Szemészet, 1884 (21. évfolyam, 1-6. szám)
1884-12-07 / 6. szám
i 33 134 bizonnyára az a fizikai tény tette lehetővé, a mi nedves ujjnak olvadt ólomba mártását is lehetségessé teszi, hogy t. i. a forró ólomrészek olyan gyorsan elgőzölögtették a velük érintkező könnyeket, hogy ezek védő burkot képeztek körülök, mialatt az ólom annyira kihűlhetett, hogy immár nagyobb roncsolást nem okozhatott. Hogy pedig a vízről visszapattant ólom még jó forró lehetett mikor a szembe ért, azt vékony lemezekké lapulása bizonyítja. KÖNYVISMERTETÉS. Abadie : Traité des maladies des yeux. (2. kiadás.) Paris 1884. Octave Dóin. A mienknél szerencsésebb külföldi nagy irodalmakban egymás után jelennek meg s érnek újabb kiadásokat a kézikönyvek. Mink kézikönyvek dolgában leginkább a német irodalomra vagyunk utalva; annál tanulságosabb, ha nem hagyjuk figyelmen kívül a sok tekintetben eltérő fölfogásu franczia irodalmat sem. Abadie 2 kötetes könyvének ez évben megjelent második kiadását az összes szemészetnek világos gyakorlati földolgozása ajánlja. Nagy figyelemmel volt a legújabb közleményekre is, úgy hogy nyomon követi a szemészet haladását. Mint kiválóan gyakorlati kézikönyvnek legfontosabb részei a gyógyítás módjaira vonatkozók. Azonban épen e tekintetben- tér el leginkább a mi fölfogásunktól s ajánl nem egyszer olyan eljárást, melyet mink meg nem engedhetőnek sőt ártalmasnak tartunk. így abból a fölfogásból indulva ki, hogy minden conjunctivitis purulenta (blennorrhoea) gyógyítható, ha kellő időben megkezdhetjük a gyógyítását, igen erélyes eljárást ajánl, t. i. 3('/0-os pokolkő-oldattal naponta kétszeri (!) ecsetelést, még pedig az ecseteléseket mentül előbb megkezdi, nem várva be a genyedés időszakát. A conjunct, granulosa gyógyítására a kékgáliczot i : 8 sőt i : 4 arányú glycerines oldatban ecsetelésre használja valamint az alos eczetsavas ólmot is 1 : 1 arányban; mindkettőnek fölöslegét vízzel öblíti le a kötőhártyáról. Igen szereti úgy a hevenyés, mint az idült blennorrhoea gyógyításában az eserint, melyet mindig használ, ha a cornea meg van támadva, míg az atropinnal tartózkodva bánik, mert szerinte a gyúladt kötőhártyát izgatja. Az atropin és eserin oldatának a penészedéstől való megóvására 20 grm.-nyi oldathoz 1 grm. bórsavat adat; ugyanis gombás fertőzésnek tartja az e szemvizek használata által okozható gyuladásokat. A pannus ellen a lekaparáson és peritomián kívül a galvanocauter alkalmazását is melegen ajánlja, melylyel a corneára nyúló ereket köröskörül elpörköli. Jogosúlt műtétnek tartja a sclerotomiát, főleg glaukoma haemorrhagicum, gl. simplex hydrophthalmus congenitus és rossz indulatú glaukoma ellen. Lehetőleg arra törekszik e műtét végzésekor, hogy csupán kötőhártyát és némi fölszíntes ínhártya szövetet hagyjon meg hídnak. Az iridectomiát nem veti ugyan el, de leginkább a hegedés átszűrő hatását tartja fontosnak, azért is nem lándsával, hanem Graefe-féle késsel készíti a sebet, mely jobban zúzza a sebet s így kedvezőbb forradást — mert nehezebb záródást — létesít. A közhitt (sympathicus) gyuladás ellen az enucleatiót műveli ugyan, de ha a beteg erre rá nem áll, vagy ha csupán ciliaris fájdalmak vannak az elpusztúlt szemen, vagy pedig a másik szemen csak irritatio sympathica jelentkezett, ez esetekben a neurotomia optico-ciliárist ajánlja. Még pedig úgy jár el, hogy a külső egyenes izmon tenotomiát végez, lemezteleníti az ínhártyát, erősebb görbe ollóval átvágja a látóideget, aztán a mozgékonynyá vált szemet annyira befelé forgatja, hogy hátulsó sarka jusson a műtevés színhelyére, hogy tompavégű ollóval a 'hátulsó ciliaris ereket és idegeket köröskörül elvagdoshassa; végűi a szemet visszahelyezi, az átvágott ínat helyére varrja és nyomó kötést alkalmaz. Az ilyen műtevés után a szem nem hal el ; az elülső ciliaris erek elégségesek a táplálására. Luesból származó szembajok gyógyítására legjobbnak tartja a bedörzsölő kúrát, még pedig naponként 4—6—8 grm. (!) szürke kenőcs bedörzsölését. Blepharospasmus ellen igen dicséri a »massage forcé«-t vagyis a szemhéjak erős szétfeszegető gyurogatását. Figyelmeztet arra is, hogy némelykor odvas fogak érzékenysége tartja fönn a görcsöt s a rossz fogak kihúzása megszünteti. Csapodi dr. *) SZEMELVÉNYEK. — Az ép és beteg lencse boncztanához.5) Becker Ottó tanártól, Heidelbergben. (Vége.) — A lencse megbetegedéseinek rendszertana. I. Torzképzödések. A) A szem egyéb részeinek kimutatható kóros elváltozásai nélkül. 1. Catarata centr. lentis. A betegség székhelye épen a legidősebb, nyilirányban kinövő lencserostok helye. 2. Cat. fusiformis, orsóalakú hályog: a tengely mentében észlelhető zavarodás, mely a meliilső sarktól a hátulsóig terjed és az átlátszó centrumot vagy egy centrális hályogot vékony harangalakú burokkal vesz körül. 3. Cat. polar, post. vera. 4. Cat. zonularis, mely legkorábban az ébrényi növési időszak kezdetén keletkezik, tehát semmiképen sem az ébrényi élet negyedik hónapja előtt. 5. Rovátkolt lencse: patkóalakú, majdnem 1 mm. mély barázda a hátulsó felületen, nyílással lefelé. 6. Crystalloconus ante>ior et posterior. — B) A szem egyéb részeiben kimutatható kóros elváltozásokkal; «) összeköttetésben az art. hyaloides, illetőleg az edény tartalmazó hüvely (canalis hyaloideus) rendellenességeivel. 1. Anophth. és mikrophth.-nál (coloboma) sokszor mélyebben fekszik a lencse a szemben, hátul az art. corp. vitr. által rögzítve és elül a membr. pupill. edényei által a hátrafelé kunkorodó hússzéllel jutván érintkezésbe. 2. Cat. membr. congen. accreta. B. egy redőzött tokban rendes mellső hámot és azonkívül részben igen szabályosan elhelyezett, hátulról előre vonuló, hosszúra nyúlt, rostszerű magvas sejteket talált; az egyenlítő táján hályogosan széteső tömeget; kívül a hátulsó tokon számos vértartalmú edényt. Az edénytartalmú lencsetok egyes venosus ágainak meg kellett maradniok, mert az art. hyal. kíséretében nincs visszatérő véna. Az iris és a tok között csakugyan léteznek összeköttetések, melyeket azelőtt ébrényi iritis által létrehozott hátsó synechiáknak tartottak (Ref. azt hiszi, hogy jogosan ; legalább nehány általa operált eset után Ítélve), 3. Cat. pol. post, spuria : lerakodások a hátsó tokra vonatkozással az art. hyal.-ra ; — /?) a zonula symmetriás fejlődése folytán. 1. Colobona lentis a szél csorbulása és a teljes reflexio által létrejövő körvonal szélesbbedése. (Ref. többször észlelt kártyaszív alakot létrehozó csorbulást). 2. Az átlátszó lencse egyéb alaki rendellenességei. 3. Ectopia lentis, mely 1 és 2-vel szoros összefüggésben van. A lencse kisebb vagy talán csak vastagabb ; ez az egyedüli ismert eltérés. (Ref. az átlátszó lencsének felfelé való ectopiájával járó irishiány egy esetében háromlebenyű alsó contourt észlelt). N. B. A catar. punctata, striata és stellatáról hiányos boneztani vizsgálatok mellett még nem lehet Ítéletet alkotni. II. A rendesen alkotott lencserendszer kóros állapotai, melyek külső behatás nélkül keletkeznek. A) Normalis függesztő készülék mellett. Ezek consecutiv természetű lencsezavarodások, melyek vagy az illető szem megbetegedésétől vagy alkati megbetegedéstől függnek, a mely utóbbi esetben majdnem kivétel nélkül kétoldaliak, a) Egyoldali hályog egyoldali szembaj következtében, or) A lencse csak részben lesz zavaros a szemnek megbetegedett szilárd edénytartalmú részeivel való ideiglenes vagy állandó érintkezése következtében : tokhályog (cat. subcaps.) i. Cat. pyramid, congen. A lencse különben rendesen alkotva, további növése zavartalan lehet. 2. Cat. pol. ant. acquisita. A melülső tok pupillaris részének csak nehány napos közvetlen érintkezése valamely átfúródott corneafekély széleivel elégséges arra, hogy a belső hámnak a melülső tokon át való búrjánzása megindítassék. Épúgy csak a pupillában szabadon fekvő tokrészlet támadtatik meg a melülső tekerésznek heveny megbetegedésénél a geny által. Valószínű, hogy később sok sejt köztiállománynyá megy tönkre, úgymint aggkori tokhályognál. A szerzett valamint veleszületett cat. polaris basisa majd hámmal fedett, majd nem az. A tulajdonképeni lencseállomány változatlan marad, ß) A lencse egész tömegében zavarosodik meg a szemnek megbetegedett szilárd edénytartalma részeivel való állandó érintkezése következtében. Ide tartozik valamennyi megbetegedés mely teljes retina leválásra és iriticus illetőleg cycliticus izzadmány képződésre (Schwarte) vezet. Leggyakrabban képződik ezen viszonyok között mészlerakodás (petrificatio) a tokon belül: legelébb a tokonbelüli sejtek szaporodása által újonnan képezett szövetben ; innen a közép felé halad. Kisebb kiterjedésű mészlerakodásokat alkalmilag túlérett aggkori nem complicált hályogoknál is találhatni, ezek erősen fénytörő szem*) L. »Szemészet« 1883, 4-ik és 6-ik sz.
