Szemészet, 1884 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1884-09-21 / 5. szám

I 20

adomája, hogy mikor egy családnál, melynek évtizedek óta orvosa volt, valakinek a szeme megfájdult volt, azt kérdezték tőle, melyik bécsi szemorvost ajánlhatja.

A milyen eredeti volt Jaeger gondolkozásában, működésében és életmódjában, olyan — mondhatni — félénk természetű volt s legörömestebb a világtól elvonultan szeretett élni. A tudományban is önmaga különité el magát. Egykor legjobb barátja volt Graefe Albrechtnak, híres kortársának, de utóbb nem haladhatott vele egy ösvényen. Irtózott az újabb irodalmi szokásoktól, kiváltképpen attól az elhatalmasodott szokástól, hogy minden apró közlésbe egész irodalom-jegyzéket írnak bele; mindig sajnálta az effélék elolvasásául pazarolt időt.

Jaegerben nagy volt a családi érzés; rajongott öregatyjáért Beer-ért és meghajlott édes atyja tekintélye előtt; haláláiggyászolá korán elhunyt nejét és véghetetlen szeretettel csüngött jeles két gyermekén, úgy mint leányán, kit egy bécsi ügyvéd vett volt el, és fián, ki technikai pályára szánta magát. Megjelenése arisztokratái volt, arcza vonásai nemes alakulásúak, bár utóbbi években sajnosán meglátszottak rajtuk a betegeskedése nyomai; ellenben rugalmas közepes termete, könnyed járása öreg korában is jól kiművelt testre vallott. Igen érdekes volt fürgén forgó kék szeme, mely oly nyájasan tudott mosolyogni s oly szúró tekintettel bántani.

Élete pályájáról megemlítendő még, hogy kiváló érdemeiért a bécsi cs. kir. közkórházban külön szemészosztályt rendeztek be számára, melynek főorvosává nevezték ki. Az orvosi kar is ideje korán megtisztelte a professzori czímmel, de rendes tanárrá csak 66 éves korában, 1883. év őszén lett miként maga mondá: »szép, szép, csak 25 évvel késett«.

Ha nem is lehetett nyilvános oktató, volt sok tanítványa s mindegyikük nagy háladatosan fog megemlékezni eredeti közléseiről és ritka készségéről, melylyel tanítványait gazdag orvosi anyagában részelteté. Tanítására végzett orvosok jártak, nem tanulók, többnyire külföldiek, mert nevét mindenütt, még a tengeren túl is igen ismerték. Alorvosai közül öt lett szemorvos: Hock és Klein magántanárok, Mauthner és Schnabel tanárok s e sorok írója.

Ez röviden annak az embernek képe, kit most gyászolunk.

Koporsójánál könnyeket hullat a tudomány. Élete tudományos kutatásokban telt el; akadémikus volt a szó legnemesebb értelmében. A bécsi orvosi kar egyik legfényesebb csillagát vesztette benne ; mert az elhunyt Rokitansky-val, Skodá-val, Schuh-val, Hebrával, Heider-rel és Türk-kel a bécsi iskola legeredetibb és legönállóbb kutatóihoz tartozott.

Már egyszer ragyogott együtt Bécsben a szemész tudomány három csillaga e század elején: Beer, Prohaska, Schmidt Ádám. Jaeger halála hézagot üt a második háromságon, az Arlt-Jaeger- Stellwag félén, a kik bár különválók tudományos irányukra nézve, annyiban megegyeznek, hogy együtt működve Bécsben, a világ legnagyobb szemorvosaiúl ismeretesek.

Jaeger nem értett ahhoz, hogy magát föltolja; gondolkozása módja, működése szokatlan vala s nem felelt meg a manapság uralkodó nézeteknek. Alkotásai azonban, nem is valami késő jövőben, általánosan el lesznek ismerve; sok dolog, a mit még nem tekintenek bebizonyítottnak, csak akkor fog valóságnak tetszeni, ha hozzá szokandunk, hogy az ő módja szerint lássunk.

Művei nem fognak elmúlni soha. (Mittheilungen des Wiener med. Doctoren-Collegiums). Ford. Csapodi dr.

— I 19

SZEMELVÉNYEK.

— A pemphigus conjunctivae viszonya a Graefe-féle essentialis kötőhártya-zsugorodáshoz (Syndesmitis degenerativa, Stellvag). — E czím alatt közöl Dr. Steffan (Frankfurtban) pemphigus conjunctivae esetét, hol kezdetben az egyik majd a másik szemen is kimutatható ok nélkül igen nagyfokú kötőhártyazsugorodás fejlődött ki. Jobb szemen az egész alsó átmeneti redő, a balon pedig a külső vidéken tökéletesen eltűnt; a belső zúgnál pedig kisfokú intermarginalis összenövés támadt. Kisérő tünemények. Kötőhártya-vörösség, igen bő secretió, hólyag-képződés azonban egyáltalában nem volt.

A felső szemhéji kötőhártyák jóformán megkiméltettek.

Eddig a diagnosis essentialis kötőhártya-zsugorodás (Graefe) volt. Nehány hónap elteltével a pemphigus vulgaris tökéletes képe

fejlődik ki, többszörös recidivával, azonban korlátozva a szemhéjjak bőrére. Később pedig a garatban mutatkozik hasonló bántalomnak tiszta képe. Eközben lehetett egyszer kifejlődött pemphigus hólyagot észlelni a kötőhártyán is.

Fontosnak tartja az észlelő a hasonló eseteket, mivel alkalmat adnak felismerni pemphigust ott, hol az a bőrorvos keretén kívül esik. Fontosnak tartja azért is, mivel majdnem teljesen megvilágítják az eddig homályos essentialis kötőhártya-zsugorodásokat; a mennyiben a szerző meg van győződve, hogy az e névvel és a syndesmitis degenerativa nevével illetett betegség nem egyéb, mint pemphigus vulgaris conjunctivae. (Klin. Monbl. 1884. aug. Dr.Zehery.

—- Membrana pupillaris perseverans esetét ismerteti Dr. Berger (Grátzban). — A beteg szemét sérülés érte s ezért mutatta magát. Kora 63 év. Jobb corneán fekély és régi hegesedés. Irritatio iridis. Régi hátsó synechia, cataracta-képződés a mellső tokon, és a lencse mellső rétegeinek kiterjedt könnyed elhomályosodása. A bal lencsetok külső alsó quadransa fonalalakú homályosodást mutat. A homályosodás a lencsetok közepétől a szél felé dichotomice történő fonal-elágazodás rendeződését viseli. Mindenesetre nem más, minj a mellső tok edényeinek maradéka. Abban különbözik az eset más hasonló, membrana pupillaris perseveransnak nevezett esetektől, hogy nincsenek összekötve ez edénymaradékok az iris mellső felületével. A lencse mellső rétegei itt is zavarosak. Gyuladás e szemen sohasem volt. Szerző azt hiszi, hogy ez eset a jelenlevő lencse-homályosodásokkal arra mutatna, hogy az előforduló lencse kéregbeli cataractáknak jő részét az intrauterinalis élet utolsó hónapjaira lehetne visszavezetni. (Kiin. Monbl. 1884. aug.)

E r. Zehery.

■— Egy négytükörű készüléket ír le Zehender (Rostockban) melylyel a kancsalítás szögletét pontosan meg lehet mérni. Fő előnye abban állana, hogy nem szükség a mérést külön mindenik szemen eszközölni. Csak ott alkalmazható, hol a kancsalító szem legalább meglehetős visussal bír. (Leírását 1. Zehender kiin. Monbl. Augh. 1884. juh).

— Tökéletlen koponyakifejlődés mellett jelenlevő vakság eseteit ismerteti Dr. Stood. ■—- Az első egy 4 hónapos gyermek, ki igen protrahált szüléssel jött világra, rendkívül megnyúlt koponyával. A kutacsok kicsinyek, a varratok csontosak. A gyermek nem mutat fényérzékelést. Tükörrel a papillitis kifejezett képe mutatkozik. Később jódvas adása után határozott jelei mutatkoztak a fényérzékelésnek. —- A másik egy 7 hónapos gyermek. Rendes testalkat mellett feltűnő a koponya, melynek varratai már csontosak, fonticulusai jóformán eltűntek s meglepő kicsi a normálisán fejlett arcz mellett. A gyermek nyugtalan és néha görcsöket áll ki. Látó érzés nála sohase mutatkozott, bár a szemek fejlődése rendes, a pupilla-reactió jó, a szemfenék ép. Minthogy főleg az occipitalis koponyarész leginkább fejletlen, kérdés, nem a látó centrum tökéletlen kifejlődésében lenne-e keresendő a vakság oka? (Kiin. Monbl. f. Augh. 1884. juli). Dr. Zehery.

VEGYESEK.

— Neuritis optici sajátos esetét észlelte Millingen: 40 éves férfi jobb szemén kisfokú exophthalmus volt nagy fájdalmakkal. A teljesen jól látó szem minden irányban szabadon mozgott. A betegnél a Híghmor-űrben daganat volt, melyet 1883. év augusztusban Nelaton módja szerint kiirtottak. A daganat a retropharyngealis űrbe is benyomult, az orbita alsó falát is elsorvasztotta. Szeptember 5-ikén a beteget elbocsátották. A protrusio nem kisebbedett, a visus a rendes maradt. A következő napokon tályog képződött az orbitában, e mellett a v = 4 „ volt és centrális scotomát találtak. Később a látótér alsó fele tönkrement és látóidegsorvadás kezdett beállani erősen tágult edényekkel. A betegség lefolyása mutatta, hogy a daganat a fossa sphenopalatina halántékoldalán kiújult és ez okozta a látóideg és orbitaszöveteinek interstitialis gyuladását. Hogy a retinának egyes részei vesztették el működő képességüket, abból magyarázandó hogy a gyuladás is a látóidegnek egyes részeit tette tönkre. (Centralbl. f. Augh. 1884. 14. 1.) (0)

— Corneai homályok feltisztitására Heisrath 1 grm. jódkálium, 0'5 nátrium-bicarbonicum és 10 grm. vaselinből készült kenőcscsel a másságét ajánlja. (Béri. kl. W. 1884. jan.) (0)

Budapest 1884. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza 14. sz.).