálisnál a szemen előforduló kóros változások. Schmeichler dr.-tól. — I. A látóideg bántalmai. A látóidegsorvadás gyakori és korán fellépő tünete a tabesnak, melynek egyéb tünetei néha csak évek múlva állnak be az opticus­­atrophia kifejlődése után. A hátsó kötegek kifejezett haladó scle­­rosisánál kezdődő látóidegsorvadás nem észlel tetett; az utóbbi, szerző szerint, a tabes eseteinek 40°/„-ban fordul elő. Rendesen mindkét papilla — különböző intensitásban — mutat változást. Tellegző a papilla szűrkéskékes vagy zöldesfehér, soha tiszta fehér, elszínesedése, és inkább gyöngyházfénye, éles ha­­tároltsága, később a lamina eribrosának feltűnő éles rajzolata. A folyamatnak bizonyos előrehaladott fokán, midőn a látó­élesség tetemesen megfogyott, a harántul menő edények gyérültek­­nek látszanak a függélyesen menőken nincs változás. Később kü­lönösen a lefelé haladó kékerek fokozatosan tágulnak, a rendesnek kétszeresére is. Évek után a papilla kiterjedése kisebb lesz, az edények pedig szűkebbek. A látóélesség fogy de nem mindig egyenes arányban a szem­­tükri lelettel. A teljes amaurosis ritka. Jellemző a látótér concen­tricus szűkülése. Fontos tünete a diagnosisnak a színérzék fogyása. Eleinte a zöld, később a vörös és sárga szín látása vész el és csak a kék színé marad meg. Subjectiv tünetek között jellemző a látóidegsorvadás kezde­tén az ideiglenes ködlátás, állandó borulatról ritkán panaszkodnak a betegek. A látóidegsorvadás és tabes közötti viszonyt illetőleg szerző egyéni dispositiót vesz fel, mely szerint ha valakinél a hátsó kö­tegek selerosisa bekövetkezik, ettől függetlenül a látóidegek is meg­betegednek vagy megfordítva; ezt támogatja Charcot állításával, mely szerint a látóideg szerkezete feltűnő hasonlóságot mutat a központi idegrostokéval. A górcső alatt az atrophikus látóidegen hason’ó elváltozásokat talált, mint a sclerotisált hátsó kö­­tegeken. Előbb a velőállomány esik szét kötszöveti fibrillákká, a ten­gelyfonal csak későbben; innen a látóidegfő elszíntelenedése, még csak lényegtelenül megfogyott látóélesség mellett. Az idegállomány sorvadása következtében a tágulékony kékereknek tágulásra bő tér nyílik, innen azok lumenjének feltűnő nagyobbodása, mely a re­tina környi részleteiben elenyészik. II. Pupilla. Jellemző tabesnél: 1. a pupilla reflectoricus me­revsége; 2. a totalis pupillamerevség; 3. myosis; 4. a pupillák egyenlőtlensége. Jellemző szerinte, hogy spinalis myosisnál az atropin által középtágra hozott pupilla csak 4—-5 hét alatt szűkűl ismét annyira meg, mint a minő az atropinbecsepegtetés előtt volt. Leggyakoribb a myosis és másodsorban a reflectoricus pupilla­merevség. Ezen változások okát a reflex centrumban véli kereshetni, melynek székhelyét azonban még nem ismerjük, s mely valószínű­leg ezen központ megfogyott ingerlékenységén alapúi. III. Szemizmok. A szemizmok részéről tabesnél egyes vagy valamennyi izmok paresise észleltetik. Ez vagy együtt áll be a tabes első tüneteivel vagy ezeket évekkel előzi meg. Ezen tünet magyarázatában Adamkiewiczet követi, ki kimutatta, hogy a tabe­ticus sclerosis útja a verőerek lefutása által határoztatik meg. Az arteria vertebralis ágai a hátsó kötegeket, de a szemizmok ideg­­duezait is látják el vérrel. Ezt látszik támogatni a látható szenlizomhűdés fokozatos kifejlődése. A hűdés lassankint ismét elmulhatik, de a scleroticus folyamat újabb exacerbatiójánál ismét beállhat. A tárgyaltak kapcsán 17 általa észlelt esetet közöl, melyről a fent leírtakat levonta. (Arch. f. A. XII. k. 4. f.) Dr. Karafiáth. — A szeműr felső falán képződött osteophiták kö­vetkeztében létrejött szemkitolódás esete, a szeműr feletti táj pneumatosisával, Birnbacher dr.-tól. — Szerző a rendelke­zésére álló forrásokban esetéhez hasonlót nem talált.

Next

/
Thumbnails
Contents