Szemészet, 1884 (21. évfolyam, 1-6. szám)
1884-12-07 / 6. szám
132 Látása teljes 6/6, némi kis hypermetropiája van. Szülei nem voltak rokonok; öreg atyjának hályogját operálták, családja jnás tagjáról nem tudja, hogy gyönge látó volna. —- Bal szeme lencséje elülső kérgében Y alakú kis fehér rajzolat van középen, melynek szárai finom szálacskaszerű toldalékokkal mintegy tollazottak, e rajzolat helyett a jobb lencsében hosszúkás folt van. A lencsék minden részében igen finom pettyezés látszik, köztük nagyobbacska petytyek is. Ez elváltozások az egyenlítő felé sűrűbbek, legszámosabbak és legnagyobbak a bal lencsében alul belül, a jobb lencsében az egész alsó kerületben, a hol szinte összefüggő réteggé sorakoznak ; a jobb lencsének a fölszíne kékesen reflektál. A hátulsó kéregben szintén van számos petty, de Y alakú közepi rajzolat nem látható. A pettyezés lencsével gyűjtött fényben igen jól látszik, a szemtükör elé csupán a nagyobb pontok vetnek árnyékot. 3. M. Károlyné 27 éves református hajósnéról anamnesist nem tudok. Jobb szemével 2-5 méternyiről olvas ujjakat, b. sz. v=6/60, üveg nem javít. Gyűjtött fénynyel mindkét lencse elülső és hátulsó kérgében igen finom pettyezés látható, különösen stirüen a hátulsó kéregben. Kísérletképpen jódkálit kap bevenni. Kollégám Ottava dr. még három esetre emlékszik, egy kisebb és egy nagyobb lyányra, kiknek egyike 1882-ben, másika 1883- ban, és egy fiúra, a ki 1879-ben volt a klinikai ambulantián, de a bejáró betegek naplójában nem bírtam rájuk akadni. Említést érdemel, hogy mindezek hypermetropiásak voltak. A közölt esetekben természetesen műtéti beavatkozásról szó sem lehet, mert a látás jelentékeny romlását a cataracta punctata csak is a harmadik esetben okozta, míg a másik két esetben talán az öregkori hályog kifejlődhetése idejéig is állandó maradhat a látás. A lencse ez állapotának állandósága vagy legalább lassú változása úgy látszik abból származik, hogy az elváltozások nem illetik a lencserostokat, hanem mint Liebreich hiszi, a rostokat összefoglaló állományban vannak a zavarodások. Egyébaránt a teljes hályog kifejlődése is megindulhat pettyes alakban, de a mint egy esetben láthattam, mégis jelentékenyen más formán. Esetem a következő: N. István 32 éves rk. földmivesnek bal szemében operálható cataracta flava volt, míg jobb szemében sajátszerű kezdődő hályog. Ugyanis kis tömör magképződés körül a kéreg egészében átlátszó, de számos kölesszemnyi és apróbb sárgás fehér csomócska van benne elszórva, mintegy körkörösen a mag körül. Látása arra szorítkozik, hogy ujjakat olvas 1 méternyiről. Itt tehát az a — bár ismeretlen —- ok, mely a bal szemben a szokott alaktól eltérő sárga hályog képződését okozta, idézte elő a jobb szem pettyes hályogát, mely szintén csak kifejlődésben levő teljes hályognak tekinthető. IV. Cataracta centralis capsularis anterior duplex. A közepi elülső tokhályog keletkezésére nézve mondhatni általánosan el van fogadva Arit nézete, hogy az átszakadt corneai fekélyekkel érintkező lencsetokon támadnak. Az olyan esetek pedig, melyekben a cornea áttöréséről nem lehetne szó, a Hulke magyarázata szerint értelmezhetők (1. Graefe Saemisch Gesammt. Augenhlk. 5. k. 235. 1.) H. ugyanis nem tartja szükségesnek az átszakadást, mert a csecsemők szemcsarnoka olyan sekély, hogy ha gyuladás pl. ophth. neonatorum következtében a cornea szövete duzzad, ez elég arra, hogy lencse és cornea fölszíne érintkezzék a megszűkülő pupillától szabadon hagyott középen; ez érintkezés pedig úgylátszik elégséges, hogy a lencsetok epithelje burjánozzék. Az ilyen tokhályog többnyire mindkét szemben meg szokott lenni, mindig a pupilla közepét foglalja el s azért az eddigi ismeretek szerint egyetlen kerek foltot alkot. Annál érdekesebb az az eset, melyet a budapesti egyetemi szemklinikán 1883. évben észleltünk. S. Franciska 5 éves rk. gyermek összetérítően kancsalít, 6 méternyiről megmondja hány ujjat mutatunk neki és anyja állítása szerint még a tűt is megtalálja a földön, pontosabb látásvizsgálatra koránál fogva nem alkalmas. Mindkét szaruhártyája közepén finom homály látszik. A bal szem lencséje tokjának közepén tömött fehér foltocska van, szokott alakú cataracta centralis capsularis anterior; ellenben a jobb lencse tokja közepe táján egymástól mintegy' 2 mm.-nyi távolságban egy belső fölső, harántul oy mm. függőlegesen 1 mm. — 131 — kiterjedésű tömött fehér folt, tőle ki és kissé lefelé pedig még egy kis kerek foltocska székel. Hogyan származtassuk a két megvastagodást ? Két corneai fekély egy időben való áttörése nem valószínű, különböző időbeli áttörés nem fejtené meg, miért nincs egyik folt sem a lencse tokjának kellő közepén, tehát a hol a cornea és lencse fölszíne érintkezhetett. Azt hiszem a keletkezésnek két módja volt lehetséges; vagy kettős infiltratum volt a cornea kellő közepén s a cornea szövetének duzzadása volt olyan egyenetlen, hogy a cornea és lencse főleg két ponton érintkezhettek, vagy pedig olyan széles volt az érintkezés fölszine, mint a két folt közös területe s későbbi zsugorodás és föltisztulás választotta a burjánzást két folttá. Természetesen mindkét esetben szükséges volt, hogy a pupilla valami okból ne szűkült légyen meg 2 mnv-nyinél szűkebbre. A kis lyánynak egy évvel idősebb Vilma testvére bal szemén oldalú corneai hegedés van szálas synechia anteriorral és szokott alakú cataracta centralis capsularis anterior, a jobb szemén csupán corneai homály tokhályog nélkül. Egyszersmind ennek a kis lyánynak strabismus helyett nystagmusa van. V. Membrana pupillaris perseverans. A magzati pupilla-záró hártya maradványai még oly gazdag ambulantiában is, mint a budapesti egyetemi szemkórházéban, aránylag ritkán fordúlnak elő. Láttunk néha az iris síkjából kiálló vékony szálacskát, de érdekesebb eset csak kettő fordúlt meg nálunk az ntóbbi években. 1. Sch. János 20 éves rk. kereskedősegéd (1883.) jobb szemén 6/is-t lát, M. o-73 v = 6/e, bal szemén 6/i2 a látása, Hm. 1-5 v=e/i2- Mindegyik pupilla területében a lencse síkja előtt két-két pontocska látszik egy rendkívül finom szálon, mely harántul húzódik el a pupilla előtt s ennek szélén túl függ össze az iris szövetével. 2. P. Béla 14 éves rk. tanuló (1882.) szemfáradásról panaszkodik, melynek okáúl a jobb szem időszaki összetérítő kancsalítása derül ki, látása jobb szemén 6/i2 E, bal szemén «/„ E. Mindkét pupilla külső széle előtt sarló alakú finom hártya-toldalék húzódik el, melynek körkörös rostozatába az iris küllős rostjai beleszövődnek kiemelkedve a szögzugos vonalon az iris síkjából ; ilyen kinyúló szálak a belső oldalon is vannak, de hártyává nem kőtödnek össze. A mintegy negyedével szűkített pupillák fény behatására szabadon szűkülnek és tágulnak ; mozgásaikat követik a pupillái hártyák is. VI. Herpes zoster. Évek óta egyetlen szemtájéki öv-sömör fordult elő ambu lantiánkban. R. Miklós 22 éves ref. joghallgató (1882.) homloka jobb oldalán a trigeminus első ága mentén egészen a homlok középvonaláig bőrgyuladásban szenved, mely a fölső szemhéjra is kiterjed. Vörös kiemelkedő összeérő területeken számos sárgás hólyagocska képződött, melyek közt régibb hólyagokból származó barna varosodások vannak. Mindkét szemhéj kötőhártyája erősen hurutos, mindkét szemhéj belső végében egy-egy hólyagocska van a kötőhártyán. A szemtekei kötőhártya ágazatosan belövelt, a külső oldalon vizenyősen duzzadt, a limbus fölső részén egy vizes hólyagocska székel. Némi ciliáris injectio is van a szemen. Rendeltünk unguentum emollienssal kenést és */;> "/u-os atropin becsöppentéseket. VII. Forró ólom a szemrésben. Cs. Flórián 15 éves orvosi műszeres jobb szemébe ólomolvasztáskor vízbe öntött ólom föcscsent. A cornea belső szélén ellapult ólomlemezek tapadnak, két pontszerű darab van a cornea közepén és alsó felében, nagyobb lemezek a belső zúgban fészkelnek kiégett alapon, nagyobb ellapult lemezek vannak a fölső szemhéj alatt is, sok apró darab tapad a pillaszőrökön. A kötőhártyán s szemtekén erős izgalom van, de nagyobb roncsolás nincs. A hol a corneán tapadtak az ólomrészek ott is csak fölszínes égést okoztak. Ez az eset azért érdekes, mert a szemnek megmenekülését
